Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)

2020-07-08 / 157. szám

www.ujszo.com I 2020. július 8. KÖZÉLET I 3 Később kezdődött az aratás: egyes gazdák szerint gazdagabb lehet az idei termésük A Komáromi járásban található Bátorkeszi határában már a múlt héten hoz­záláttak az őszi árpa aratásához (TASR-feivétei) SUSLABÉLA Pozsony. Az őszi árpa betakarí­tásával Szlovákia déli, magya­rok lakta járásaiban is meg­kezdődött az aratás. Az elmúlt hetek esőzései miatt ez ugyan későbbre tolódott, a gazdák szerint azonban a hosszabb vegetációs időszak gazdagabb terméssel kecsegtet. „Az óriási hőségek és a szárazság miatt a termelők tavaly már június végén elkezdhették az aratást, idén azonban ez későbbre tolódott. A kombájnok csak az elmúlt napokban jelentek meg a földeken, az elmúlt hetekben ugyanis szinte az egész or­szágban sok csapadék hullott, így a gazdáknak várniuk kellett, míg fel­szárad a talaj. A gabona ráadásul lassabban érik, mint tavaly” - mondta el lapunknak Jana Holécio­­vá, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője. Szerinte több régióban is bonyolult indulásról számoltak be a gazdák. Az aratást több helyütt előre csak próbaszerűén végezték, és azo­kon a parcellákon, amelyeken nehe­zebben mozogtak a kombájnok, né­hány napra le is álltak a betakarítás­sal. Pozsony, Nagyszombat és Nyit­ra megyében azonban már gőzerő­vel folyik az árpa és a repce betaka­rítása. A Statisztikai Hivatal legfris­sebb becslése szerint Szlovákiában idén 390 ezer hektárnyi területen termesztenek búzát, az árpa termő­­területe eléri a 133 ezer, a repcéé pe­dig a 147 ezer hektárt. Nem panaszkodnak Egy hete aratnak a csenkei Agro­­lens társaság földjein is. A betakarí­tást a repcével kezdték, amelynek az átlagos hektárhozama elérheti a 2,9 tonnát. „Nagyjából tíz napot csúsz­tunk, voltak ugyanis olyan éveink, amikor a repcét már június 20-án el­kezdtük betakarítani. Ha figyelembe veszem, hogy március és május kö­zött együttesen csupán 7 milliméter­­nyi csapadék hullott a határainkban, akkor a 2,9 tonnás repcehozam egyértelműen jónak tekinthető. Az olajnövényt idén 225 hektáron ter­mesztettük. Jelenleg a durumbúza begyűjtésével vagyunk elfoglalva, ezt idén 312 hektáron termesztettük, az első parcella átlagos hektárhozama 4 torma körül mozog. Az őszi vetésű búzát 230 hektárról kell betakaríta­nunk. Ha az időjárás is úgy akaija - két-három napos pihenéssel - menetrendszerűen végezhetjük az aratást” - mondta lapunknak Németh György, az Agrolens ügyvezetője. Gazdagabb termós? „Szene környékén nem tartjuk ne­gatív tényezőnek, hogy valamivel később kezdődött az idei aratás, mint mondjuk a tavalyi. A hosszabb időre nyúlt vegetációs időszak gazdagabb termést is eredményezhet. A gabo­nafélék nincsenek megdőlve, a talaj nem nedves, és ismét felmelegedett az időjárás. A termés begyűjtésének az értékelésével azonban természe­tesen még várni kell” - mondta Juraj Macaj szenckirályfai gazda, a Po­zsonyi Regionális Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara elnöke. Asztalos Ferenc méhi gazda az el­múlt években július elseje táján már javában végezte az őszi búza begyűjtését, idén azonban jócskán hátrább járnak a régió gazdái a be­takarításban. „Nagyjából kéthetes a lemaradás az előző évekhez képest. A méhi, a szentkirályi, valamint a hanvai régióban csak a kezdeti fázi­sában van az őszi árpa begyűjtése. Ez azt jelenti, hogy a korábbi évekhez viszonyítva mintegy kéthetes a csú­szásunk” - hangsúlyozta lapunknak Asztalos. Részletek csak később Holéciová szerint később kezdik az aratást a liptói gazdák is. „Szlo­vákia északi régióiban a gabona még mindig érési folyamatban van. Az aratás csúszásának fő oka a június­ban lehullott jelentős mennyiségű csapadék. Mintegy két héttel kez­dünk majd később, mint az előző év­ben. A kiadós esőzések komoly ká­rokat okoztak elsősorban a tömeg­takarmányokban. A gabonafélék ígéretesen fejlődnek, a repcetermé­sünk azonban gyengébb lesz az elő­ző évinél, mégpedig a tavaszi szá­razságok miatt” - számolt be a liptói helyzetről Miroslav Stefeek, az SPPK alelnöke. Holéciová szerint az SPPK részletesen felméri az eső okozta károkat, és figyelemmel kí­séri az aratási helyzetet is, az első bővebb körképet a jövő hét közepé­re ígérik. Nagy bajban az idegenforgalmunk Zuhanórepülésben Szlovákia gazdasága MOLNÁR IVÁN A kormány rendkívül keveset tesz a gazdaság megmentésé­ért - legalábbis az idegenfor­galmi vállalkozások szerint, amelyek úgy gondolják, hogy emiatt csak ebben az ágazat­ban emberek tízezrei veszít­hetik el a munkájukat. Egyre elégedetlenebbek azonban a nagyvállalatok is. Pozsony. „Az idegenforgalom­ban válságos a helyzet, mivel a kor­mány egyelőre nem sokat tett az ágazat megmentéséért” — állítja Marek Harbul’ák, az Idegenforgal­mi Szövetség (ZCR) elnöke. A szakmai szövetség adatai szerint az ágazat bevételei idén több mint 50 százalékkal eshetnek vissza, a jár­ványügyi megszorítások miatt ugyanis látványosan csökkent a tu­risták száma. Példaként Pozsonyt említette, ahol a szállodai férőhe­lyele kihasználtsága még az elmúlt hónapban is csupán 15 százalék kö­rül mozgott. Tömeges elbocsátások „Sokaknak úgy tűnhet, hogy a nyári szabadságok beindulásával a hazai turisták száma némiképp nőtt, ez azonban csak a látszat” - tette hozzá Harbul’ák. Ha a kormány nem hoz időben újabb intézkedéseket az ágazat megmentése érdekében, HarbuPák szerint csak ebben az ágazatban 38 ezer ember veszítheti el a munkáját. Az ágazatban vállal­kozók - az eddigi állami támogatá­sokon kívül - az idegenforgalmi szolgáltatások adóterhelésének a csökkentését is követelik. „A köz­lekedési tárcával folytatott egyez­tetésre egyelőre nem panaszkodha­tunk, a gond csupán az, hogy egye­lőre nem rukkoltak elő olyan konk­rét törvényjavaslattal, amely segí­tene az ágazaton” - állítja Harbul’ák. Ösztönző állam Hogy az idegenforgalom a koronavírus-járvány által leginkább sújtott ágazat, azt a közlekedési mi­niszter, Andrej Dolezal is elismeri. „Egyelőre azonban nem tervezünk közvetlen állami támogatásokat, in­kább olyan javaslatokkal rukkolunk elő, amelyek ösztönzőleg hathatnak a hazai turizmus felfuttatására. Vonzóbbá szeretnénk tenni például az alkalmazottaknak nyújtott utazási utalványokat, és a hazai turizmus népszerűsítésére is nagyobb össze­get fordítanánk” - mondta Dolezal. A tárcavezető szerint a pénzügymi­niszterrel együtt már dolgoznak az utazási utalványokkal kapcsolatos módosításokon. Az Idegenforgalmi Szövetség szerint vábbra is jócskán elmarad a várttól A nagyok is tiltakoznak Nem csupán az idegenforgalom van azonban gondban, egyre többet panaszkodnakanagyvállalatokis. „A kormány az első körben az uniós tá­mogatásokból 1,2 milliárd eurót kü­lönített el a koronavírus-járvány ne­gatív hatásainak az enyhítésére, ed­dig azonban ebből nem egész 500 millió euró jutott el a címzettekhez. Ha nem javul a helyzet, elkerülhe­tetlenek a további elbocsátások” - ál­lítja Tibor Gregor, a legnagyobb szlovákiai társaságokat tömörítő Klub 500 ügyvezető igazgatója. A szakmai szervezet szerint növelni kellene az alkalmazottak foglalkoz­tatására nyújtott állami támogatások mértékét, és óvatosabban járnának el a minimálbér növelésével kapcsolat­ban is. Vladimír Soták, a Klub 500 elnöke szerint a szakszervezeteknek is tudatosítaniuk kellene, hogy a je­lenlegi helyzetben irreális elképzelés a minimálbér látványos emelése. a szlovákiai szállodák foglaltsága to­(TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Brüsszel. Szlovákia gazdasági teljesítménye idén 9 százalékkal eshet vissza az egy év­vel korábbihoz képest - derül ki az Európai Bizottság kedden közzé­tett nyári gazdasági előrejelzésé­ből, amely szinte az összes mutató tekintetében jóval borúlátóbb a ta­vaszi előrejelzésénél, amikor még 6,7 százalékos visszaesést jósoltak Szlovákiának. Az Európai Bizott­ság szerint idén látványosan visszaesik a hazai fogyasztás is, az elbocsátások és a koronavírus­­járvány okozta megszorítások mi­att ugyanis kevesebb elkölthető pénze marad a családoknak. Kisebb infláció „A jó hír, hogy az elkövetkező időszakban az árak már visszafo­gottabban nőnek, mint a járvány kitörése előtt” - nyilatkozta la­punknak Katarina Muchová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Míg tavaly 2,8 százalékos inflációt mértek, az Európai Bizottság az idei évre 1,9, jövőre pedig már csak 0,8 százalékos drágulást jelez elő­re. Ez utóbbi Muchová szerint fő­ként azzal magyarázható, hogy az előzetes hírek szerint a jövő év ele­jétől a lakossági áram- és gázszol­gáltatás díjszabása is csökkenhet. Az élelmiszerek drágulása a brüsszeli elemzők szerint azonban továbbra is gyorsabb lesz az átla­gos inflációnál. Az idei látványos visszaesést követően az Európai Bizottság jö­vőre már 7,4 százalékos gazdasági növekedést jósol Szlovákiának, szemben a tavaszi 6,6 százalékos előrejelzéssel. Szlovákia gazdasá­ga jövőre így Horvátország és Franciaország után már az Európai Unió harmadik leggyorsabb növe­kedését produkálhatja. Veszélyes vizeken Egyre borúlátóbb az Európai Bi­zottság azonban az egész konti­nens idei kilátásaival kapcsolatban is. Az idei évre 8,7%-os vissza­esést várnak az euróövezetben, amit 2021 -ben 6,1 %-os növekedés követhet. Az EU egészére nézve idén 8,3% lehet a visszaesés, jö­vőre pedig 5,8%-os felpattanás jö­het. Az uniós gazdaság a koronavírus-világjárvány követ­keztében idén mély recesszióba süllyed - áll az Európai Bizottság előrejelzésében. „Továbbra is veszélyes vizeken evezünk, és számos kockázattal kell szembenéznünk, többek kö­zött egy újabb jelentős fertőzési hullám lehetőségével” - állítja Valdis Dombrovskis, a Bizottság alelnöke. Paolo Gentiloni gazda­ságpolitikai biztos szerint a kor­mányzati válaszlépések sikeresek voltak járványügyi, szempontból, de a válság mélyítette az egyen­lőtlenségeket. A legfrissebb előre­jelzés szerint a világjárvány hatá­sának mértéke és a helyreállítás erőssége tekintetében a tagállamok közti különbségek a Bizottság ta­vaszi várakozásánál is markánsab­bak lesznek. Az előrejelzéssel kapcsolatos kockázatok rendkívül magasak. A világjárvány és az esetlegesen szükséges jövőbeli korlátozások nagyságrendje to­vábbra sem ismert, (mi, tasr, mti)

Next

/
Oldalképek
Tartalom