Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-14 / 162. szám
6 RÉGIÓ 2020. július 14.1 www.ujszo.com A szúnyog is hasznos, csak nem a faluban KISS BARTALOS ÉVA A júniusi esők után megszaporodtak a szúnyogok a Csallóközben, nóhány hete már gyórítik az állományt. A szakember szerint azonban a nagyobb hatékonyság érdekében már hónapokkal ezelőtt foglalkozni kellett volna a vérszívékkal. Hogyan lehet hatékonyan irtani a szúnyogokat, hol érdemes permetezni, és mit tehetünk otthon, vagy a kiskertekben a vérszívék ellen? DERCSIKA Katona Zoltán már több évtizede foglalkozik szúnyoggyérítéssel. Rágcsálóirtással kezdte a szakmát, fokozatosan fejlesztette a tudását. A koronavírus-járvány miatti szükséghelyzet alatt fertőtlenített, most pedig éjszakánként a falvakat járja fiával, hogy még kellemesebbé tegye számunkra a nyárestéket. Az általuk alkalmazott eljárás környezetkímélő. ,3ármennyire kellemetlen, a szúnyog is hasznos valamire, a madarak és a halak tápláléka” — vallja Katona Zoltán. Nasir Jalili, a fertőző betegségek szakértője az egészségügy szempontjából is felhívta a figyelmet a szúnyoggyérítés fontosságára. Rámutatott, hogy számos fertőző betegséget terjeszthetnek a vérszívók, ezért is fontos elengedhetetlen a megfelelő védekezés. Irtás vagy gyérítés? Katona Zoltán korábban elmondta, a hidegköd-permetezéssel nem irtják, hanem gyérítik a szúnyogokat. „így szól a szakzsargon. Mi csak gyérítjük az állományt, mert nem tudjuk kiirtani. A lárvákból négy nap alatt kifejlődik a szúnyog, két hét után újra kialakul ugyanaz a populáció” - magyarázza a szakember, aki a magyarországi szövetség tagja. Az általa használt, Amerikából származó gépet mindig az év elején ellenőrzik, hogy a nyári szezonban garantáltan jól működjön. Nemcsak a műszaki háttérről gondoskodnak az év elején, hanem az is fejtörést okoz, hogy miből fedezik majd a munkát, hol, és mivel permetezzék a szúnyogokat. Azt, hogy mikor kell munkához látni, az időjárás dönti el. Gyors fejlődés Nasir Jalili lapunknak elmondta, hogy tavasszal tovább tart, míg a lárvákból kifejlődnek a szúnyogok. Nyáron a meleg miatt már néhány nap alatt útra kelhetnek az első egyedek. ,,A tavaszi szárazság elodázta a szúnyogok kifejlődését, a folyók nem léptek ki a medrükből, nem alakultak ki lápos területek. A tojások azonban a földben maradtak, az első esők után folyadékhoz jutottak, és kifejlődtek” - vázolta fel a helyzetet Jaliíi; hozzátette, hogy jelenleg országos invázióról beszélhetünk. Az első lárvák már februárban megjelennek a vízben. „Az első napokban a nőstény és a hím szúnyogok is a virágszirmokon lévő nedvvel táplálkoznak. Az időjárástól függően néhány nap alatt elérik a felnőttkort, és ezután elkezdik keresni az ételt, a vért. Egy szúnyog akár öt kilométert is képes megtenni az élelemért, de három méternél magasabbra ritkán repül” - folytatta Katona Zoltán hozzátéve, hogy csak a nőstény szúnyogok szívják a vérünket. Hideg köddel gyérítenek A két szakember a lárvák fejlettsége alapján megállapítja, hogy mikor lehet elkezdeni a kémiai irtást. Katonáék a pótkocsira szerelt hidegköd-képző géppel vágnak neki a falvaknak, lassan róják az utcákat, hogy valamennyi rejtekhelyről kiűzzék a vérszívókat. „Ahol sűrűbb a növényzet, ott kicsit lassabban megyünk. Permetezésnél a széljárásra is figyelnünk kell, ami utcánként változhat. A hideg köd kopírozza a tájat, de figyelnünk kell a hőmérsékletre, mert 25 fok felett egyszerűen elillan a nagyon apró -szemcsére bontott anyag. Péntek este nagyon meleg volt, ezért kellett Medvénél egy órát vesztegelnem” - beszélt