Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-27 / 148. szám
www.ujszo.com I 2020. június 27. A mezőgazdasági állásajánlatok esetében a szezonális munkák beindulásának köszönhetően az elkövetkező időszakban további növekedésre számíthatunk (TASR-felvétel) KÖZÉLET Már az alkalmi munkáért is meg kell küzdeni MOLNÁR IVÁN Pozsony. A koronavírus-járvány miatt az elmúlt hónapokban emberek tízezrei veszítették el a munkájukat, akik egyre nehezebben találnak új állást. Szlovákiában emiatt látványosan megugrott az érdeklődés az alkalmi munkavállalás iránt. Hol kereshetjük ezzel a legtöbbet? A világjárvány alaposan megtépázta a szlovákiai munkapiacot. Jana Lukácová, a Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVR) szóvivője szerint csak az elmúlt hónapban több mint 17 ezerrel nőtt az állástalanok száma Szlovákiában, az egy évvel korábbihoz képest pedig több mint 64 ezres növekedést mértek. „Az elbocsátások miatt már áprilisban megugrott az alkalmi munkák iránti érdeklődés, elsősorban a szállodákból és éttermekből elbocsátottak kerestek átmeneti munkát, az iskolák bezárása miatt azonban a diákok közül is jóval többen vállaltak munkát az ilyenkor szokásosnál” - nyilatkozta Branislav Jancuska, a Grafton Slovakia személyzeti tanácsadó és munkaközvetítő ügynökség szakembere. Szerinte az ilyen munkák iránti kereslet növekedésével párhuzamosan azonban csökkent a kínálat, mivel a cégek az alkalmi állásokat is a saját alkalmazottaikkal igyekeztek feltölteni. Hol dolgozhatunk? „A legnagyobb érdeklődés az irodai munka iránt mutatkozik, az alkalmi állások többségét azonban az iparvállalatok, a raktárak, a szupermarketek és a mezőgazdasági vállalkozások kínálják” - mondta el Jancuska. A mezőgazdasági állásajánlatok esetében a szezonális munkák beindulásának köszönhetően szerinte az elkövetkező időszakban további növekedésre számíthatunk. A járvány miatt ugyanis rengeteg ukrán, szerb és román vendégmunkás hagyta el az országot, ami jelentős munkaerő-kieséshez vezetett a mezőgazdaságban, az ő helyüket pedig átmenetileg hazai munkaerővel pótolhatják. Az elmúlt napokban egyre több alkalmi munkást kerestek az üzletek is, a vasárnapi boltzár feloldása miatt ugyanis átmenetileg csak velük képesek újra átállni a hétnapos munkahétre. Az éttermek ezzel szemben még mindig kevesebb alkalmi munkát kínálnak, mint tavaly ilyenkor. Ennyit fizetnek . Hol éri meg a legjobban alkalmi munkát vállalni? A Grafton Recruitment ügynökség felmérése szerint e tekintetben is Pozsony vezet, ahol az alkalmi munkások, állástól függően, 4,50 és 6 euró közötti átlagos órabérrel számolhatnak. A magyarok által legsűrűbben lakott Nagyszombat és Nyitra megyében ugyanez 4,30 és 5,50 euró között mozog, vagyis nagyjából ugyanakkora, mint Zsolna megyében. Az összes többi megyében az alkalmi munkások 4' és 5 euró közötti összegre számíthatnak. „Az elmúlt időszakban megugrott az érdeklődés az egy alkalomra szóló munkák és a hétvégi alkalmi munkák iránt is, amelyeket elsősorban azok választanak, akiknek ugyan van állásuk, de a fizetésük olyan alacsony, hogy kénytelenek alkalmi munkából származó bevétellel kiegészíteni” - tette hozzá Jancuska. Szerinte az ilyen állásajánlatokra azonban azonnal lecsapnak, vagyis pár órával a közzétételük után már le is veszik őket a hirdetőportálokról. Támogatott