Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-15 / 163. szám
4 I RÉGIÓ 2020. július 15.1 www.ujszo.com Petícióban kérik a Szoroskői-alagutat Évek óta húzódik a Szoroskői-alagút megépítése (TASR-feivéteiek) HEGEDŰS NORBERT Petícióban tiltakoznak a gömöri lakosok az R2-es gyorsforgalmi út Rozsnyó-Szádalmás szakaszának megépítésére kiírt közbeszerzés leállítása miatt. ROZSNYi Ebből a beruházásból épült volna meg a Szoroskői-alagút is. Burdiga Pál, a petíciós bizottság elnöke, Kassa megyei és rozsnyói önkormányzati képviselő csalódottan értesült arról, hogy mégsem épül meg az alagút. Burdiga Pál és a helyi lakosokmár évek óta küzdenek azért, hogy a be-Burdiga Pál, a petíciós bizottság elnöke ruházás tető alá kerüljön. Lapunknak elmondta, már három évvel ezelőtt is indítottak egy petíciót ezíjrt, igaz, annak egészen más volt a hangzása. Akkor még azt akarták elérni, hogy az R2-es befejezése és a Szoroskői-alagút megépítése kerüljenek a kormány prioritásai közé. Ez meg is történt, és elindult a közbeszerzés. A mostani petícióval azt akarják elérni, hogy az R2-es és az alagút, minél hamarabb felépüljön. Burdiga elmondta, hogy szeretnének sokkal több aláírást összegyűjteni, mint három éve. Az aláírások gyűjtését jövő héten akarják elkezdeni. A petíció kezdeményezői levelet írtak Andrej Dolezal közlekedési miniszternek is, magyarázatot kérve, miért állították le a közbeszerzést. Burdiga Pál elmondta, hogy a téma nagyon rezonál az emberek között, sokan kérdezik, mi történt a beruházással. „Ha a miniszter úr nem akar velünk szóba állni, akkor csendes demonstrációt fogunk tartani a Szoroskői-alagútnál” - mondta. Dolezal válaszára legfeljebb jövő hét szerdáig várnak, aztán megkezdik a tiltakozó akció előkészítését. Burdiga Pál érthetetlennek tartja, miért állították le a közbeszerzést öt nappal a határideje előtt, és úgy véli, hogy a mostani kormány csak azért merte ezt a húzást megtenni, mert a magyaroknak nincs parlamenti képviselete, így nincs, aki védje az itt élők érdekeit. A Nemzeti Autópálya-társaság július elején vonta vissza az R2-es gyorsforgalmi út Rozsnyó-Szádaímás szakaszára kiírt közbeszerzést. Ösztönző nagymegyeri könywárak KISS BARTALOS ÉVA Bizalmi alapon működik a könyvcsere, másokat is inspirál a nagymegyeri fiatalok ötlete. ihvmummmii'imi Kölcsönkönyvek a városközpontban, az alapiskola mellett és a sétányon - nemrég három könyvvárral örvendeztette meg a város lakosait és a turistákat a Snitt. A helyi fiatalokat összefogó egyesület három házikó alakú faszekrényt helyezett ki a város forgalmas pontjain. A Bartók Béla parkban, a Hősök terén és a sétányon is van könyvvár. ,A központban jó érzés látni, amikor például egy anyuka a kislányával áll a szekrény előtt, és válogat a könyvek között” -mondja Katona Réka, a Snitt Bérlakások tagja. A könyvcsere bizalmon alapul. „Kiveszed, ami tetszik, ha elolvastad, visszahozod, vagy hozol helyette” - ; vázolja a könyvvár működését Réka. ; A csoport maga készítette a szekrényékét, először a rokonságban kezdték gyűjteni a könyveket, később a helyiek is csatlakoztak a kezdeményezéshez. Egy nagymegyeri lakos több táska könyvvel járult hozzá a minikönyvtárak feltöltéséhez. Mindhárom szekrénykében műfaj, illetve korosztály szerint csoportosították a könyveket. Legalul van a gyerek- ; irodalom, hogy a legkisebbek is megtalálják az olvasmányokat. A sétányon elhelyezett várat főként szlovák ; művekkel töltötték fel, így kínálnak olvasnivalót a fürdőbe érkező turis- j táknak. Réka elmondta, többen óva intették őket, attól tartva, hogy rövid életű lesz a kezdeményezés, megrongálják a szekrényeket, kiveszik a Csemadokosok újították fel a könywárat, a lakosok is vittek bele olvasnivalót (Facebook-felvétel) könyveket. Az eddig eltelt idő azonban rácáfolt a felvetésekre. „Néha egy kis rendetlenség van benne, de akkor megállók és elrakodok” - jegyezte meg az üvegajtós szekrény előtt Katona Réka. Csiliznyáradon és Vásárútón is példát vettek róluk. Lukács József, Csiliznyárad polgármestere elmondta, hogy a Csemadok helyi alapszervezete és elnöke, Illés Attila szorgalmazta a könyvvár megépítését. „A falu központjában, a buszmegállónál kialakított téren helyeztük el a szekrényt, amit a csemadokosok felújítottak és a lakosokkal együtt megtöltöttek. A karantén alatt zárva volt a könyvtár, de itt találtak olvasnivalót a helyiek. Látom, hogy állandóan változik a kínálat, nálunk is népszerű a könyvvár” - nyilatkozta Lukács József, hozzátéve, hogy a fertőtlenítőszer sem hiányzik a kis szekrényből. lesznek a felújított munkásszállóban BUCHLOVICS PÉTER Tizenkilenc standard komfortfokozatú bérlakást alakítanak ki Zselízen, az egykori kórház közelében álló munkásszállá épületében. A felújításra kiírt pályázatot a nyitrai Dynamik Real cég nyerte meg, az épület a várossal kötött szerződés értelmében a cég tulajdonába került, Zselíz viszont a felújítás után visszavásárolja. Az egykori munkásszálló tömbjében tizenkilenc új, 40-től 70 négyzetméter alapterületig terjedő lakást alakítanak ki, a felújítással a tervek Az egykori munkásszálló felújított épületében 19 bérlakás lesz (A szerző felvétele) szerint év végére készülnek el. A város 230 ezer euróért a kivitelezőnek adta el a lerobbant épületet, azzal, hogy ha a cég felújítja és elkészülnek a lakások, akkor Zselíz visszavásárolja a lakótömböt. A beruházás összértéke 1 millió 712 ezer euró, a város az Állami Lakásfejlesztési Alapnál (ÁL A) és a közlekedési minisztériumnál is pályázik pénzért. Az építkezés már elkezdődött, a városháza lapunkat arról tájékoztatta, hogy Zselíz jövő januárban már pályázik az Állami Lakásfejlesztési Alapnál és a közlekedési tárcánál is, ha nyernek és megkapják az állami hitelt, illetve az állami támogatást, visszaveszik az épületet, a leendő lakók pedig az ÁLA és a minisztérium feltételei alapján bérelhetik az új lakásokat. Értesüléseink szerint a közeljövőben Zselízen 56 további lakást építene egy befektető a városközpontban, az úgynevezett Schubert komplexben, és újabb városi bérlakásokat terveznek az egykori adóhivatal emeletén is. A lakásépítéssel kapcsolatban Juhász András polgármester a közszolgálati televízió magyar adásának úgy nyilatkozott, egyre több bejáró, műszakozó ember dolgozik Zselízen, sokan költöznének be a városba a környékbeli falvakból, régióból. Akik pedig családi házat szeretnének építeni, azoknak a város közel húsz telket kínál eladásra, négyzetméterenként 15 euróért.
