Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)

2020-07-01 / 151. szám

2 I KÖZÉLET 2020. július 1.1 www.ujszo.com Egészen tegnapig dolgoztunk az államra MOLNÁR IVÁN Pozsony. Szlovákiában idén július elsején, vagyis ma van az adészabadség napja, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy tegnapig az államra dolgoztunk, az év hátralevő részében pedig mér magunkra. Ez a legrosszabb eredmény a mérések kezdete, 1999 óta. „Az adófizetők idén 182 napot dolgoznak az államra, 36-tal többet, mint egy évvel korábban. Ilyen dur­va visszaesésre még soha nem volt példa” - nyilatkozta Tomás Púchly, a Hayek Alapítvány elemzője az ál­taluk kidolgozott elemzéssel kap­csolatban. A Hayek Alapítvány 1999 óta vizsgálja a lakosság adóterheit, és a könnyebb érthetőség kedvéért ve­zette be az adószabadság napját. En­nek a kiszámításánál a közkiadáso­kat vetik össze az adott év bruttó ha­zai termékével (GDP). Minél kisebb a kiadások aránya a GDP-n, annál korábban van az adószabadság nap­ja. A legalacsonyabb adóterhek eb­ből a szempontból 2008-ban voltak, amikor az adószabadság napja má­jus 22-ére esett. Betett a járvány „Hogy idén július elsejére esik az adószabadság napja, az több ténye­zővel is magyarázható. Tagadhatat­lan, hogy ehhez jelentős mértékben hozzájárult a koronavírus-járvány, amely miatt látványosan megugrot­tak a közkiadások, nem szabadna megfeledkeznünk azonban az előző kormány örökségéről sem. A ta­vasszal leköszönt kabinet választá­sok előtt meghozott döntései még mindig súlyos terhet jelentenek az államkasszának” — mondta el Púchly. Szerinte csak a 13. nyugdíj 442 millió eurós többletet jelent, nem beszélve egy sor olyan költségvetési tételről, amelyek kiszámításánál az előző kormány alaposan elszámolta magát. Történelmi rekord Mindezt figyelembe véve az sem csoda, hogy rekordmértékben nőtt az állami újraelosztás mértéke is. Az alapítvány számításai szerint tavaly a Szlovákiában megtermelt javak 39,91 százaléka vándorolt az állam­kasszába, vagyis minden egyes megtermelt euróból az állam nem egész 40 centet vett el. „Idén ez már 49,98 százalékra nőtt, ami azt jelen­ti, hogy a szlovák gazdaságban AZ ADÓSZABADSÁG NAPJA 2008 május 22. 2009 május 31. 2010 június 4. 2011 június 3. 2012 június 2. 2013 június 2. 2014 június 1. 2015 június 3. 2016 június 3. 2017 június 5. 2018 május 25. 2019 május 27. 2020 július 1. * Forrás: Hayek Alapítvány megtermelt minden egyes euróból az állam nagyjából 50 centet vesz el. Ekkora ugrásra még soha nem volt példa” - mondta el Púchly. Megsarcolt dolgozók Nem javult az alkalmazottak helyzete sem. „Az állam az alkal­mazott által megkeresett pénz­összeg, vagyis a teljes bérköltség több mint a felére teszi rá a kezét” - mondta Martin Reguli, a Hayek Alapítvány elemzője. Az összes já-A pénzügyminisztérium mellett működő Pénzpolitikai Intézet (IFP) előzetes számításai szerint a bruttó havi átlagbér Szlovákiában idén 1114 euró, ám ebből az alkalmazottnak nettó csupán 713,81 eurója marad, ami a teljes bérköltség 47 százaléka (TASR-felvétel) rulék és adó kifizetését követően idén a teljes bérköltség 47 százaléka marad az alkalmazottnak, és 53 szá­zaléka vándorol az államkasszába. „Ez utóbbi ugyan 2,5 százalékpont­tal kevesebb, mint tavaly, a csök­kenés azonban főként annak kö­szönhető, hogy a járvány miatt a la­kosságjóval takarékosabban bánik a pénzével. Mivel az üzletekben ke­vesebbet költünk, havonta fejenként 27 euróval kisebb összeget fizetünk ki az államnak a közvetett, fogyasz­tással kapcsolatos adókon keresz­tül” - tette hozzá Reguli. Mit jelent ez abszolút számok­ban? A pénzügyminisztérium mel­lett működő Pénzpolitikai Intézet (IFP) előzetes számításai szerint a bruttó havi átlagbér Szlovákiában idén 1114 euró. Egy ilyen fizetéssel rendelkező alkalmazott teljes bér­költsége 1506,13 euró, a nettó fize­tése azonban csak 851,32 euró. Eb­ből azonban még le kell számíta­nunk az üzletben áfaként vagy jö­vedéki adóként kifizetett összeget, a helyi adókat és egyéb díjakat is, ami után az alkalmazottnak csupán 713,81 eurója marad, ami a teljes bérköltség már említett 47 százalé­ka. Reguli is figyelmeztet azonban arra, hogy a példában szereplő fize­tés csupán az átlag, és a lakosság te­temes része ennél jóval kisebb összeggel kénytelen beérni. Bajban az állam Annak ellenére, hogy az állam egyre nagyobb sarcot vet ki a be­vételeinkre, az idei helyzete egyál­talán nem nevezhető irigylésre méltónak. A Pénzpolitikai Intézet által tegnap közzétett elemzés sze­rint a koronavírus-járvány okozta gazdasági problémák miatt az ál­lam adóbevételei idén 5,6 száza­lékkal maradnak el a tavalyiaktól, ami 