Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-13 / 161. szám
2 KOZELET 2020. július 13.1 www.ujszo.com Kollár nem akarta Kiskáékat a kormányba Pozsony. Boris Kollár, a Sme rodina elnöke nem akarta, hogy Andrej Kiska pártját, a Za l’udí pártot is bevonják a kormányba - erről a Markíza televízió politikai vitaműsorában beszélt tegnap. Elismerte azonban, hogy elégedett, hogy a koalíciónak 95 képviselője van, hiszen néhány törvény elfogadásához szükség lesz az alkotmányos többségre. Hozzátette, szeretné, ha négy évig kitartana a négypárti kormánykoalíció. A diplomájával kapcsolatban megismételte, hogy azt annak rendje és módja szerint szerezte, mint mondta, az ügy miatt 14 napig hülyeségekkel foglalkozott a politika ahelyett, hogy törvényeken dolgoztak volna. Az ügyet lezártnak tekinti. „Örülök, hogy vége, mehetünk tovább” - tette hozzá Kollár. Szerinte azért is problémás lett volna lemondania a házelnöki posztról, mert nincs a pártban senki, aki helyettesíthetné. „A párt erősen rám van fókuszálva, a következő választáson biztosan megérezné, ha nem én vezetném” - magyarázta. Vitapartnere, a smeres Juraj Blanár tragikomikusnak nevezte a kormány eddigi működését, mint mondja, csak bő száz nap telt el, de máris veszekednek. Hozzátette, attól tart, hogy a kormány leépíti a korábban elfogadott szociális intézkedéseket. (szh, tasr) RÖVIDEN RemiSová lehet Kiska utódja Pozsony. A Za l’udí jelenlegi alelnökét, Veronika Remisovát jelölte a párt pozsonyi szervezete a párt elnöki posztjára. Ezzel ő az első és eddig egyetlen hivatalos jelölt, aki átveheti a stafétát Andrej Kiskátéi. A jelölést maga Remisová is megerősítette. A volt köztársasági elnök már korábban bejelentette, pártja augusztusi közgyűlésén nem indul újra a pártelnöki posztért. Kiska a Sme napilapnak adott interjúban azt mondta, támogatja Remisovát, ugyanakkor Juraj Seligát, a párt másik alelnökét az egyik legtehetségesebb fiatal politikusnak nevezte. Seliga még nem zárta ki, hogy ő is elindul a pártelnöki posztért. Emellett Miroslav Kollár galgóci polgármester is jelezte, hogy fontolgatja az indulást. (szh, TASR) Az állam fizetheti az üdülési csekket Pozsony. A közlekedési minisztérium átmenetileg módosítaná az üdülési csekkekre vonatkozó szabályokat. A tárca átvállalná a legalább 50 főt alkalmazó munkaadók helyett az utalványok kifizetését. Az alkalmazottak a törvénymódosítás után azonnal igénybe vehetnék a belföldi utazási hozzájárulást, amint letelt a próbaidejük. A tárca célja a hazai turizmus felélénkítése, egyelőre azonban még keresik rá a pénzt. (szh) Játékos nyári iskolák augusztusban A kötetlen oktatáson és a mozgáson lesz a hangsúly (Fotó: minedu) SZALAY HAJNALKA Pozsony. Szinte az összes iskola sikerrel járt, amely pályázott az oktatásügyi tárca nyári iskolák szervezésére kiírt támogatására. Majdnem 400 ezer eurót osztanak szét, több magyar iskola pályázott. Félmillió eurót különített el a minisztérium a nyári iskolákra, végül 372 600 euróra volt szükség. A 244 kérvényezőből 242 teljesítette a feltételeket, a pénzből majdnem 8500 gyereknek szerveznek programokat augusztus utolsó három hetében. A beérkező pályázatokat elbíráló testület elsősorban azokat a projekteket támogatta, amelyek a gyerekek olvasási és matematikai készségeit, illetve informatikai és természettudományi tudásukat fejlesztik, valamint a kritikus gondolkodás gyakorlását szolgálják. Szintén pozitív elbírálásra számíthattak azok, akik azért igényelték a támogatást, hogy a távoktatás miatti tudásbeli különbségeket csökkentsék a diákok között. Olyan iskolák is jelentkezhettek, amelyek inkább a mozgásra helyezik a hangsúlyt a nyári iskolák programjának összeállításakor. A legfontosabb minden esetben az volt, hogy az inkább nyári táborok hangulatát idéző egyhetes iskolák az élményalapú oktatásra helyezzék a hangsúlyt. A legtöbb iskola az Epeijesi kerületből pályázott, 43, majdnem 1500 gyereknek biztosítanak oktatást a nyár végén. A legkevésbé Pozsony megye alapiskoláit hozta lázba a nyári iskola lehetősége, pusztán 12 iskola iskola pályázott. A magyar alapiskolák közül 24 jelentkezett, a legtöbb Nyitra megyéből. Innen tíz alapiskola nyújtott be sikeres projektet, ezt követi