Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)

2020-07-02 / 152. szám

8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. július2. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Izrael még vár az annektálással Jeruzsálem. Ofir Akunisz, a re­gionális együttműködés minisz­tere szerint csakis Washington jóváhagyása után kerülhet sor a ciszjordániai annektálásra, vár­hatóan valamikor július folya­mán. Benjámin Netanjahu mi­niszterelnökjúlius 1-re ígérte, Izrael kiteijeszti fennhatóságát a ciszjordániai területek mintegy 30%-ára, az ott található izraeli településekre. Jelenleg is Jeru­zsálemben tárgyal a Fehér Ház küldöttsége a kérdések tisztázá­sára, és Akunisz szerint várható­an a hónap folyamán megállapo­dás születik a Washington támo­gatta, a Trump-béketervben is megjelölt lépésről. (MTI) Érvényes lesz az orosz népszavazás Moszkva. Oroszországban teg­nap 60% feletti volt az átlagos részvételi arány az alkotmány­­módosításról folytatott országos szavazáson - közölte a Központi Választási Bizottság. A voksolás fö napja szerda, de egészségügyi megfontolásokból a szavazást hét napra húzták szét. A szavazat­­számlálás tegnap este kezdődött. A módosított alkotmány amel­lett, hogy elfogadása esetén konkrét állami szociális kötele­zettségvállalási elemeket vezetne be, és módosítana a hatalmi ágak viszonyán is, Putyin esetében el­törölné az újraválaszthatósága eddigi korlátozását és újabb két ciklust engedne számára. (MTI) London ajtót nyit a hongkongiak előtt London. Boris Johnson brit mi­niszterelnök egyenes utalást tett arra, hogy London elindítja a brit állampolgárság megszerzését le­hetővé tévő folyamatot az erre jogosult hongkongiak számára, miután a kínai kormány által be­vezetett nemzetbiztonsági tör­vény a Hongkong státusát rögzítő kínai-brit közös deklaráció sú­lyos megsértése. Johnson kije­lentette: London világossá tette, ha Kína ezt az utat választja, ak­kor a brit kormány lehetővé teszi a nagy-britanniai tartózkodást és munkavállalást azoknak a hong­kongiaknak, akiknek ún. brit tengerentúli útlevelük van, azzal a céllal, hogy végül brit állam­­polgárságot szerezhessenek. (MTI) Etióp öldöklés egy ónekes halála miatt Addisz-Abeba. Legkevesebb 50 embert öltek meg Etiópiában egy ismert énekes meggyilkolása miatt kitört erőszakos tüntetése­ken. A halottak között tüntetők és a biztonsági erők tagjai is van­nak. Az oromo népcsoporthoz tartozó Hahalu Hundessza éne­kest Addisz-Abebában szándé­kosan lőtték agyon hétfőn. Sokan úgy tartják, hogy Hundessza ze­néjével a kormány által elhanya­golt legnagyobb etiópiai népcso­port, az oromók jogaiért szállt síkra. Hundessza, aki korábban politikai fogoly volt, a 2018-as tüntetések idején lett ismert. (MTI) Németország elnököl az unióban Angela Merkel kancellár már másodszor vezeti a soros elnökséget (TASR/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Tegnaptól hat hónapon át Nómetország tölti be az Európai Unió soros elnöksó­­gét, Berlin Horvátországtól vette át, januárban Portugáli­ának adja tovább a tisztséget. Az „Együtt Európa talpra állításá­ért” mottójú elnökség aiatt Német­ország elsősorban a koronavírus­­járvány elleni küzdelemre, a gazda­sági károk helyreállítására akar fó­kuszálni. Eredetileg, a válság kirob­banását megelőzően természetesen más kérdések álltak a tervek közép­pontjában, például az EU külső ha­tárainak védelme, a Kínához fűződő kapcsolatok, a klímaváltozás. Fontos feladat a következő 7 éves keretkölt­ségvetés elfogadása, Brüsszelben abban reménykednek, hogy az egye­lőre fennálló nézetkülönbségek elle­nére erre akár már júliusban