a gyérítésről Katona, megjegyezve, hogy ha a lakosok nyitva hagyják a kaput, akkor az udvarban is hatékony lehet a sűrű köd. A szakember GPS-t is használ az éjszakai munka során, de hangsúlyozza az emberi gondolkodás fontosságát. „Látom, (TASR) mikor merre megy a köd, a másik utcában már eszerint fűjatjuk a permetek mindig alkalmazkodunk a környezethez” - mondta Katona Zoltán. Az alkalmazott szer ugyan nem káros az egészségre, de a biztonság kedvéért permetezés alatt csukjuk be az ablakot. A biológiai drágább A most alkalmazott kémiai gyérítés csak a repülő szúnyogokra hat, de ez a legkíméletesebb. A magasnyomású motorral annyi apró permetszemcsét szórnak szét, ami nem károsítja a környezetet. Katona Zoltán meggyőződése, hogy a szúnyog is hasznos állat, ezért erdőben nem permeteznek, ugyanis kell a táplálék a madaraknak és a halaknak. „Nem avatkozunk bele a természet rendjébe, az ugyanis okosabb, mint az ember” - szögezte le Katona. A biológiai irtás ugyan hatékonyabb lehet, de drágább is, és jóval korábban kell elkezdeni. „Amíg nem csíp a szúnyog, addig kevesen foglalkoznak a problémával, a biológiai védekezést, vagyis a lárvairtást már tavasszal el kellett volna kezdeni” - folytatta Katona Zoltán, aki azt is elmondta, hogy Magyarországon egy időben repülőről irtották a lárvákat a mocsarakban. „Itt is fontos az emberi kéz és a gondolkodás, amit a gép még nem tud helyettesíteni” - véli Katona. Gyóríteni kell A szúnyogok elleni megfelelő védekezés fontosságát Nasir Jalili is hangsúlyozta. A fertőző betegségek szakértője elmondta, hogy az utóbbi évtizedekben számos, például trópusi betegséget is terjesztő vérszívót is azonosítottak Szlovákiában, emellett pedig egyéb veszélyekre is figyelmeztet. „A szúnyog a csípés során olyan anyagot fecskendez a szervezetbe, amitől az ember fáradékonyabbá válhat, az állatok agresszívebbek lehetnek. Az influenzához hasonló tüneteket is produkálhatunk szúnyogcsípés miatt. Korábban a maláriával is találkozhattunk, de ennek veszélyét már elimináltuk, de még mindig van olyan szúnyog, ami terjesztheti. A tudósok az encephalitis vírus terjesztésével is összefüggésbe hozták a szúnyogot” - sorolta a szakértő. De a Nyugatnílusi-láz és a dengue-láz is szúnyogok által terjed. Jalili megnyugtatásként leszögezte, hogy trópusi betegségekről van szó, amik behurcolással kerülnek a területünkre. A csípőrovarok által hurcolt arbovírusok ellen a szúnyoggyérítés az egyedüli védekezési lehetőség. Otthon így gyérítsük „Ezért kell szúnyogriasztót használni, megfelelő öltözéket viselni. Az otthoni vízgyűjtőkben többször cseréljük a vizet, hogy ne szaporodhassanak el benne a vérszívók” - sorolta a védekezési lehetőségeket Nasir Jalili. Katona Zoltán is megosztott egy hasznos tippet olvasóinkkal, a bevált riasztók mellett otthon is egyszerűen gyéríthetjük a szúnyogállományt. „Azokba az edényekbe, amelybe az esővizet gyűjtjük, tegyünk néhány csepp étolajat. Garantáltan egyetlen szúnyog sem lesz bennük” - mondta a szakember. r Afrikai sertéspestisben pusztult el két állat Agcsernyön NÉMETI RÓBERT 11 hónap elteltével újra felütötte a fejót az afrikai sertéepestis az ország keleti részében, a szlovák-ukránmagyar hármas határ csücskében található, mintegy 400 lakosú kistelepülésen. AGCSERNYI Az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet (SVSP) tájékoztatása szerint eddig összesen két elpusztult sertésnél azonosították a betegséget. „Két sertést tartottak a háztájiban. Az állatok testhőmérséklete megemelkedett, és nem ettek. Nemsokára elpusztultak. Július hetedikén mintát