1,6 milliárd eurós bevételki­esést jelent. „A legnagyobb zuha­nást a társasági adó esetében köny­velhetjük el, a cégek nehézségei miatt ebből 27 százalékkal keve­sebb folyhat be a tavalyinál. Az áfabevételek 7 százalékkal csök­kennek. Csak ebből a két adóból együttvéve 1,2 milliárd euróval ki­sebb bevételre számítunk” - mond­ta el Eduard Hagara, a Pénzpoliti­kai Intézet igazgatója, aki szerint jövőre már javulhat a helyzet. Ez utóbbira azonban Hagara szerint is csak akkor számíthatunk, ha a vírus szakemberek által jelzett második hulláma nem csap le Szlovákiára és a legfontosabb kereskedelmi part­nereire. Ellenkező esetben az elkö­vetkező két évben is látványos adó­kiesésekkel kell számolnunk. Augusztus végén távozik posztjáról az országos rendőrfőkapitány Milan Luőansky úgy döntött, végleg lemond posztjáról (TASR-felvétel) RÖVIDEN Újra vonaton Hamburgba Pozsony. Szakaszosan indul Újra a nemzetközi vasúti közlekedés Magyarország irányába. Mától újrajár a Hamburg és Budapest között, Pozsony érintésével köz­lekedő nemzetközi járat. Az Eu­­roCityk nagy része továbbra is csak Prága és Érsekújvár között közlekedik. Párkányon keresztül július 16-átóljámakavonatok. Pozsony és Hegyeshalom között mától a régi menetrend van ér­vényben, Kassa és Budapest kö­zött augusztus 19-ig, felújítási munkálatok miatt, új menetrend szerint, naponta kétszer járnak a szerelvények. (szh) Kiéura egyelőre rács mögött marad Besztercebánya. Az Állami Tartalékalap volt vezetője, Ka­­jetán Kicura előzetes letartóz­tatásban marad - döntött a Specializált Büntetőbíróság bírája. Kicura fellebbezett, ezért az utolsó szót a Legfel­sőbb Bíróság mondja ki. Kaje­­tán Kicurát a Speciális Ügyészi Hivatal ügyésze kenőpénz el­fogadásával és pénzmosással gyanúsítja. (szh.TASR) NAGY ROLAND Milan Luöansky rendőr­­főkapitány augusztus 31-én távozik pozíciójából, ós 30 óvnyi szolgálat után elhagyja a rendőrség kötelékét is. Roman Mikulec (OLaNO) belügyminiszter elégedett Luőansky döntésével, hiszen több dologban nem értett egyet a rendőrfőkapitánnyal. Pozsony. Lucansky azzal magya­rázza lemondását, hogy nem szeret­né vállalni a felelősséget a rendőrség politizációjáért, amit a jelenlegi bel­ügyminiszter, Roman Mikulec szor­­. galmaz. „A kollégáim, a családom és a barátaim erős támogatása ellenére is azt kell mondanom, hogy nem akarok együttműködni a belügymi­nisztérium jelenlegi vezetésével. Nem bíznak bennem, és én sem ben­nük. A közös munkának a kölcsönös tiszteleten kellene alapulnia. Roman Mikulecet korrekt embernek tartom, de nem ismerem el belügyminiszter­ként” - közölte a rendőrfőkapitány a közösségi oldalán. A későbbi sajtó­tájékoztatóján hozzátette, hogy a belügyi tárca korlátozta a hatáskörét, így nem nevezhetett ki senkit a be­töltetlen pozíciókba, ezzel pedig nem tudott megbékülni. Roman Mikulec szerint szó sincs arról, hogy az általa vezetett minisz­térium politizálná a rendőrséget. Ál­lítja, hogy Lucansky kommunikáci­ója nem fair, hiszen mást állít a mé­diának, mint amiről négyszemközt tárgyaltak. „Én rákérdeztem Lu­cansky úrnál arra, hogy mégis mit ért a rendőrség politizációja alatt, és nem nagyon tudta megválaszolni a kér­dést. Ahogy néztem a sajtótájékoz­tatóját, azt láttam, hogy az újságírók kérdéseire sem válaszolt rendesen. Én itt nem látok semmiféle politizá­­ciót, főleg azután, hogy Lucansky úr a Smer kormányzása idején lett rendőrfőkapitány, és az ő megvá­lasztásáról sem lehet azt mondani, hogy teljesen transzparens és politi­kamentes lett volna” - jelentette ki a tárcavezető. Lucansky hatáskörével kapcsolatban Mikulec azt mondta, hogy a hivatalba lépése után rögtön kiadott egy parancsot, melynek ér­telmében az összes személyi változ­tatást le kellett állítani a teljes rend­őrségnél, vagyis szó sincs arról, hogy ez az intézkedés kifejezetten a rend­őrfőkapitány ellen irányult. Michal Sipos, az OEaNO frakció­vezetője Lucansky lemondásával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ezzel megkezdődött a szlovák rend­őrség megtisztítása, hiszen Lu­­canskyt Robert Kalinák és Denisa Saková emberének tartják. Peter Pel­legrini viszont éppen a rendőrség po­­litizációját látja a rendőrfőkapitány lemondásában, és úgy véli, hogy az új kormánykoalíció olyan jelöltet fog kinevezni a helyére, mely kifejezet­ten az ő érdekeiket fogja szolgálni. Lucansky volt Szlovákia 11. rendőrfőkapitánya. 2018 júniusában váltotta Tibor Gáspárt, akinek a Kuciak-gyilkosság utáni közfelhá­borodás miatt kellett távoznia a rendőrség éléről. Hogy ki lesz Lucansky utódja, Mikulec egyelőre nem árulta el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom