Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-10 / 159. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. július 10. I www.ujszo.com RÖVIDEN Béke kell Peking ós Washington között Peking. Békülést sürgetett tegnap Peking és Washington között Vang Ji kínai külügyminiszter, aki szerint a két ország kapcsolatai az elmúlt 40 év legnehezebb kihívásával állnak szembe. A kínai külügyi tárca vezetője aggasztónak találta, hogy a világ legfontosabb bilaterális kapcsolata a legsúlyosabb kihívásokkal néz szembe az 1979-es diplomáciai kapcsolatfelvétel óta. A külügyminiszter szerint a két országnak több párbeszédre van szüksége a kellemetlenségek megelőzésére, és hangsúlyozta: Kína készen áll folytatni a felfüggesztett tárgyalásokat, ha erre az Egyesült Államok is hajlandóságot mutat. (MTI) Litvánia betiltotta az orosz RT távét Vilnius. Lettország múlt heti példáját követve Litvánia médiahatósága is betiltotta az RT - korábban Russia Today nevű - orosz állami tévé csatornáinak sugárzását. A külügyminisztérium azzal indokolta a betiltást, hogy az RT tévét állítólagosán uraló Dmitrij Kiszeljov rajta van az Európai Unió feketelistáján, mert feltételezhetően szerepet játszott a propagandában, amely támogatta azt, hogy Oroszország bekebelezte 2014-ben a Krímet. Az RT adását a Baltikumban - Litvániában, Lettországban és Észtországban - a Kreml propagandacsatomáj ának tartj ák, amely megpróbálja befolyásolni a térség jelentős orosz kisebbségének gondolkodását. (MTI) A német szélsőjobb komoly kihívés Berlin. A szélsőjobboldali törekvések jelentik a legnagyobb biztonságpolitikai kihívást Németországban - mondta Horst Seehofer német belügyminiszter. A miniszter hangsúlyozta, hogy továbbra is a zéró tolerancia elvét kell érvényesíteni a szélsőjobboldallal, az antiszemitizmussal és a rasszizmussal szemben. Rámutatott, az antiszemita indíttatású bűncselekmények több mint 90 százalékát szélsőjobboldaliak követik el. Ugyanakkor a baloldali szélsőségesek is igen veszélyesek, és a bűncselekmények új típusai mutatkoznak a szélsőbaloldali színtéren-tette hozzá. (MTI) Eltűnt Szöul polgármestere Szöul. Eltűnt Szöul polgármestere, már a rendőrség keresi. A rendőrséget Pák Von Szun lánya értesítette tegnap reggel. A polgármesteri hivatal közölte, Pák valóban nem j elent meg a munkahelyén tisztázatlan okból. A rendőrség Pák mobiljának jelei alapján Szöul Szungbuk kerületében kutat a polgármester után. Pák ügyvéd és régóta emberi jogi aktivista. Dél-Korea 10 milliós fővárosát 2011 óta vezeti, tavaly júniusban harmadszor is megválasztották polgármesternek. (MTI) Kiélezett lengyel elnökválasztás ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Andrzej Duda leköszönő lengyel elnök, a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje vezeti a népszerűségi listát az elnökválasztás hétvégi 2. fordulója előtt 47 százalékkal, míg Rafal Trzaskowski, a liberális Polgári Platform jelöltje, varsói főpolgármester a szavazatok 46 százalékára számíthat. A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint Duda támogatóinak 51%-a jelentette ki, hogy határozottan támogatja az elnököt, míg Trzaskowski stabil szavazótábora 49%-os. A megkérdezettek 7%-a nem tudta megmondani, kire fog szavazni. A 75%-nyi szavazni kívánó 56 százaléka válaszolta azt, hogy részvételi szándéka a választáson „végleges”, míg 19%-uk „inkább elmegy” szavazni. A vasárnapi második fordulóban dől el, képes lesz-e a Jog és Igazságosság megőrizni az ellenőrzést szinte minden lengyelországi intézményben, vagy az alkotmányos normák helyreállítását ígérő