Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-09 / 158. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2020. július 9. 7 Mindhalálig Putyin Az orosz elnök utódlásának kérdése nagyon komoly kockázat Megtartották az oroszországi népszavazást, más egyebet nehéz róla meggyőzően leszögezni, mert egyre nagyobb a kétség azzal kapcsolatban, hogy milyen nagy lehetett a központi beavatkozás (értsd: szavazathamisítás). De hogy egy fontos és szimbolikusan lépés volt a Kreml számára, az kétségtelen. Egyébként nem tartották volna meg az orosz koronavírus-járvány közepén, amikor még messze nem lapos az a bizonyos görbe... Ráadásul az óvintézkedések ürügyet szolgáltattak arra is, hogy átrajzolják a szavazókörzeteket, még inkább rögtönzött körülményeket teremtve. Vlagyimir Putyin számára az év első felében eldöntött kérdéssé vált, hogy elindul a következő elnökválasztáson. Ehhez viszont módosítani kellett az alkotmányt, amiről népszavazást kellett tartani. És az az eredmény jött ki, hogy a hamarosan 68 éves Putyin egészen 2036-ig bebetonozza magát a hatalomba. De ha már hozzányúltak az alkotmányhoz, akkor rengeteg kisebb változtatás is beletömtek, ezek részben a parlamenti és elnöki jogköröket módosították, hiszen egy bonyolult szerkezetű, kormányzóságokra osztott óriási országról van szó. A jelenlegi politikai helyzetben Putyin utódlásának kérdése komoly belpolitikai csata kockázatát hordozza. Emellett ott vannak azok a szereplők, akiknek megfelel a jelenlegi status quo, illetve azt látják, hogy egy nagyobb átrendeződéssel többet veszíthetnének. Viszont egyelőre nem látszik az a jól meghatározható és akcióra kész csoport, amely hajlandó lenne vállalni a kockázatot a status quo megdöntésére. Az oligarchák egy része már kiköltözött az országból, másik része „csak” a vagyonát menekíti folyamatosan, de a forrásai megtartása érdekében részt vesz az állam foglyul ejtésében. Ez utóbbit úgy kell érteni, hogy az intézményesült korrupcióban: „state capture”. A referendum kapcsán az Oroszországot jól ismerő kritikus elemzők egybehangzóan állítják, hogy komoly csalások történtek. Akár tízmilliónál is több szavazatot hamisíthattak meg, ha statisztikai módszerrel vizsgáljuk a szavazatok mintázatait, illetve a közvélemény-kutatások, korábbi minták és annak a néhány szavazókörzetnek az eredményeit hasonltjuk össze, ahol voltak választási megfigyelők. A rendszer működéséből mindez megjósolható volt, senki sem gondolhatta, hogy Putyin „elveszítheti” ezt a népszavazást. Hogy mekkora beavatkozásra volt szükség ahhoz, hogy az „igen” szavazatok átcsússzon egy látványosabb győzelembe, arról még sok tanulmány fog szülemi, nyilván a rendszer kritikusai szívesen megkeresik, hol folytak el a „nem”-ek. Nem is a csalás a meglepő, hanem az, hogy valóban úgy tűnik, a koronavírus, az alacsony olajár és az ezekből is fakadó társadalmi leszakadás lassan, de folyamatosan elkoptatja Putyin elnök népszerűségét. Hatalma természetesen nemcsak politikai, de régóta gazdasági is, más szóval óriási magánvagyona van. Ebbe bepillantást adott a Panama Papers-szivárogtatás, amikor a világ számos keleti és nyugati vezetőjéről derült ki, hogy hol rejtegeti vagyonát. így tehát nem a demokratikus Patyomkin-akciók kifutása a valódi kérdés Oroszországban, hanem az, hogy a belső hatalmi harcban kinek milyen lehetőséget nyitnak meg ezek. Oké, de mi lesz a diplomagyárakkal? MARTIN VANÖO A Magiszter című kutyakomédia Boris Kollár főszereplésével annyira borzasztó, hogy még a szerencsétlen Andrej Dankót is alulmúlta. Persze azt is be kell látni, hogy a mostani házelnök nehezebb helyzetben van, mint elődje, mert ebben a kormánykoalícióban