Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-25 / 146. szám
www.ujszo.com | 2020. június 25. KULTÚRA I 9 A nyitás utáni első nagy siker a moziban TALLÓSI BÉLA Filmesek, forgalmazók, moziüzemeltetők és a nózők nagy örömére úgy tűnik, a hosszú kihagyás után jól startolnak a premierfilmek a már üzemelő hazai mozikban. A Majdnem tökáletes titkok című német vígjáték az újranyitás után az első bombasiker - a bemutató első hétvégéjén 7796 nézőt csábított be nálunk a moziba. Ez pedig - a filmet forgalmazó Bontonfilm adatai szerint - reményteljes indítás azt követően, hogy a koronavírus-járvány miatti kényszerű helyzet és az arra reagáló virtuális forgalmazás térhódításának következtében sokat változtak a nézői szokások és magatartásformák. A Majdnem tökéletes titkok című német filmmel elért nézettségi eredmény kiemelkedő lett volna a járvány előtti, megszokott, jól bejáratott, normál körülmények között is, nem hogy a jelenlegi feltételek mellett, amikor az összes mozi még nem nyitotta meg a kapuit a nézők előtt — áil a Bontonfilm sajtóhírében. Ennek igazolására néhány korábbi adatot is tartalmaz a hír. Az elmúlt években nálunk is forgalmazott német filmek premiert követő első hétvégi nézettsége a következőképpen alakult: Fák jú, Tanár úr! - 8205 néző, 100 Dolog - 4333 néző, Az a hülye szív - 4289 néző, A legkúlabb nap - 2298 néző. Ennek tükrében a 7796 néző valóban kecsegtető siker. A Majdnem tökéletes titkok (Takmer dokonalé tajomstvá) című német filmet a következő szlogennel reklámozzák: 3 nő, 4 férfi, 7 mobiltelefon és 1 „ártatlan” játék. A rendszeres moziba és színházba járó kultúrafogyasztónak minden bizonnyal ismerős ez a szlogen. Az elmúlt, nem is olyan hosszú, kb. négy évre visszatekintő időszakban ugyanis a 3 nő, 4 férfi, 7 mobiltelefon és 1 „ártatlan” játék szlogen vagy téma visszavisszaköszön újabb és újabb verziókban a vászonról, Paolo Genovese olasz rendező Teljesen idegenek (Perfetti sconosciuti) cimű, 2016-os, nagy sikerű vígjátékának remakejeként. Az olasz filmben - amely elindította a lavinát - a hivatalos ismertető szerint hét jó barát találkozik, hogy együtt vacsorázzon. Az este folyamán egy furcsa játékba kezdenek: úgy döntenek, hogy az asztalra rakják mobiltelefonjaikat, és bárkinek is jelez a telefonja, együtt hallgatják meg a kihangosított hívásokat, együtt olvassák el a bejövő SMS-eket, és együtt néznek meg minden beérkező képes vagy szöveges tartalmat. Mivel barátokról van szó, úgy hiszik, hogy ismerik egymást, de ez a játék váratlan titkokat is felszínre hoz... Mások mellett elkészült a magyar filmes változat is, a BÚÉK Goda Krisztina rendezésében. A sztori itt szilveszter éjjelén bonyolódik. Itt is ugyanaz történik: egy baráti társaság úgy dönt, hogy egy játékkal fűszerezi meg a bulit - egész este mind a heten úgy telefonálnak és írnak vagy fogadnak üzeneteket a mobiljukon, hogy a többiek is láthassák, hallhassák. És itt is ezzel kezdődik el a hazugságok, átverések hosszú sora, mert hazudni általában könnyebb, mint őszintének lenni. Amíg ki-ki le nem bukik, és ki nem derül, hogy kinek mi a titka, szégyellnivalója... és milyen a másik, valós élete. A csupa fordulattal és meglepetéssel teli filmes sztorinak színpadi változata is született már, mégpedig a Komáromi Jókai Színházban láthattuk. A Majdnem tökéletes titkok nemcsak nálunk startolt jól, hanem ha-Csoportkép a Majdnem tökéletes titkokból zájában is remek eredménnyel fűtött, illetve végzett: megszerezte a 2019-es év legjobb német vígjátéka minősítést. Bár a film a vígjáték műfaji besorolást kapta, a téma, amelyet feldolgoz, súlyosan drámai konfliktus(ok)ban csúcsosodik ki. A vígjátékot ugyanis egy helyes kis felvezető után véresen komollyá teszi a benne felvetett és érzékletesen kibontott tévedés, amelyből kiderül, hogy a jó barátok, sőt még a házastársak is, akik azt hiszik, hogy mindent tudnak egymásról, teljesen idegenek. A végkifejlet pedig - ami, lássuk be, kevésbé vígjátéki lezárás, még ha némi könnyedséget, feloldást hoz is - fájó sebeket tépő következményeket mutat meg. A bohózatba illően komikus helyzetek, vagyis a sok nevetés és jó szórakozás után egy bizonyos ponton megfagy a levegő. Ez akkor történik, amikor a konfliktusok káoszából, vagyis a nagy keveredésből a mindent helyre tévő beismeréssel már kifelé araszolunk. Vagyis, azon a ponton fagy az arcokra a mosoly, amikor a műben minden tisztázódni látszik. Az