Trzaskowski kap lehetőséget. Az 1. fordulóban Duda a szavazatok 43,5 százalékát kapta, Trzaskowski pedig 30,5%-ot, de utóbbi a 2. fordulóban számíthat a kiesett centrista jelölteket támogatók voksára. Bekérették a lengyel külügyminisztériumba a német ügyvivőt a heves elnökválasztási kampányról tudósító német sajtó állítólagos részrehajlása miatt. A varsói német nagykövetség megerősítette a megbeszélés tényét, de további részleteket nem osztott meg. A lengyel elnök élesen bírálta a Die Welt című német lap varsói tudósítóját, aki azt írta, ha Duda kihívója, Rafal Trzaskowski győzne a voksoláson, az enyhülést hozna a lengyel-német kapcsolatokban. Másrészt a lengyel állami televízió teljes mellszélességgel kiáll Duda mellett. A kormánykritikus körökben csak TVPiS-ként emlegetett lengyel köztelevízió (TVP) egyoldalú lejárató kampányt folytatott Trzaskowski ellen. A TVP minden műsorában úgy ábrázolta Varsó polgármesterét, mint aki szakmailag alkalmatlan, zsidó háttérhatalmak irányítják, nemzetellenes, és liberálisként egzisztenciális fenyegetést jelent a katolikus lengyel értékekre. Lényegében erre fűzték fel az első fordulót megelőző elnökválasztási vitát is, ahol a műsorvezető célzottan olyan kérdéseket tett fel, amelyekkel Trzaskowski legitimitását próbálta aláásni. Miután képtelenek voltak megegyezni egy kétszemélyes vita helyszínében, a második forduló előtt Duda a köztelevízióban, Trzaskowski pedig külön sajtótájékoztatón mondta el, hogyan tervezi felépíteni az elnökségét. Ez pedig súlyos kérdéseket vet fel a rendszerváltás után kialakult demokratikus vitakultúrával és a lengyel politika szélsőséges polarizálódásával kapcsolatban. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) 2015-ös hatalomra kerülése óta igyekszik úgy átírni a szabályokat, hogy az elsősorban a hatalomban lévőknek kedvezzen. Ez a mostani elnökválasztáson is megmutatkozik, ahol Varsó liberális polgármesterének sokkal nehezebb dolga van a hatalom jelöltjével szemben. A vasárnapi második fordulóban egy nagyon szoros eredmény ráadásul jogi csatározásokat is előrevetíthet, ami intézményes szempontból csak Dudának kedvez. A választás érvényességéről ugyanis az a rendkívüli kamara dönt majd, amelynek tagjait a PiS reformjának keretében maga Duda nevezte ki a legfelsőbb bíróság soraiba. (MTI, Index) Szigorítás jöhet a pedofil magyar nagykövet miatt Kocsis Mátá, a Fidesz frakcióvezetője Kaleta Gábor volt perui nagykövet tettát undorítónak, a bíróság enyhe ítéletót pedig felháborítónak és elfogadhatatlannak tartja. Budapest. Kocsis Máté úgy fogalmazott: Kaleta Gábor ahelyett, hogy enyhítésért fellebbezne, inkább nézzen szembe gyomorforgató tettével, és annak minden következményével, „ugyanis az ügynek még nincs vége”. A kormány valamennyi gyermekvédelmi jogszabályt felülvizsgál és szigorítani fog, hogy a pedofilok ezentúl a legsúlyosabb büntetéseket kapják, ne reménykedhessenek a bíróság enyhe ítéletében sem, és a jövőben nyilvános listákat lehessen vezetni róluk - hangsúlyozta. Minden jóérzésű ember közös ügye, hogy a leghatározottabban, a „legdurvábban” fellépjenek a pedofilok ellen - írta Kocsis. Kaleta Gábort a bíróság egy év-végrehajtásában 2 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésre és 540 000 forint pénzbüntetésre ítélte gyermekpornográfia miatt. Mindent meg kell tenni a gyermekek egészséges lelki és erkölcsi fejlődése érdekében, és ha szigorúbb büntetőjogi eszközökre van szükség, a kormány kész támogatni a büntető törvénykönyv módosítását - közölte tegnap Gulyás Gergely, a miniszterelnökség vezetője. A