azért van néhány tisztességes ember. Ha lehet valamiért dicsérni az előadás és Kollár megmentőjeként színre lépő Igor Matovicot, akkor az az, hogy a tőle megszokott módon és színvonalon szállította a figyelemelterelő manővereket. Persze ez is nevetségesen egyszerű stratégia: elterelni Kollárról a figyelmet, mondjuk a rossz iskolaügyre, amely ilyen csalásokat tesz lehetővé. Hogy Matovicot a felsőoktatás színvonala érdekelné, azt legfeljebb a szakolcai főiskolán végzők hihetik el neki. A terv tehát az, hogy az összes plagizálótól és csalótól elvesszük a titulusát és bezárjuk a főiskolák felét. Állítólag ez az az átfogó felsőoktatási reform, amire régóta vár az ország. A megvalósítását Branislav Gröhling oktatási miniszternek kell levezényelnie, mégpedig a nyár végéig. Tehát akkor ellenőrizzünk pár százezer diplomamunkát. Kik is? Egy évig szünetelni fog a felsőfokú oktatás, hogy a tanárok éjt nappallá téve elvégezzék ezt a munkát és alibit szolgáltassanak a kormányfőnek és a házelnöknek? Ez a Matovic-féle „reformterv” is mutatja, mennyire nincs elképzelése a kormánynak arról, mihez kezdjen a felsőoktatással. Ez a terület mindig is mellékes volt még az oktatási tárcánál is, a jelenlegi miniszter egyetlen szenvedélye a középiskolai szakoktatás, az egyetemekről pedig az államtitkárainak sincs sok fogalma. A kormányprogramban is csak az unalomig ismételt üres frázisok szerepelnek, hogy „módosítjuk a finanszírozást”, „megszüntetjük a felesleges szakokat” és „modem oktatási módszereket vezetünk be”. Nem mintha ez akkora katasztrófa lenne. Az egyetemeknek nagyfokú autonómiát kell élvezniük, ez így van rendjén, de ez azt is jelenti, hogy ők a felelősek a képzés színvonaláért. De ha egy főiskola éveken át titulusgyárként működik és diplomát osztogat fejeseknek, nagykutyáknak, akkor az államnak keményen le kell rá csapnia, az oktatási akkreditációs bizottságon keresztül. Az egyáltalán nem nevezhető oktatási reformnak, hogy a kollektív bűnösség elve alapján gyanúba keverünk minden diplomást és elhatározzuk, hogy majd valakik átnézik a diplomamunkákat. És ha ezt meg is valósítanánk, az alapvető probléma, ahonnan az egész indult, itt marad velünk: egy csaló plagizáló a szlovák parlament elnöke. A szerző a Trend kommentátora FIGYELŐ EncroChat nevű, titkosított telefonhálózatot. A feltárt üzenetek alapján több mint száz embert állítottak elő Hollandiában, köztük hatot túszejtés és emberrablás gyanújával tartóztattak le. A konténerek közül hatot börtöncellának alakítottak ki: hangszigetelték őket, a plafonhoz és a padlóhoz bilincseket erősítettek. Oldalukat olyan anyaggal vonták be, amely láthatatlanná tette volna a bent tartózkodókat a hőkamerák számára. A hetedik konténert kínzásra tervezték: fogorvosi szék, műtéti eszközök, fogók, fűrészek, szikék és ollók is voltak benne... (MTI) Konténerekbe rejtett holland kínzókamrák Konténerekben kialakított, rejtett börtöncellákat és kínzókamrákat fedezett fel a holland rendőrség egy raktárban a belga határ közelében. Kiderült, kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó bűnözői csoporthoz köthetők a cellák. A sajtó szerint a nyomozók azt követően bukkantak a konténerbörtönre, hogy két hete a holland és a francia szolgálatoknak sikerült feltörniük a pénzmosásra és kábítószer értékesítésére használt, Ezúttal hazaárulással vádolnak egy újságírót az oroszok A héten már elítéltek az oroszok egy újségírónőt terrorizmus támogatásinak vádjával, most egy másikból kreálnak hazaáruiét. Hazaárulás gyanújával őrizetbe vették Ivan Szafronov volt újságírót. A harmincéves férfit az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) azzal