értő, gondolkodó néző pedig úgy áll fel a székből, hogy saját addigi értékrendjét is elemezni (Fotó: Bontonfilm) kezdi. Mi több, ha kell, talán átértékeli, és a látottak alapján, a nézőként igen intenzíven átélhető, kegyetlenül éles helyzetek hatására helyre rakja magában azt, amit addig azokról a dolgokról, amelyekkel itt szembesült, így vagy úgy gondolkozott. Talán ebben az elkerülhetetlen lelepleződésben és szembesülésben van ennek a több változatban élő, most éppen német verzióban hozzánk eljutott mobiltelefonos, digitálisan rejtegetett titkainkat felfedő sztorinak, a Majdnem tökéletes titkoknak a sikere. Hogyha okos az ember, más kárán tanulhat belőle. Tízezren írták alá a petíciót a Prince-szoborért JUHÁSZ KATALIN Prince-szoborra szeretnék lecserélni a Minneapolis központjában álló Kolumbuszszobrot egy internetes petíció kezdeményezői. „Ahelyett, hogy egy olyan embert dicsőítenénk, aki el akarta pusztítani a feketéket és az őslakosokat, saját közösségünk azon tagjait kellene kiemelnünk, akiket inspirálónak találunk, és felnézhetünk rájuk” - áll a petíció szövegében. Az aláírásgyűjtés ráadásul nem George Floyd meggyilkolása után indult, hanem még 2017-ben, az ikonikus amerikai dalszerző-előadó halálának első évfordulóján. A lelkesedés akkor néhány hét múlva alábbhagyott, az indoklás azonban ugyanaz volt, mint most: Prince sosem költözött el Minnesotából, ottani birtokán rendezte be híres stúdióját, a Paisley Parkot, és ott is van eltemetve. Egész életében kiállt az elnyomott feketék, főleg a nők jogaiért. Pályafutása során több tehetséges énekesnőt felkarolt, kísérő zenekaraiban mindig is voltak fekete női zenészek, az utolsó tuméfelállásban hárman is. Két utolsó dalának egyike, a Baltimore épp egy feketék ellen elkövetett rendőri erőszakról szól - igaz történet alapján. És, bár is említi. A kormányzó a kezdeményezők szerint szimpatizált az ötlettel, ám megbízatása tavaly lejárt, utódját, Tim Walzot pedig még nem sikerült szóra bírni ez ügyben. Egyébként mindketten demokrata pártiak, és korábban szorosan együttműködtek. A szoborcserére ezért sokak szerint van esély, ám a zavargások miatt a helyi vezetésnek most kisebb gondja is nagyobb annál, mint hogy egy köztéri szobor kérdését tűzze napirendre. Prince igazi lokálpatrióta volt Bélyegsorozat az 50 éves Queen együttesről Londonba. A Queen együttesről ad ki bélyegsorozatot a brit posta a legendás rockzenekar fennállásának 50. évfordulója alkalmából a jövő hónapban. A sorozat 13 bélyegén a zenekar legnépszerűbb albumainak borítói, élő koncerteken és a banda első, 1974-es stúdiófotózásakor készült fényképek szerepelnek - közölte kedden a brit királyi posta. „Micsoda megtiszteltetés! Most már tényleg a bútorzat része vagyunk” - reagált a bélyegkiadásra az együttes dobosa, Roger Taylor. Brian May gitáros kijelentette: azóta, hogy 50 éve ők, a „négy koraérett fiú”, megkezdték az útkeresést, „lehetetlen álmuk megvalósításának” szentelték életüket. „Furcsa olykor arra ébredni, hogy mára milyen pozícióban vagyunk - nemzeti intézménnyé váltunk” - mondta. A több mint 300 millió lemezt eladó Queen a harmadik olyan zenei együttes a Beatles (2007) és a Pink Floyd (2016) után, amelynek a brit posta bélyegsorozattal állít emléket. A Queen 1991-ben elhunyt frontemberéről, Freddy Mercuryról már 1999-ben különbélyeggel emlékeztek meg. (MTI) (Fotók: képarchívum) mert zenei munkássága jelentősen befolyásolta a műfaj alakulását, számos stílust ötvözött dalaiban, és innovatív hozzáállása fiatalok generációit inspirálta. Az sem mellékes, hogy legalulról küzdötte fel magát, és a saját erejéből, tehetségének köszönhetően érte el mindazt, amit elért. „Olyan értékeket testesít meg, amelyek fontosak a minnesotai közösség számára, a Kolumbusz Kristóf által képviselt értékrend viszont nem követendő példa” - áll a petícióban, amely a minnesotai kormányzót, Mark Daytont Amlnnesotai Kolumbusz-szobor sosem verte nagy dobra, anyagilag is rendszeresen segítette hátrányos sorsú fekete fiatalok zenei képzését. Kolumbusz Kristófról, Amerika felfedezőjéről viszont elévülhetetlen érdemei mellett ma már az is tudható, hogy nem bánt kesztyűs kézzel az őslakosokkal. Több százezer ember haláláért tehető felelőssé, és utat nyitott a rabszolgaság meghonosításának is. A petíció kezdeményezői hangsúlyozzák, hogy Prince akkor is köztéri szobrot érdemelne szülővárosában, ha fehér bőrű lett volna,
