Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)

2020-06-24 / 145. szám

8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. június 24.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Újabb európai uniós járványkezelő csúcs Brüsszel. Az Európai Unió tag­országainak állam-, illetve kor­mányfőit tömörítő Európai Ta­nácsjúlius 17-én és 18-án tartja következő, rendkívüli tanács­kozását, amelynek középpont­jában a koronavírus-válság utáni fellendülést szolgáló helyreállí­tási alap, valamint a 2021 -tői ér­vényes többéves keretköltség­vetés szerepel - a tagállami ve­zetők ajárvány európai megje­lenése óta először fognak sze­mélyesen találkozni Brüsszel­ben. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közölte, megosz­tottság mutatkozik a tagállami álláspontok között a vírusválság utáni fellendülést szolgáló hely­reállítási alapot és az unió 2021 és 2027 közötti hosszú távú ke­retköltségvetését illetően. (MTI) i Irán kész tárgyalni a kártérítésről Ottawa. Irán kész tárgyalni a kártérítés kifizetéséről a január­ban tévedésből lelőtt ukrán utas­­szállító áldozataiért, és hajlandó arra is, hogy Párizsba küldje elemzésre a gép feketedobozait - közölte a kanadai külügyminisz­térium. A tárca szerint Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügymi­niszter fogadkozott, Irán késle­kedés nélkül továbbítja a fekete­dobozokat Franciaországba. Be­leegyezett abba is, hogy meg­kezdődjenek a tárgyalások a kár­térítésről, és új információkat nyújt át Kanadának és más or­szágoknak a tragédiáról. (MTI) 11 év börtön a volt kirgiz elnöknek Biskek. Tizenegy év és 22 hó­napos szabadságvesztésre ítélte kedden egy kirgiz bíróság Al­­mazbek Atambajev volt kirgiz államfőt. Ezt Szergej Szleszar­­jev, az elítélt ügyvédje közölte. 2019 decemberében a Kirgi­­zisztánban 2019. augusztus 7-8- án lezajlott tömeges zavargások okait vizsgáló állami bizottság megállapította, hogy Almazbek Atambajev tevékenysége idézte elő a rendzavarásokat. (MTI) Müller Cecília díjat kap, mert derűs Budap«st. A Szent Adalbert­­díjat adományozza a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Müller Cecília országos tiszti főorvosnak. „Müller Cecília márciustól kezdve úgy vette fel a hirtelen rászakadt közszereplés sebességét, mintha ezer éve ezt csinálta volna, ezért egy ország kedvelte meg” - írta méltatásá­ban a KÉSZ. Kiemelték, Müller mindig mosolyog, akkor is, ami­kor komoly: „A derűs, nevető lelke, a töretlen istenhite akkor is átsüt tekintetén”. A KÉSZ sze­rint az országos tiszti főorvos egy olyan keresztény ember, aki nem tesz látható csodát, mégis meg­­igéz és eléri, hogy rádöbbenjünk: őt nem lehet nem szeretni. Mül­ler az elismerést azért a munkáért kapja, amelyet a koronavírus­­járvány alatt végzett. (hvg, ú) Vírus az elnöki kampánystábban A rasszizmus ellen tiltakozók megpróbálták ledönteni Andrew Jackson ame­rikai elnök lovas szobrát a Fehér Ház előtt, de a rendőrség közbelépett itasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Egyes amerikai tagállamokban ismét emelkedik a koronavírus­­fertőzöttek száma, további fertőzések történtek Trump kampánycsapatában. A tiltakozók megpróbálták ledönteni Andrew Jackson amerikai elnök lovas szobrát. Az újonnan diagnosztizált ameri­kai koronavírus-fertőzöttek elsősor­ban a nyugati és a déli tagállamokból valók, a szakértők szerint azért, mert a fiatalabbak közül egyre többen hagynak fel a szájmaszkok viselésé­vel. Anthony Fauci, a fertőző beteg­ségek országos intézetének igazga­tója úgy fogalmazott: nem meglepő, hogy az új fertőzéseket a fiatalok kö­rében regisztrálják. Az újonnan re­gisztrált fertőzöttek száma leginkább Washington államban, Minnesotá­­ban, Michiganben, Kaliforniában, Arizonában és Floridában ugrott meg. Floridában a helyi egészség­­ügyi hatóságok adatai szerint a di­agnosztizált fertőzöttek száma meg­haladta a 100 ezret. Ron DeSantis floridai kormányzó úgy nyilatkozott: „radikális irányváltozás” történt a járvány terjedésében, mert a fertőzés most elsősorban a 20-as, 30-as éve­ikbenjáró korosztályokat érinti. Greg Abbott, Texas kormányzója a jár­vány erőteljesebb terjedését a hősök emléknapján tartott összejövetelek­nek és ünnepségeknek tudta be. Tim Murtaugh, Donald Trump amerikai elnök újraválasztási kam­pányának szóvivője bejelentette: a szombaton az oklahomai Tulsában tartott kampánygyűlés után elvégzett vírustesztek szerint a kampánycsapat két újabb munkatársánál diagnoszti­zálták a koronavírust. Murtaugh kö­zölte azt is, hogy a fertőzött emberek szájmaszkot viseltek a rendezvé­nyen. Az esemény előtti órákban, még szombaton a kampánycsapat azt jelentette be, hogy a stáb hat tagjánál szintén pozitív lett a vírusteszt. Tüntetők hétfő éjjel megpróbálták