Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-03 / 127. szám
TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 12| 2020. június 3. | www.ujszo.com Szupergyors internetet hoz az 5G Az új generációs mobilhálózat fő haszonélvezője az ipar és az egészségügy lehet HANCZGÁBOR Az 5G mobilszolgáltatás küszöbön állá elterjedése az iparnak és az egészségügynek jelenthet nagy előrelépést. Persze minden bizonnyal a lakosság sem bánja a szupergyors internetet, s azt sem, ha olyan helyen is kényelmesen letöltődnek az oldalak - például stadionokban, koncerteken, pályaudvarokon - ahol egyszerre sok ezer ember van jelen. Győrben működik Magyarország elsőként hálózatba kapcsolt 5G- tesztrendszere, amit a Telenor indította el tavaly. Egy bázisállomás két antennával a Városház téren, egy másik szintén két antennával a Széchenyi István Egyetem területén kapott helyet, így a város úttörő szerephez jutott a fejlesztésben. A cél egyrészt az, hogy az éles bevezetés előtt gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek a szolgáltató szakemberei, másrészt hogy az egyetemmel együttműködésben a technológia megismerésére biztassa a hallgatókat, kutatókat is. Az elmúlt egy évben kapacitásteszteket, hullámteijedési vizsgálatokat bonyolítottak a 3,6 gigahertzes frekvenciatartományban. A mérési tapasztalatok megerősítettek számos várt eredményt, illetve hogy az 5G egyik nagy előnye, a nagy sávszélesség már kézzelfogható közelségben van. A tesztek során 1,7 gigabit/másodperces letöltési sebességet értek el felhasználói szinten, egy cella maximális kapacitása pedig elérte a 4 gigabit/másodpercet. Szlovákiában tavaly júliusban a 4ka bonyolította le az első 5G- videóhívást Besztercebányán, újságírók jelenlétében. De mi is az az 5G, és mivel tud többet, mint a jelenlegi 4G? — erről Wersényi Györgyöt, a távközlés magyarországi fellegvárának számító győri egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karának dékánját, Távközlési Tanszékének professzorát kérdeztük. Százszor jobb értékek A kutató elmondta: az 5G - amely rövidítés ötödik generációs mobilhálózatot jelent - nem is annyira új, hiszen évek óta fejlesztés alatt áll, igaz, csak most kezd elterjedni. „A 4G-rőI az 5G-re váltás az átlagos felhasználók számára nem lesz annyira jelentős, mint amikor a 3G után megjelent a 4G, ami lehetővé tette a ténylegesen jól használható mobilinternetet - fejtette ki. - Az 5G egyrészt azért jobb a 4G-nél, mert nagyobb áteresztőképesség, adattovábbítási sebesség jellemzi. Itt már nem megabit, hanem gigabit/másodpercekről van szó, azaz a különbség legalább tízszeres lesz. Ez ugyanakkor egyelőre még csupán ígéret, jelenleg két-háromszoros növekményről beszélhetünk. A másik előnye a hozzáférési és a válaszidő csökkenése az ezred másodperces kategóriába, ami tízszer vagy akár százszor jobb érték, mint a 4G- rendszerek esetében. Általa gyakorlatilag valós idejű kommunikációra nyílik mód.” Ezek a tulajdonságok nem elsősorban a lakosságnak jelentenek jó hírt. Persze az egyszerű felhasználók is jól járhatnak, hiszen a nagyobb sebességű internet jobb minőségű videókat, online játékokat tesz lehetővé, gyorsítja a letöltést. Az 5G emellett a wifi alternatívájának ígérkezik. Ott lehet érdemes wifi helyett helyi 5G-hálózatot kiépíteni, ahol rendszeresen sok ember gyűlik össze. Tipikusan ilyenek a stadionok, a koncertek, a kórházak vagy a pályaudvarok. Ezeken a helyeken ma gyakran azt tapasztalják az emberek, hogy akadozik a net, az 5G azonban egy mobilcellában milliós nagyságrendű kérést képes kiszolgálni, így tízezrek csatlakozhatnak egyszerre a hálózathoz, az sem okoz fennakadást. Gépek utasítják egymást Wersényi György szerint az új technológia igazi haszonélvezője az ipar vagy az egészségügy lehet. „Az 5G a nagy adatsebesség és a kis késleltetési idő miatt lehetővé teszi, hogy például egy üzemben gépek százai legyenek összekötve és adjanak utasításokat egymásnak. A vevők ebből persze lehet, csupán annyit vesznek észre, hogy egy termék kevesebbe kerül, mert olcsóbb lett a gyártás - részletezte a kutató. — A műtéti eljárások fejlődését szintén elősegítheti ez a fejlett technológia, amelynek révén távolról is elvégezhetővé válnak a beavatkozások: egy orvos az egyik kontinensen »foghatja« például a szikét, amellyel akár egy másik kontinensen fekvő beteget műt. Eleinte persze valószínűbb, hogy konzíliumokhoz fogják használni, akár operáció közben, mondjuk azért, hogy egy másutt tartózkodó specialista valós időben segítsen.” Mint a professzor kifejtette, a 4G- hez képest az 5G mobilhálózatok esetében a technológiai