Nagyszombat megye kilenc iskolával. Kézművesiskola A komáromi Eötvös utcai magyar alapiskolában például Régi mesterségek nyomában címmel szervezik meg a nyári iskolát augusztus 17-e és 21-e között. Majer Péter igazgatótól megtudtuk, összesen 48 diák jelentkezett, akikkel két csoportban foglalkoznak. „Célunk, hogy a tanulók olyan mesterségekkel, tevékenységekkel találkozzanak, melyek ma már kevésbé ismertek, vagy teljesen eltűntek” - magyarázta az igazgató. Hozzátette, mindennap mesteremberek avatják majd be szakmájuk titkaiba a gyerekeket. A diákok mindemellett szövegértési stratégiák felhasználásával különböző típusú szövegeket dolgoznak fel, melyek a régi mesterségekről szólnak. Élmény és tapasztalat „A nyári iskolát az élménypedagógia és a tapasztalati tanulás szellemében szervezzük. Fontos a gyerekek együttműködési készségének fejlesztése, illetve a kritikus gondolkodás” - magyarázta az igazgató. Szintén pozitív elbírálásban részesült a nagymácsédi Mészáros Dávid Alapiskola és Óvoda. Itt augusztus 24-e és 28-a között tartják a nyári iskolát, napi nyolc órában az alsó tagozaton. „Nyelvi, matematikai, természetismereti, művészeti és sportfoglalkozások lesznek” - nyilatkozta lapunknak Narancsik Szilvia igazgatónő. Mint mondta, a foglalkozások nagy részét az intézmény pedagógusai tartják, a képzőművészeti foglalkozások képeznek kivételt. „A játékos, mozgásos feladatok lehetővé teszik a differenciálást, mivel a nyári iskolában több évfolyamból lesznek tanulók” - tette hozzá az igazgatónő. Kassa megyében három, Besztercebánya megyében pedig két magyar alapiskola jelentkezett támogatásért. Sok a depressziós mentális beteg NAGY ROLAND Szakértők az utóbbi években folyamatosan arra figyelmeztettek, hogy az emberek mentális egészségének megőrzése Szlovákiában az egyik legelhanyagoltabb terület. Pozsony. Az egészségügyi minisztérium prioritásai közé tartozik az emberek mentális egészségének kezelése - jelentette be Marek Krajcí (OEaNO), a tárca vezetője. A pénzügyminisztérium Értéket a Pénzért (UHP) elemzőcsoportja szerint a lelki betegségek évi 2,1 milliárd eurós kiadást jelentenek az államnak. Ezeket a folyamatokat alapvetően nehezebb nyomon követni, de az elemzők rámutattak, a rossz lelkiállapot gyakran fizikai megbetegedéseket is előidéz, ami értelemszerűen több beteget és kiadást jelent, rosszabb esetben pedig az elkerülhető halálesetek arányát is növeli. Az egészségügyi minisztérium lapunknak eljuttatott közleményében rámutatott, Szlovákiában igencsak magas azoknak a betegeknek az aránya, akik nem kezeltetik mentális* betegségüket. Az alkoholfüggő betegek 80 százaléka ide tartozik, vagyis 10 alkoholistából csak 2 fordul szakemberhez a problémájával. Hasonlóan lehangoló ha valamilyen lelki betegségben szenvednek, és attól tartanak, hogy a környezetük megbélyegezné őket. A helyzeten a koronavírusjárvány sem javított: a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Szociológiai Intézetének felmérése szerint az ország lakosságának csaknem felét lelkileg is megviselte a járvány. A mentális betegségek kezelésének javítása érdekében a tárca átfogó stratégiát dolgozott ki, melybe több minisztériumot is bevont. A lelki betegségek kezelésében az egyik alapvető gond, hogy nincs elég szakember, így a probléma megoldását már az oktatásban el kell kezdeni. Hasonlóan fontos, hogy az emberek tisztában legyek a mentális betegségek megelőzésének fontosságával. A minisztérium külön tervet készít kifejezetten az idős betegek mentális egészségére fókuszálva. „Az idős betegek lelkiállapotának megfelelő kezelése elősegítheti az elkerülhető halálesetek visszaszorítását. Ebben a tekintetben sajnos Szlovákia elég rosszul áll. Az idős emberek pszichikai stabilitása kihatással van a teljes egészségükre” - hangsúlyozta Marek Krajcí. A tárca mentális egészségügyi központok létrehozását tervezi, hogy a betegek számára még könnyebben elérhetővé váljon az ellátás. Mentális egészségügyi központok létrehozásáttervezik (TASR-feivétei) a helyzet a depressziós betegségek kezelésével, az érintettek 67 százaléka, vagyis mintegy kétharmaduk nem kezelteti magát. A szakértők szerint ennek oka, hogy nálunk az emberek egyszerűen szégyellik,