agrárium A mezőgazdasági idénymunkások felvételét a koronavírus-járvány miatt idén nyáron a kormány is támogatja. A munkáltatók által az alkalmazottaik után fizetett kötelező járulékokat alkalmazottanként havonta 398,52 euróig téríti meg, amivel vonzóbbá teszi az idénymunkások foglalkoztatását a zöldség- és gyümölcságazatban. A kormány erre a célra 12 millió eurót különített el, aminek köszönhetően 5 ezer alkalmi állás jöhet létre. A törvényhozás is foglalkozik a Benes-dekrétumokkal CZÍMER GÁBOR A kormánykoalíció politikusai is foglalkoznak azon földtulajdonosok ügyével, akiktől az állam a Benei-dekrátumok alapján akarja elkobozni a D4- es alatti telkeiket. Gyimesi György (OllaNO) parlamenti képviselő azt ígéri, leállítják a kollektív bűnösség elve alapján való vagyonelkobzásokat. Pozsony. Gyimesi tegnap a parlament előtt tartott sajtótájékoztatóján elmondta, a dekrétumok alapján még ma is koboznak el magánvagyont. Mindezt azért, mert az érintettek felmenői magyar vagy német nemzetiségűek voltak. Rámutatott, pont ez történik azon földtulajdonosok esetében is, akiknek a telkén a Pozsonyt elkerülő körgyűrű, a D4-es autópálya épül. A Szlovák Földalap indítványára a Nemzeti Autópálya-társaság (NDS) ugyanis nem hajlandó kifizetni a rendkívül értékes ingatlanok árát a tulajdonosoknak. Arra hivatkoznak, 75 évvel ezelőtt ezeket el kellett volna kobozni, ezért a konfiskációt az állam ma be akarja végezni. A képviselő kiemelte, az ilyen döntéseket összeegyeztethetetlennek tartják az európai joggal és a Szlovákia uniós csatlakozását rögzítő szerződésben foglaltakkal. Az uniós csatlakozás során ugyanis Szlovákia elkötelezte magát, hogy nem fogja alkalmazni a Benes-dekrétumokban foglalt kollektív bűnösség elvét. Álljon le az elkobzás! Gyimesi szerint úgy kell módosítani a jogszabályokat, hogy ma ne történhessen újabb vagyonelkobzás. „Meg kell állítani a kisajátítási eljárást” - mondta a D4-es alatti telkekre vonatkozóan. Hozzátette, egy politikai egyezség alapján akár kártalaníthatnák is azokat a tulajdonosokat, akikről tudható, hogy elkobozták a vagyonukat. „És egy bocsánatkérés is megvalósulhat” - tette hozzá azzal, hogy a koalíción "belül is foglalkoznak az üggyel. Azzal kapcsolatban, hogy van-e a kormánykoalícióban politikai akarat a probléma megoldására, arra emlékeztetett, Igor Matovic (OLaNO) miniszterelnök budapesti látogatása során kijelentette, nem tartja elfogadhatónak, hogy 2020-ban a kollektív bűnösség elvét alkalmazzák. Gyimesi egyelőre azonban nem tudta pontosítani, hogy mennyi időt vehet igénybe ez a folyamat. Jelenleg az igazságügyi minisztériumnak az állásfoglalására várnak. A képviselő arról is beszélt, szerinte magukat a dekrétumokat eltörölni nem lehet, hiszen azok formálisan már évtizedekkel ezelőtt hatályukat vesztették. „A Benes-dekrétumok és a hozzájuk tartozó 1945-ben hozott törvény erejű parlamenti határozatok mégis a mai napig kifejtik hatásukat” — jelentette ki a képviselő. Egyben felszólított mindenkit, akitől hasonló módon kobozná el az állam a vagyonát, hogy jelezze ezt neki. A képviselő elismerte, nem rendelkeznek pontos adattal arra vonatkozóan, hogy országosan mennyi ingatlant érinthetnek még a Benesdekrétumok. Szerinte egy ezt vizsgáló bizottság felállítása lehetne a megoldás. Gyimesi arra emlékeztetett, hogy a