vettünk az állatokból, a fertőzés beigazolódott” - közölte a sajtó képviselőivel a felügyelet. A járvány góc mindössze másfél kilométerre fekszik az ukrán, és csupán két és fél kilométerre a magyar határtól, ahol a vaddisznóállományban már korábban is azonosították a fertőzést. A régiót a fertőzött területek közé sorolták. A terület körül három kilométeres biztonsági ; övezetet jelöltek ki, amely kiterjed a tőketerebesi járásbeli Ágcsemyő, ; Battyán, Bacska, Bély, Tiszacsemyő és Kistárkány kataszterére. A tíz ki; lométer sugarú megfigyelési körzetbe tartozik még Királyhelmec, ; Nagytárkány, Dobra, Perbenyik, Pólyán és Lelesz, valamint a Nagymihályi járás területén Szirénfalva, : Nagyszelmenc, Dobóruszka és Kaposkelecsény. Tonte Istvántól, az elpusztult sertéseket tenyésztő gazdától az Új Szó megtudta, a két malacnál egymás után jelentkeztek a fertőzés jelei. „Először az egyik, majd rövidesen a : másik is láthatóan rossz állapotban volt. Tapintásra forró volt a testük, és már enni sem akartak. Szóltam az állatorvosomnak, de már késő volt. A két malac nagyjából 24 óra leforgása alatt elpusztult” - nyilatkozta lapunknak Tonte István. Ahogy az a felügyelet tájékoztatásából is be: igazolódott, az állatok mindegyike a : nyilvántartásnak megfelelően re; gisztrálva volt. „Az udvar hátsó részében lévő disznóólak nagyon rossz : állapotban vannak. Évek óta teijeng i a bűz, ami rengeteg döglegyet vonz a : környékre. Már többször is jelentettük a problémát a polgármesteri hivatalban, de máig nem javult a helyzet. Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de bízom benne, hogy ezentúl már nem nevelhetnek az udvarban állatokat” — panaszolta egy neve elhallgatását kérő lakos. A gazda állítja, a disznókat csakis saját felhasználás céljából tartotta, a feldolgozott húst mindig családján belül osztotta szét. „Három fiam van, volt kinek odaadni a húst”- nyilatkozta Tonte. A szomszédok szerint a helyi önkormányzat többször is figyelmen kívül hagyta a lakosok panaszát, kérdéseinket Jámbor Lászlónak, Ágcsemyő polgármesterének is feltettük. A lakosok állításait erősen cáfolja, szerinte minden egyes feljelentéssel megfelelően foglalkoztak. „Igaz, hogy többször is érkezett a szomszédoktól panasz a bűz miatt, az viszont már nem igaz, hogy nem foglalkoztunk a bejelentéssel. Minden egyes alkalommal továbbítottuk a kérelmüket a megfelelő hivatalhoz, tudomásom szerint minden esetben megtették a szükséges lépéseket. Azt, hogy a szóban forgó gazda udvarába hogyan került be a fertőzés, nem tudom. A felügyelettől még nem kaptuk meg a hivatalos jelentést, a regisztrált gazdák mindegyikét felszólították, hogy 24 órán belül vágják le a sertéseket. Tudomásom szerint jelen pillanatban 5-6 családnál tartanak sertést” - válaszolta a polgármester. Egy másik falubeli lakos is felkeresett bennünket. Mint kiderült, a falu nyilvántartásában szereplők többsége a regionális hivatal felszólítására azonnal levágta az otthon tartott sertéseket. „Felháborítónak tartom a történteket. Több lakostól is hallottam, hogy milyen állapotok között tartották ott a disznókat. Engem a hivatal egyik alkalmazottja szólított fel, hogy még ma vágjam le a disznókat, mert a következő egy-két napban minden regisztrált gazdánál megállnak, hogy mintát vigyenek a levágott sertésekből. Egy szomszédom négy hatalmas kocát vágott le. Nem tudta hova tenni a rengeteg húst, ezért az ismerőseitől kellett kölcsönkérnie egy nagyobb fagyasztót. Ez óriási kár” - nyilatkozta az Új Szónak a neve elhallgatását kérő lakos. Kikényszerített disznóvágás <a szerző felvétele)
