Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-11 / 160. szám
www.ujszo.com I 2020. július 11. KÖZÉLET I 3 is osztják a pénzt a KKA-ban? Molnár Norbert, a Kisebbségi Kulturális Alap igazgatója (Somogyi Tibor felvétele) Hogyan NAGYROLAND Pozsony. A médiában nemrég olyan hírek jelentek meg, hogy a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) romákat támogató pályázatai körül összeférhetetlenség gyanúja merült fel. A pénzosztás körülményeiről megkérdeztük Molnár Norbertot, a KKA igazgatóját. A roma projekteket idén három különböző bizottság bírálta el a Kisebbségi Kulturális Alapnál: az első az oktatásra vonatkozó pályázatokkal foglalkozott, a második az irodalmi és a kiadói tevékenységeket értékelte, a harmadik pedig főleg a zenei, színházi és képzőművészeti projektre koncentrált. Mindhárom bizottságnak öt tagja volt. Az aktuality.sk beszámolója szerint a tizenöt tagból öten korábban a szlovák közszolgálati televízió (RTVS) roma kisebbségi műsorain dolgoztak, vagyis munkatársak voltak. Az összeférhetetlenség gyanúja abból fakad, hogy az említett bizottsági tagok is nyújtottak be pályázatokat a KKA-hoz, amelyeket egy másik bizottságban tevékenykedő, volt munkatársuk bírált el. Ezek a projektek szinte kivétel nélkül sikeresek voltak. Fontos a hozzáadott érték A bizottsági tagok azt állítják, hogy nincs szó összeférhetetlenségről, hiszen a projekteket kizárólag szakmai alapon bírálták el, és a döntésnél nem befolyásolta őket, hogy korábban munkatársak voltak. Az üggyel kapcsolatban felkerestük a KKA igazgatóját, Molnár Norbertét, aki lapunknak elmondta: ugyan nem elhanyagolható kérdés, hogy ki dönt a pályázatokról, azonban sokkal fontosabb azzal foglalkozni, hogy a pályázat milyen. „A kisebbségi kultúra szempontjából az a leglényegesebb, hogy az egyes pályázatok mennyi hozzáadott értéket nyújtanak az adott kisebbség számára. Én azt gondolom, hogy az említett roma pályázatok nagyon is rendben voltak” - magyarázta a KKA vezetője. Utólagos ellenőrzés A gyanúba keveredett bizottsági tagok közül volt olyan, aki egy roma színdarab megírására vállalkozott (a pályázaton 8100 eurót nyert el), mások pedig egy dokumentumfilmforgatásról szóló projekttel nyertek el támogatást. „Itt nem arról beszélünk, hogy valahová elfolyt a pénz, hanem arról, hogy releváns pályázatokat támogattunk. Azt persze nem szokás nézni, hogy milyen pályázatok nyertek, csak azt, hogy ki osztotta szét őket” - vélekedett Molnár, majd hozzátette: a támogatások útja nem ér véget azzal, hogy a pénzt kiosztották, hiszen utólag is átvizsgálják, milyen projektek születtek a kiosztott összegekből. Korábban mér ráfáztak A KKA-nál már korábban is előfordult, hogy egy támogatásért vissza kellett kérniük a pénzt, mert nem használták fel megfelelő módon. Ezek közül az egyik nagyobb médianyilvánosságot is kapott, mégpedig a roma rádió, amelyről korábban szintén az aktuality.sk számolt be. A projekt egy roma kultúrával foglalkozó rádió elindítását célozta meg, de a több mint 100 ezer euró értékű támogatást a gyanús üzleti háttér miatt végül le kellett állítani. Molnár ezzel kapcsolatban nem árult el bővebb részleteket. „Még folyik az ellenőrzés, így egyelőre nem lenne helyénvaló erről beszélni” - mondta a KKA igazgatója. Szűk kulturális tár Arra a kérdésre, hogy a bizottságban miért ülhetnek olyan tagok, akik korábban munkatársak voltak, Molnár azt felelte, hogy a bizottsági tagok kiválasztásánál rendkívül szűk a mozgástere. „A kisebbségi kultúrával nálunk igen kevesen foglalkoznak, ez nagyon szűk kör. Itt mindenki ismer mindenkit” feltette ki Molnár. Elmondta, éppen