gyanúsítja, hogy a cseh hírszerzésének adott át titkos adatokat. Májustól Szafronov már a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási vállalat vezérigazgatójának sajtótanácsadója volt, a gyanú nem áll összefüggésben jelenlegi munkakörével. Szafronov ügyvédei szerint azzal gyanúsítják őt, hogy 2012-ben beszervezte a cseh szakszolgálat, 2017- ben pedig megbízta, hogy adjon információkat Oroszország és a közelkeleti államok együttműködéséről. Az ügyvédek szerint viszont Szafronov újságírói tevékenysége áll a háttérben. A pontos vádat az FSZB csak a jövő héten ismerteti. A gyanúsított kihallgatásán csak kijelölt ügyvéd lehetett jelen, Szafronov ártatlannak vallotta magát és megtagadta a vallomást. A bíróság zárt tárgyaláson elrendelte két hónapos előzetes letartóztatását. Szafronov a Kommerszan és a Vedomosztyi napilapnál dolgozott, a hadi- és az űriparral foglalkozott, májusban lett Dmitrij Rogozinnak, a Roszkoszmosz vezérigazgatójának tanácsadója. Rogozin kijelentette, hogy a Roszkoszmosznál nem férhetett titkos adatokhoz. Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője azt mondta, a Kreml szerint az őrizetbevétel nem függ össze a gyanúsított újságírói tevékenységével, és méltatta az orosz kémelhárítás nagyszerű munkáját. A Kommerszant kiadója védelmébe vette és hazafinak nevezte volt alkalmazottját, abszurdnak tartja a vádakat. Ügyét másik két ellenzéki újságíró, Ivan Golunovéhoz és Szvtelana Prokopjeváéhoz hasonlítja. Golunov a moszkvai városi tisztviselők és biztonsági szervek vezetőinek visszaéléseiről írt a Medúza hírportálnak, ezért megpróbálták drogügybe keverni. Prokopjevát, az amerikai Szabad Európa Rádió orosz adásának munkatársát hétfőn a bíróság terrorizmus támogatásában mondta ki bűnösnek és 6200 euróra bírságolta. A vád eredetileg hatévi szabadságvesztést kért, amiért a Putyin által teremtett belpolitikai légkört tette felelőssé azért, hogy 2018- ban egy 17 éves fiatal robbantásos merényletet hajtott végre az FSZB székházánál. A támadó meghalt, az FSZB három embere megsérült. Síkra szállt Szafronov ártatlansága mellett a Medúza hírportál is, az RBK, a Vedomosztyi, a The Bell és az orosz Forbes pedig az orosz sajtószabadság és a zárt tárgyalás miatti aggályának adott hangot. Az FSZB székházánál őrizetbe vették a gyanúsított több kollégáját, köztük Kszenyija Szobcsak volt elnökjelöltet, aki most televíziózással foglalkozik. Az újságírók ugyanis egymást váltva, egyszemélyes tiltakozással követelték Szafronov elengedését. Átmenetileg őrizetbe vették közeli ismerősét, Taiszija Bekbulatovát, a Holod magazin főszerkesztőjét is, ellenzéki források szerint a hazaámlási ügy miatt. Szafronov egy évtizeden át dolgozott a Kommerszantnál, ám tavaly májusban Makszim Ivanov szerkesztővel együtt elbocsátották egy cikk miatt, mely szerint Valentyina Matvijenko, a parlament elnöke távozni készült a posztjáról. Az elbocsátást Aliser Üszmanov, a Kommerszant tulajdonosa személyesen kezdeményezte, a döntést követően a lap teljes politikai rovata távozott. Az FSZB tavaly márciusban is vizsgálatot indított, mert Szafronov egy cikkben azt állította, hogy Oroszország 4++ generációs Szu-35-ös harci repülőgépeket gépeket akar eladni Egyiptomnak. A Kommerszant a cikket eltávolította oldaláról. Szafronov ezután a Vedomosztyinál dolgozott, azután távozott, hogy a lap élére a Kreml irányvonalát követő főszerkesztőt neveztek ki. A hazaárulással gyanúsított újságíró apja, idősebb Ivan Safronov a Kommerszant katonai szakértője volt, 2007- ben halt meg, kiesett egy ablakon. Hazaárulás miatt 12-től 20 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki Oroszországban. (MTI)