miniszter elmondta, a gyermekpornográf felvételek birtoklása miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Kaleta volt perui nagykövet ügyével összefüggésben a kormány foglalkozott a gyermekvédelem kérdésével, és áttekintette a kiskorúak büntetőjogi védelmét. Szakács László, az MSZP elnökhelyettese elmondta: javaslatuk alapján a kormány gondoskodjon egy olyan nyilvántartásról, amelyben bárki információt szerezhet arról, kik követtek el gyermekpomográfiával kapcsolatos bűncselekményt. Ezek az elkövetők pedig ne mentesülhessenek a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. „Egész életükben legyen priuszuk, viseljék ezt a bélyeget” - mondta Szakács. A Fidesz gyors és tömör közleményben reagált: „Annyira álszent, amit abaloldal művel.” (MTI, 444) Folytatódtak az erőszakos zavargások Szerbiában Kedd után szerda este is zavargások voltak a belgrádi parlament előtt (tasr/ap) Szerdán este is erőszakos tiltakozásba torkollott a koronavírus-járvány miatt meghozott intézkedések Űrügyén kialakult demonstráció Belgrádban, és tüntettek Újvidéken is. Belgréd. A tiltakozók a kordonokkal védett parlament épületéhez vonultak, ahol palackokkal, kövekkel és égő szurkolói fáklyákkal dobálták meg a rendőröket, valamint kukákat borogattak és gyújtottak fel. A rendőrség könnygázgránátokkal igyekezett oszlatni a tömeget. A törvényhozás épületéhez lovas és kutyás rendőröket is kirendeltek. Mivel a tiltakozók kedd este a parlament épületébe is megpróbáltak betömi, a belügyminisztérium az ország egész területéről Belgrádba rendelte a rendőröket, hogy a kiemelt kormányépületeket védjék. Ellenzéki politikusok kedden és szerdán is igyekeztek a tömeg élére állni, ám a tiltakozók elzavarták őket. Szerdán Sergej Trifunovics színészt, a Szabad Polgárok Mozgalmának vezetőjét néhány száz méteren át üldözték, aki végül vérző fejjel távozott a helyszínről. Bosko Obradovics, a szélsőjobboldali Dveri mozgalom vezetőjét pedig saját állítása szerint a rendőrök verték meg. Az ellenzéki politikusok a közösségi médiában is utcára szólították az embereket, hogy kifejezzék elégedetlenségüket Aleksandar Vucsiccsal, valamint a szerb kormánnyal szemben. Szerintük manipulálták a hivatalos járványügyi adatokat annak érdekében, hogy megtarthassák a június 21-i parlamenti választást - amelyen elsöprő győzelmet aratott Aleksandar Vucsics pártja -, és az államfő még inkább kitelj eszthesse hatalmát. Az ellenzék szerint emellett az is hozzájárult a koronavírus-fertőzöttek számának drámai növekedéséhez, hogy a március közepén bevezetett szükségállapot és a drákói szigorú intézkedéseket követően május elején egyik napról a másikra feloldottak minden korlátozást, engedélyezték a tömeges rendezvényeket, és a választás alkalmával sem voltak szigorúak az elővigyázatossági intézkedések. Újvidéken és Nisben a tömeg megrohamozta a szerb elnök által vezetett Szerb Haladó Párt irodáját. A szerda esti tiltakozások során a mentőszolgálat szerint 19 rendőr és 17 tüntető sérült meg Belgrádban. Erőszakos hatalomátvételi kísérletnek nevezte Nebojsa Stefanovics szerb belügyminiszter az utóbbi két éjszakán át tartó tiltakozásokat Szerbiában. A heves tüntetésre reagálva a szerb elnök már arról beszélt, a tiltakozás voltaképpen nem is a tervezett szigorító intézkedések miatt alakult ki, hanem az ellenzék szervezte. Aleksandar Vucsics kijelentette, mégsem lesz kijárási tilalom, más korlátozó intézkedések azonban továbbra is várhatók. A szerb fővárosban azonban korlátozzák a vendéglátóhelyek működését és a tömegrendezvényeken részt vevők számát. (MTI)