közelmúltban a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Szlovákiát egy olyan ügyben, amikor az állam most akarta érvényesíteni a Benesdekrétumok által előírt vagyonelkobzást. Az ügyről mi is részletesen beszámoltunk. A hidasok felelősek? Gyimesi szerint az ügyért a politikai felelősség a Hidat terheli. „Amely 10 évig a magyar kisebbség és a kisebbségi érdek védelmezőjének szerepében tetszelgett” - mondta, és hozzátette, hogy a Híd nem védte meg a nemzetiségek érdekeit, holott ez a párt irányította a probléma megoldása szempontjából kulcsfontosságú közlekedési és igazságügyi minisztériumot is. Korábban lapunknak adott nyilatkozatában Érsek Árpád (Híd) egykori közlekedési tárcavezető hárította az ügyben a felelősségét. Arról beszélt, hogy a minisztériumához tartozó autópálya-társaság azoknak fizetett, akik az ingatlan tulajdonlapján szerepelnek. Nem említette, hogy lenne olyan eset, amikor ez nem így történt, annak ellenére sem, hogy a kérdéses ingatlanok ügyének egy korábbi fázisában a parlamentben is interpellálták őt. Tomás Plank, a D4-es alatti telkekkel rendelkező földtulajdonosokat képviselő ügyvéd lapunknak elmondta, a szóban forgó ingatlanok esetében az autópálya-társaság nem a tulajdonosoknak utalta át az ingatlanok árát, hanem a földalapnál helyezte letétbe az összeget. Mindezt annak ellenére, hogy az érintett magánszemélyek szerepelnek a telkek tulajdonlapján. Az autópálya-társaság arra hivatkozott, lehetséges, hogy konfiskált ingatlanokról van szó. Az ügyvéd szerint azonban a klienseit egyszerűen megfosztották a vagyonuktól. Míg a földalap korábban elismerte, hogy a dekrétumok alapján járt el, az ügyben főszerepet játszó autópálya-társaság nem hajlandó információt adni, miért nem fizet a tulajdonosoknak. Arra hivatkoznak, az ügyben bírósági eljárás folyik, ezért nem adhatnak ki részletes adatokat. Kollár jövő héten Budapestre látogat Pozsony. Hivatalos magyarországi látogatásra utazik jövő kedden, június 30-án Boris Kollár (Sme rodina), a parlament elnöke. A három legfőbb közjogi méltósággal, Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével, Orbán Viktor miniszterelnökkel és Áder János államfővel is találkozik. A látogatás fő célja Kollár szerint az, hogy a szlovák parlament is aktív részese legyen a jószomszédi kapcsolatok ápolásának. A megvitatásra kerülő témákról viszont többet nem árult el. „Az, hogy Prága után Budapestet választottam második külföldi szolgálati utam célpontjaként, jól ábrázolja, milyen prioritásaim lesznek a külpolitika terén. Magyarországgal együtt tagjai vagyunk az EU-nak és a NATO-nak, és szorosan együttműködünk a visegrádi négyek csoportjában is. Az államhatárunk ezzel az országgal a leghosszabb, s nagyon intenzív a gazdasági együttműködésünk. Tudom, hogy Dél- Szlovákia városai és falvai, de a megyék is nagyon intenzíven együttműködnek magyarországi partnereikkel. Nem utolsósorban pedig Szlovákiában közel félmillió, magyar anyanyelvű közösség él, ami tovább mélyíti kapcsolatainkat” - nyilatkozta tegnap az Új Szónak Kollár. Szlovák közjogi méltóságok közül legutóbb Igor Matovié kormányfő volt Magyarország hivatalos látogatásán nem egész két héttel ezelőtt. (dp, czg) Gyimesi György (OLaNO) elismerte, azután kezdtek foglalkozni az üggyel, hogy az az Új Szó hasábjain megjelent (TASR-felvétel)