sor ke­rülhet. Németországra vár az Egye­sült Királyság európai uniós kilépé­sét követő átmeneti időszak lezárása is. Angela Merkel hazája előző soros elnökségének idején, 2007 első fél évében is Németország kormányfője volt. Akkor még nem volt állandó el­nöke a tagországi állam-, illetve kor­mányfőket összefogó Európai Ta­nácsnak, így az Európai Unió Taná­csának soros elnökségét betöltő or­szág kormány főj eként ő vezette a testület üléseit. A német soros elnök­ség legfőbb alakja várhatóan mégis Merkel lesz, aki csaknem másfél év­tized elteltével az egyik legtapasztal­tabb európai vezetőként dolgozik majd azért, hogy kormánya minél jobban betöltse az Európai Unió Ta­nácsának soros elnökségétől elvárt jó szándékú közvetítő szerepet, össze­hangolja a számos ügyben széttartó tagállami érdekeket. A rotációs elnökség az EU új alap­szerződése, a 2009-ben hatályba lé­pett Lisszaboni Szerződés óta vala­melyest vesztett korábbi jelentőségé­ből, főként amiatt, hogy a tagorszá­gok csúcsvezetőit magába foglaló Európai Tanácsnak már saját elnöke van, a külügyi tanács üléseit pedig az elnöklő állam külügyminisztere he­lyett már az uniós kül- és biztonság­­politikai főképviselő vezeti. A többi szakminiszteri ülésen azonban to­vábbra is az érintett ország feladata a napirend kialakítása, az álláspontok közelítése és a kompromisszumok elérése. Szlovákia 2016 második fe­lében töltötte be először az Európai Unió elnökségét. A mindenkori el­nökség munkaprogramján 3 tagállam (elnökségi trió) osztozik egy 18 hó­napos periódust felölelő időszak alatt. Németország az őt váltó Portugáliá­val, majd a következő elnökséget be­töltő Szlovéniával alkotja az elnök­ségi triót. Az elnökség egyrészt meg­határozza azon célokat, amelyeket hivatali ideje alatt el szeretne érni, másrészt - a trió két másik tagjával együtt - olyan hosszabb távú célokat is kitűz, amelyek nem valósulhatnak meg mindössze hat hónapon belül. Hongkong: már az új törvény szerint tartóztattak le Tegnap megtörtint az első letartóztatás Hongkongban az újonnan bevezetett nemzet­­biztonsági törvény alapján, amelyet sokan amiatt bírálnak, hogy tovább gyengítheti a különleges státusú város autonómiáját. Peking/Briisszel. A hongkongi rendőrség közölte, hogy letartóztat­tak egy férfit Hongkong független­séget hirdető zászló lengetése miatt, mert ezzel megszegte az új nemzet­­biztonsági törvény előírásait. A hongkongi rendőrök lila transzpa­renssel hívták fel a város egyik be­vásárlóközpontja előtt gyülekező tüntetőket, hogy a nemzetbiztonsági törvény értelmében a szakadár vagy felforgató célzatú zászlók és feliratok feltartása, illetve ilyen tartalmú jel­szavak skandálása jogsértésnek mi­nősül, az ilyen tevékenységben résztvevőket őrizetbe vehetik, és el­járást indíthatnak ellenük. Az összegyűlt néhány száz ember között azonban így is akadtak, akik a tavaly júniusban kezdődött kormányellenes tüntetéshullám jelszavait kiabálták, illetve a Kínai Kommunista Pártot gyalázó posztereket tartottak fel. A rendőrség vízágyút vetett be a tömeg feloszlatására. Nem sokkal később közölték, hogy őrizetbe vettek leg­alább 100 embert a gyülekezési tör­vény megsértése, intézkedés akadá­lyozása, fegyverbirtoklás és az új tör­vény megsértése miatt. Hongkong­ban 2003 óta minden évben felvonu­lást rendeznek július 1-jén, annak az évfordulóján, hogy a város 1997-ben visszatért Kínához a brit gyarmati uralom alól. Tajvan eközben, csupán egy nappal a nemzetbiztonsági tör­vény elfogadása után hivatalt állított fel, amelynek feladata, hogy huma­nitárius segítséget nyújtson hong-Szerdai letartóztatás a keddi nemzet­­biztonsági törvény alapján ítasr/ap) kongiak számára. Az iroda szolgál­tatásokkal segíti mindazokat a hong­kongiakat, akik Tajvanon kívánnak tanulni, üzleti tevékenységet folytat­ni, befektetni, vagy menedéket kérni. Az Európai Unió súlyos aggodalmát fejezi ki a Hongkongban életbe lép­tetett nemzetbiztonsági törvény kap­csán, amelyet Peking anélkül foga­dott el, hogy az illetékes helyi ható­sággal és a civil társadalommal ér­demi előzetes konzultációt folytatott volna — mondta Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképvise­lője. Borrell az Európai Unió nevé­ben közzétett nyilatkozatában hang­súlyozta, a törvény súlyosan aláás­hatja Hongkong magas szintű auto­nómiáját, és káros hatással lehet az igazságszolgáltatás függetlenségére és a jogállamiságra. Kijelentette, hogy az unió az „egy ország, két rendszer” elve alapján Hongkong folytatódó stabilitásában és jólétének fenntartásában érdekelt. Az uniós diplomácia vezetője elmondta, az unió megvizsgálja a törvény lehetsé­ges következményeit. (MTI, 444.hu) Lassan csomagolhat a US Army. Jóváhagyta Donald Trump amerikai elnök 9500 amerikai katona kivonását Németországból. Trump korábban többször bírálta Németországot, mert megítélése szerint Berlin nem fordít elég pénzt védelmi célokra. Az elnök egyben felvetette, hogy az amerikai csapatok egy részét Németországból Lengyelországba vezényelhetik át. A Pentagon beje­lentését megelőzően amerikai szenátorok kétpárti csoportja, köztük olyan re­publikánusok is, mint Lindsey Graham és Marco Rubio, módosító javaslatot jelentett be a védelmi kiadásokról szóló törvényhez, amellyel korlátozni akar­ják az elnök lehetőségeit a németországi csapatkivonás kérdésében, (tasr/ap) Gyerekpornón bukott le Budapest. Csak minimálisan szigorította tegnap a nagy meny­­nyiségű gyermekpomó-felvétel tá­rolásával megvádolt volt perui nagykövet, Kaleta Gábor bünteté­sét a Budai Központi Kerületi Bí­róság (BKKB), de az Orbán­­kormány volt diplomatája így is megúszta felfüggesztettel. Az el­járásban első fokon egy év - 2,5 évre felfüggesztett - börtönbünte­tésre ítélték politikust. Az ügyész­ség súlyosbítást kért, a BKKB vé­gül ezt elutasította, mindössze a korábbi, 500 ezer forintos pénz­­büntetést emelte meg 40 ezer fo­rinttal. Kaleta elfogadta az ügyészség ajánlatát és beismerte bűnösségét. Ezzel elérte, hogy ne legyen bizonyítási eljárás, így az ügyésznek nem kellett vádbeszéd­ben részleteznie, konkrétan mit követett el. Az ügyész tárgyaláson tartott ismertetőjéből annyi azért így is kiderült: pedofíliával vádol­ták, miután a különböző számítás­­technikai eszközein 19 ezer, kis­korúakról készült pornográf fény­képet találtak, ezek egy részén sze­xuális erőszak látható. A tárgyaláson Kaleta a sajnálatát fejezte ki és azt mondta: őszintén megbánta, amit tett. Ügyvédje pe­dig azt hangoztatta: Kaleta mélyen hívő, vallásos ember, „aki rendsze­resen gyakorolja a hitét. Minta­értékű jogász életet élt, amelynek keretében diplomáciai karriert fu­tott be”. A botrány óta a volt dip­lomata 30 kilót fogyott. A magyar külügyminisztérium hosszú időn át eltitkolta: sürgősen haza kellett hozni a perui nagykövetet, mert egy nemzetközi gyermekpomó­terjesztő hálózat felderítése nyo­mán a külföldi bűnüldöző szervek látókörébe került. Az Index írta meg elsőként, hogy a férfit egy nemzetközi rendőrségi akció ré­szeként vették őrizetbe 2019 tava­szán. Az ügyről sem a külügymi­nisztérium, sem az ügyészség nem adott akkor tájékoztatást. A volt perui nagykövet ügyét közel egy évig titkolta a kormányzat és az ügyészség. (444, Npsza)

Next

/
Oldalképek
Tartalom