Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)

2020-07-15 / 163. szám

6 I RÉGIÓ 2020. július 15. I www.ujszo.com Az Ung-vidék és a Bodrogköz lengőhídja Az ukrán-magyar-szlovák hármas határ közelében levő, a Latorca folyón átívelő lengőhidat a múlt század hatvanas éveiben építették a helyi lakosok. A szokatlan formájú, vastag drótokból, síndarabokbél és deszkából készült hidat mind a mai napig sokan látogatják, sőt vannak olyanok is, akik kimondottan a híd apropójából látogatják meg a térséget. A Latorca folyón átívelő, mint­egy 45 méter hosszú lengőhidat még akkor építették, amikor a környező településeken élők túlnyomó része, köztük a szirénfalvaiak többsége is Tiszacsemyőben dolgozott. A vasút akkori fejlődésének köszönhetően kevés olyan család volt a térségben, amelynek valamelyik tagja nem a tiszacsemyői vasúti komplexumban dolgozott volna. Igazából ennek kö­szönhetően építették meg a lengőhi­dat ás, ugyanis a magukat „vízen tú­­liaknak” tituláló Ung-vidékiek csak egy Nagykapos-Királyhelmec-Ti­­szacsemyő, vagy a környező falva­kon áthaladó főút érintésével jár­hattak be munkahelyükre. Mivel Szirénfalva és Tiszacsemyő köz­úton megközelítőleg egyórás autó­­utat, vagy másfél-két órás buszo­zást jelentett, a régebbi megoldás, vagyis a Latorca tutajos átkelése helyett a híd felépítésének ötlete is megszületett. Takács Sándor szi­­rénfalvai polgármester elmesélte, a hid építését néhány lelkes helyi la­kos kezdeményezte, a munkát sza­badidejükben végezték. „Az építé­sért senki sem kapott pénzt, azt le­het mondani, hogy inkább a vég­eredmény, vagyis a munkába jutás idejének lerövidítése lebegett a szemük előtt. A lakosok vágya vé­gül be is teljesedett, sokan még ma is naponta megteszik ezt az utat. A híd építését egyébként a vasút ak­kori vezetősége is támogatta, tudo­másom szerint nagyon fontos volt számukra, hogy a híd mindenek­előtt biztonságos legyen. Jó minő­ségű alapanyagokból készült, és ezt az is bizonyítja, hogy sokan még ma is átkelnek rajta” - tudatta lapunk­kal Takács Sándor. A tény, hogy a híd a mai napig használatban van, a folyamatos karbantartásnak is kö­szönhető, melyet az évek során a folyó túloldalán, a már Bodrogköz­höz tartozó Battyán településsel végeztek. Korábban máshol volt A polgármester elmondta, a most hétméteres magasan feszülő híd nem mindig volt ezen a helyen, hanem a folyó eredeti, időközben szabályo­zott medre felett. Azóta a híd íve is változott, a gyakori árvizek miatt magasabbra, az eredeti három mé­terről a mostani hét méterre emelték. „Mivel egy kilencvenes évekbeli törvénymódosítás értelmében a szomszédos községek kataszterei­nek határvonalai csak a folyó sod­róvonalán húzódhatnak, a híd hiva­talosan Battyán településhez kerüjt. Volt egy-két lakos, aki ezt a döntést kissé nehézkesen viselte, de telepü­lésünket nem érte semmiféle kár, to­vábbra is történelmünk fontos része. A híd javítása végett többször is összefogtunk, de mivel már hozzá­juk tartozik, elsősorban őket terheli ez a kötelesség. Mi egyébként nem­rég bekapcsolódtunk egy nemzet­közi turisztikai projektbe, mely ré­vén egy kisebb kerékpárállomást hozunk létre, turisztikai látványos­ságként pedig a lengőhidat is bele­foglaljuk” - zárta Takács Sándor. Kát irányból érkezve Míg Battyán felől csak gyalog vagy kerékpáron juthatunk el a híd­hoz, addig Szirénfalva felől autóval is megközelíthetjük. Szirénfalva fe­lől egy korántsem jó állapotú panel­­útón, majd részben kitaposott föld­úton érkezhetünk, azonban Battyán felől jobb, ha inkább a település ha­tárában hagyjuk négykerekű járgá­nyainkat, és csak gyalog vagy kerék­párral haladunk tovább. A battyáni vízművektől vezető út évtizedekkel ezelőtt még autóval járható volt, de mára már olyan rossz állapotban van, hogy személygépkocsival nem aján­latos közlekedni rajta. Mivel az er­dős területen az Állami Erdők (Státne lesy) vállalat gazdálkodik, az erdőn át vezető utat nemrég sorompóval is le­zárták. A falu szélétől a híd Battyán felőli lábáig nagyjából egyórányi sé­tával kell számolnunk, de kerékpár­ral akár tizenöt perc alatt is megte­hetjük ezt a távot. Az út egyébként önmagában is gyönyörködtető. A helyenként akár harminc-negyven méter magas fák között kanyargó ös­vényen Szlovákia legjobban fenn­maradt ártéri erdeit vehetjük szem­ügyre, s ha szerencsénk van, akkor őzekkel, szarvasokkal is találkozha­tunk. A madarak csicsergését és a fák lombjainak susogását, néha-néha a távolban zúgó erdészeti traktorok és a láncfűrészek hangja zavarhatja meg, esős időben pedig ljplyenként sáros, dagonyás utakkal kell számol­ni. Eme néhány kellemetlenségtől eltekintve egy kimondottan üdítő bodrogközi, ha a túloldalról érke­zünk, egy Ung-vidéki kalandban le­het részünk, melyet minden egyéb mellett az is jól bizonyit, hogy a len­gőhidat továbbra is sok belföldi, ma­gyarországi, ukrajnai és csehországi turista látogatjá. ZATEPLO VÁCIÉ SYSTEMY 2p& GALANT Okoc, Hlavná ulica 920/2-4 AKCIA! RÖVIDEN Újfajta szelektált hulladókgyűjtós Pozsonypüspöki. A főváros ön­­kormányzata nyolc városrészt vá­lasztott ki, ahol július elsejétől új rendszert vezettek be a családi házak szelektált hulladékgyűjtésében. Az egyik Pozsonypüspöki. Az új rend­szer Ausztriában és Németország­ban már jó néhány éve sikeresen • működik. Eddig több közös, nagy kapacitású konténert helyeztek ki, de nem volt belőlük elegendő, és előfordult, hogy nem csak a helyi lakosok használták. A kapacitáshi­ány miatt gyakori volt a szemét kö­rülöttük, ami bosszantotta mind az önkormányzatot, mind a lakosokat. Az új rendszer szerint a pozsonyi OLO hulladékgyűjtő vállalat min­den családi házhoz 25 sárga és 25 kék zsákot szállít ki, egyiket a műanyag-, a másikat a papírhulla­dékra. A több mint 2000 családi há­zat július első hetében már ellátták a zsákokkal, augusztustól kezdik begyűjteni. Az önkormányzat bízik abban, hogy ezzel is segíti az utcák tisztán tartását és a lakosság kör­nyezettudatos életmódját. (béva) DP200262 NÉMETI RÓBERT

Next

/
Oldalképek
Tartalom