ugrás abban valósul meg, hogy a szolgáltatások magasabb frekvenciára költöznek. Itt már gigahertzekről, milliméteres hullámsávokról beszélünk. „Ugyanakkor van egy ökölszabály: minél nagyobb a frekvencia, annál nagyobb sebesség érhető el, viszont egyre kisebb, de több antennára van szükség hozzá, mert közben a hatótávolság pedig csökken - mondta. - Már a 6G - amit még nem neveznek így - kutatásai is megkezdődtek, ami a terahertz, terabit/másodperc tartományban történő kommunikációt jelenti. Ez az 5G-konferenciákon már rendszeresen téma. Bár ez még csak nagyon kísérleti fázisban van, az biztos, hogy a még magasabb frekvencia még kisebb hatótávolságot jelent, így csak az egymáshoz nagyon közeli gépek, eszközök tudnak majd így kommunikálni egymással.” Ez a sugárzás nem ionizál Az elmúlt hetekben sokan felfigyelhettek azokra a hírekre, hogy az Egyesült Királyságban egyesek adótornyokat rongáltak meg - attól tartanak, hogy az 5 G és a koronavírus-járvány között összefüggés van. Wersényi Györgynek rendkívül határozott véleménye van az összeesküvés-elméletről. Emlékeztetett arra: az elektromos távvezetékek elterjedésekor is sokan féltek, hogy betegséget okoznak. Ilyen aggodalmak rendre felbukkannak új technológiák megjelenésekor, s a kezdetek óta jelen vannak a mobilhálózatok esetében is. Az egészségkárosító hatásokat azonban még soha nem bizonyította senki, az pedig nyilvánvaló képtelenség, hogy az 5G és a járvány között bármilyen összefüggés lenne. „Ezek az elektromágneses sugárzások nem ionizáló sugárzások, nem roncsolják semmilyen molekula szerkezetét. Az egyre magasabb frekvenciákkal ugyanakkor közeledünk azokhoz az értékekhez, amelyekre a vízmolekulák már jól reagálnak, rezegni, így melegedni kezdenek. Ezen az elven működnek a mikrohullámú sütők - magyarázta a professzor. — Ennek alapján még érthető is lenne a félelem, csak nem szabad kifelejteni a számításból, hogy a mikróknál a teljesítmény, a sugárzás intenzitása az elsődleges. Az ételmelegítést több száz wattal végezzük, a mobilhálózatoknál pedig ennek tört részéről, jóval az egészségügyi határértékek alatti számokról van szó.” Fánk alakú, tüzes galaxist fedezett fel egy kutatócsoport MTI-H(R Fánk alakú, tüzes galaxist fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport. A „kozmikus tűzgyűrűnek" nevezett jelenség segíthet többet megtudni a galaxisok struktúrájáról és kialakulásukról. A rendkívül ritka típusú galaxis tömege a Tejútrendszerhez hasonlatos, alakja azonban fánkra hasonlít, közepén egy lyukkal - áll az ausztrál ARC Centre of Excellence for All-Sky Astrophysics in 3 Dimensions (ASTRO 3D) nevet viselő nemzetközi kutatócsoport közleményében. Az intézet szakértőinek sikerült felvételt készíteniük a ga- A galaxis az R5519 nevet kapta, ugyanis 11 milliárd fényévnyi távolságra van laxisról, így megmutathatják, hogy a Naprendszertől (Fotó: astro 3D) nézett ki 11 milliárd éve. A galaxis, mely az R5 519 nevet kapta, ugyanis 11 milliárd fényévnyi távolságra van a Naprendszertől. A középpontjában lévő lyuk átmérője kétmilliárdszőr nagyobb, mint a Föld és a Nap távolsága. „Ötven százalékkal nagyobb sebességgel állítja elő a csillagokat, mint a Tejútrendszer. Ennek a tevékenységnek a nagy része a gyűrűben történik, szóval ez valóban egy tűzgyűrű” - mondta a kutatást vezető Tiantian Yuan, a kutatócsoport tagja. A szakértők felfedezésüket a Nature Astronomy című szaklapban mutatták be. Yuan és a világ számos pontján dolgozó kollégái spektroszkopikus adatokat használtak galaxisok azonosítására. A bizonyítékok szerint ez lehet a korai univerzumban megismert első, úgynevezett ütközési gyűrűs galaxis. Az ilyen galaxisok azt követően jönnek létre, hogy összeütköztek egy másik galaxissal. A kutatás segíthet a csillagászoknak megérteni, hogyan formálódott a Tejútrendszer - mondta Kenneth Freeman társszerző, az Ausztrál Nemzeti Egyetem tudósa. A szakértő kifejtette: ahhoz, hogy ütközési gyűrűs galaxis alakuljon ki két galaxis összeütközéséből, az egyiküknél a kollízió előtt léteznie kell egy vékony anyaglemeznek. A spirális galaxisok mind rendelkeznek ilyen vékony lemezzel. A Tejútrendszernek is van: galaxisunké mintegy kilencmilliárd éve kezdett el kialakulni, a most megismert gyűrűs galaxis viszont már 11 milliárd éves. „Felfedezésünk arra utal, hogy a spirális galaxisokban a lemez létrejötte jóval több időt vesz igénybe, mint azt eddig véltük” - mondta Freeman. 5G egy mobilcellában milliós nagyságrendű kérést képes kiszolgálni, így tízezrek csatlakozhatnak egyszerre a hálózathoz, az sem okoz fennakadást (Fotó: Horváth Márton)