ezért határoztak úgy, hogy az egyes bizottsági tagok is adhatnak be pályázatot, de csakis úgy, hogy az ő projektjüket egy másik bizottság bírálja el. „Ha ezt nem így csinálnák, akkor egyszerűen nem léteznének bizottságaink. Ha nem ültetnénk hozzáértő embereket a bizottságokba, akkor az lenne a probléma, hogy dilettánsok döntenének a támogatások sorsáról. Ha viszont nem fogadunk el tőlük pályázatokat, akkor pedig nagyon professzionális és hasznos projektektől esne el a kisebbségi kultúra” - zárta Molnár Norbert. Csökken a vállalkozásokra háruló teher MOLNÁR IVÁN A parlament is jóváhagyta a gazdasági tárca vállalkozók számára kidolgozott mentőcsomagját, amellyel az ország gazdaságának az újraindítását szeretnék elősegíteni. Richard Sulik gazdasági miniszter szerint ősszel újabb mentőcsomaggal rukkolnak elő, amihez várják a vállalkozók tanácsait. Pozsony. A törvényhozás nagy többséggel szavazta meg a gazdasági tárca által kidolgozott, lex koronának keresztelt intézkedéscsomagot: a jelen levő 142 képviselőből 91 szavazott a javaslat mellett. Az elfogadott mentőcsomag 114 olyan törvénymódosítást tartalmaz, amelyek a szaktárca reményei szerint a vállalkozói környezet javítását és a gazdaság koronavírus-járvány utáni újraindítását segíthetik elő. A törvény egyes rendelkezései különböző időpontokban lépnek életbe, egyesek azonnal, mások csak a jövő év elejétől. Kevesebb ügyintézés „A mentőcsomag több olyan adminisztratív jellegű rendelkezést is tartalmaz, amelyeknek köszönhetően megkönnyítjük a vállalkozók életét, elhárítva a felesleges bürokratikus akadályokat” - mondta el Sulik. így például a vállalkozók több bejelentési kötelezettségét is eltörlik, újabb hét nappal bővítik a Szociális Biztosítóval szembeni kötelezettségek teljesítésének időkeretét, és módosul több, a vállalkozók által fizetett hivatali illeték összege is. Azoknak a kereskedőknek, akik nem árulnak kimért árut, nem kell, hogy mérlegük legyen arra az esetre, ha a vásárló ellenőrizni szeretné a vásárolt áru tömegét. Az elfogadott módosítások szerint a vállalkozóknak nem kell elérhetővé tenniük az eKasa elektronikus pénztárgép által előállított pénztári bizonylatokat az üzletekben, és több idejük lesz arra is, hogy az adóügyi elíenőrzésről szóló jelentésre reagáljanak. Az időkeretet a jelenlegi 15 munkanapról a jelentés kézbesi' tésétől számított 30 munkanapra növelik. A gazdasági tárca előzetes számításai szerint az intézkedéseknek köszönhetően a szlovákiai vállalkozások csak idén majd 176 millió eurót takaríthatnak meg, a következő években pedig évente további 25 milliós megtakarítással számolnak. Benzinpónz Az elfogadott intézkedések közül a vállalkozók számára a legnagyobb anyagi vonzata az üzemanyag-fogyasztás reálisabbá tételének lesz. A vállalkozóknak az eddigi szabályok szerint a szolgálati utak során elhasznált üzemanyagmennyiség kiszámításánál az autó műszaki igazolványában szereplő értéket kellett alapul venniük, ha az üzemanyagköltségeiket le szerették volna írni az adójukból. Vladimír Sirotka, a Kis- és Középvállalkozások Szlovákiai Szövetségének (SAMP) az elnöke szerint azonban az így kiszámolt fogyasztás nem fedte a valóságot. Az új szabályok szerint azonban a vállalkozók már 20 százalékkal több üzemanyagot tehetnek majd be a kiadásaikba. A gazdasági tárca szerint a vállalkozók csak ennek köszönhetően együttesen majd 2 millió eurót takaríthatnak meg az adón. Búcsú a matricáktól A parlament által elfogadott szabályok szerint nem lesz kötelező ráragasztani a jármű szélvédőjére a jármű műszaki és környezetvédelmi vizsgálatát igazoló matricát sem. A gépjárművek időszakos műszaki vizsgáit (STK) végző cégek legnagyobb hazai szakmai szervezete, az STK Nemzeti Szövetsége szerint ugyan üdvözlik ezt a lépést, a minisztérium azonban jóval többet is tehetett volna az ügyben. „Jelenleg minden műszaki ellenőrző állomáson összesen hat dokumentumot kapnak az autósok, amelyekért fizetniük kell. Ezért a múltban ismételten javasoltuk, hogy csak egy dokumentumot kelljen kiadni, amelyben az ellenőrzés során feltárt összes hibát rögzítenék. Ez összhangban lenne az uniós joggal is. A közlekedési tárca a múltban azonban minden ilyen javaslatunkat visszautasította, arra hivatkozva, hogy a matricák segítenek a rendőrségnek a helyszínen ellenőrizni a jármű műszaki állapotát” - mondta Peter Hulman, a szakmai szövetség ügyvezető igazgatója. Szerinte azonban értékelik, hogy legalább egy apró előrelépés történt az ügyben. Fellélegeznek a bankok A mentőcsomag részeként a képviselők búcsút intettek a banki különadónak is, a pénzintézeteknek ezt már az idei harmadik és negyedik negyedév után sem kell megfizetniük. A bankok által fizetett különadót egy teljesen új séma váltja fel. A bankadóból eddig befolyt pénzösszegből egymilliárd eurót elkülönítenek, és azt a Szlovák Fejlesztési Alapba utalják át. Ezt a pénzt kulcsfontosságú állami projektekre lehet majd felhasználni. A bankok a kormánnyal aláírt memorandumban azt is vállalták, hogy évente félmilliárd eurót fordítanak az államnak nyújtott hitelekre, egymilliárd eurót pedig a céges és lakossági kölcsönökre. Az ellenzék ezzel kapcsolatban azonban felrótta a kormánynak, hogy a bankokkal kötött egyezségben nem kötelezte a pénzintézeteket arra, hogy csökkentsék a díjszabásukat, amelyet korábban épp a banki különadóra hivatkozva növeltek. Újabb csomag jöhet Richard Sulik szerint a most elfogadott mentőcsomag csak a kezdet, őszre újabb csomaggal rukkolnak elő. „Már most több olyan javaslat is van a tarsolyunkban, amely biztosan szerepel majd az őszi csomagban, felszólítjuk azonban a vállalkozókat és a szakmai szervezeteket, hogy álljanak elő a sajátjavaslataikkal, hogy az új csomagban olyan hatékony intézkedések lehessenek, amelyek valós segítséget nyújtanak a vállalkozói szférának” - mondta el a gazdasági miniszter. Csupán kozmetikázás? Az ellenzék a gazdasági tárca intézkedéseit csupán kozmetikázásnak tartja, ami nem jelent valós segítséget a gazdaságnak. „Az előttünk álló gazdasági mélyrepülésre ez nagyjából olyan gyógyír, mint ha a nyílt törésre sebtapaszt ragasztunk, nem árt ugyan, de az előttünk álló kihívásokra nem lesz elég” - nyilatkozta a tavasszal leköszönt volt kormányfő, Peter Pellegrini. A vállalkozók és az őket képviselő szakmai szervezetek nagy része üdvözli a parlament által elfogadott jogszabályt, sokak szerint azonban jóval többre lenne szükség. „A lex korona egy sor bürokratikus akadályt számol fel, ami javítja a hazai vállalkozások versenyképességét” - mondta el Ján Solík, a Szlovák Vállalkozói Szövetség elnöke, aki szerint ők drukkoltak annak, hogy a gazdasági tárca által benyújtott jogszabályt elfogadja a parlament. Tibor Gregor, a legnagyobb szlovákiai társaságokat tömörítő szakmai szervezet, a Klub 500 ügyvezető igazgatója szerint a most elfogadott szabályok mellett növelni kellene az alkalmazottak foglalkoztatására nyújtott állami támogatások mértékét is, a jelenlegi támogatás ugyanis nem elegendő a foglalkoztatottság fenntartásához. Richard Sulik gazdasági miniszter a parlamentben konkrét példákon mutatta be, hogy az elmúlt években milyen ütemben szaporodtak a vállalkozással kapcsolatos, gyakran teljesen felesleges szabályok (TASR-feivétei)