ledönteni Andrew Jacksonnak, az Egyesült Államok hetedik elnökének bronz lovas szobrát a Fehér Ház kö­zelében. A tiltakozók áttörtek a La­fayette téren álló műalkotást körül­vevő kordonon, majd azt firkálták a talapzatára, hogy „szemét gyilkos”. Néhányan felmásztak a szoborra, és köteleket tekertek köré, hogy ledönt­sék, amikor a rendőrség közbelépett. A rendfenntartók paprikaspray-vel távolították el a tömeget a térről. Andrew Jackson 1829 és 1837 kö­zött vezette az Egyesült Államokat. Populista stílusa miatt sokan Donald Trump jelenlegi elnökhöz hasonlít­ják. A George Floyd halála, a rassziz­mus és a rendőri túlkapások miatt tüntető emberek azért vették célba szobrát, mert kegyetlenül bánt az ős­lakosokkal. A demokrata párti Jack­­son nevéhez kötődik az a kitelepítési határozat, amelynek nyomán az amerikai kormány több ezer őslakost kényszerűen távozásra ősi földjeik­ről. Sokan út közben meghaltak. Trump felhatalmazta a szövetségi kormányt, hogy bárkit vegyenek őri­zetbe, aki szövetségi területen álló emlékművet rongál meg, és az elkö­vetőket 10 évig teijedő börtön fenye­geti. Mint írta: a rendelkezés azonnali hatályú, de szerinte visszamenőleg, a már megrongált műemlékek eseté­ben is alkalmazható. „Nem lesz ki­vétel” - írta az elnök a Twitter mikroblogon. David Bernhardt bel­ügyminiszter közleményében hang­súlyozta: nem engednek az anarchis­táknak, helyreállítják a közrendet, és igazságot szolgáltatnak. Az elmúlt hónapban világszerte tüntetésekre került sor a rendőri túlkapások és a rasszizmus ellen. Trump kizárja a külföldi Donald Trump amerikai elnök rendeletet írt alá a munkavál­lalói vízumok tilalmának maghosszabbításáról. A vízumtilalom az eredetileg megjelölt októberi határidő helyett az év végéig marad érvényben, és több, kulcsfontosságúnak tartott gazdasági szektorra kiterjed. Washington. Elemzők szerint az elnök által aláírt rendelet - amelyet Trump a koronavírus-járvány miatt különösen nehéz helyzetbe került amerikai munkavállalók érdekeinek védelmével indokolt-több mint 500 ezer potenciális külföldi munkavál­lalót érinthet. A Fehér Ház közle­ménye szerint az elnöki rendelet „biztosítja az amerikai dolgozók el­sőbbségét a koronavírus-járvány gazdasági következményeiből tör­ténő kilábaláskor”. Az átmeneti ti­lalom alá eső vízumok között van az úgynevezett H-1B vízum, amely a szakképzett külföldi munkaerő munkavállalását és a H-2B vízum, amely a nem idénymunkások elhe­lyezkedését teszi lehetővé. A ví­zumtilalom meghosszabbítása alól ugyanakkor mentesülnek egyes ágazatok: például az élelmiszeripar, s ezen belül is a húsfeldolgozói ipar. Mentességet kaphatnak azok a kül­földi egészségügyi dolgozók is, akik részt vesznek a koronavírus-járvány elleni küzdelemben. A szóban forgó vízumok egyike sem bevándorlói vízum, csupán átmeneti időre enge­délyezi a munkavállalást az Egye­sült Államokban. dolgozókat Az elnöki rendeletben foglaltak ma lépnek életbe, és december 31- éig maradnak érvényben. A nagy amerikai techvállalatok, a Google és a Twitter, valamint az internetes ke­reskedelemmel foglalkozó Amazon máris bírálta az elnöki rendeletet. Közleményében az Amazon „rövid­látónak” nevezte a döntést, úgy vé­lekedve, hogy a magasan képzett munkaerő beutazásának befagyasz­tása kárt okoz az amerikai verseny­­képességnek. A Google vezérigaz­gatója, Sundar Pichai szerint „a be­vándorlás óriási mértékben járult hozzá Amerika és a Google gazda­sági sikeréhez”. A Twitter közlemé­nyében szintén „rövidlátónak és az amerikai gazdaság erejét mélyen károsítónak” minősítette a kor­mányzati döntést. (MTI) Unió: kevesebb terrortámadás Brüsszel. Tavaly kevesebb terrortámadást követtek el az Eu­rópai Unióban az előző évekhez képest, főként a nacionalista és a szakadár terrorcsoportok csök­kenő erőszakos fellépéseinek tu­lajdoníthatóan - olvasható az eu­rópai rendőri együttműködést elősegítő uniós ügynökség, az Europol jelentésében. Az elmúlt évben 119 terrortámadás, vagy merényletkísérlet történt az unió 13 tagállamában, amelyben 10- en veszítették életüket, és 27-en sérültek meg. 19 uniós országban mintegy ezer személyt tartóztat­tak le terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények elkövetésének gyanújával, a legtöbbet Belgi­umban, Franciaországban és Olaszországban. (MTI) Indiai tüntetők a kínai pártelnök képét égetik. A kínai fél tegnap közölte: Pe­king és Újdelhi megegyezett abban, hogy lépéseket tesznek a feszültség eny­hítése érdekében egy vitatott határszakasznál, ahol 20 indiai katona vesztette életét egy összetűzésben a múlt héten. A kínai és az indiai hadsereg tisztség­­viselői először találkoztak a kasmíri Ladakhban történt incidens óta. A súlyos összetűzésre Kína szerint azután került sor, hogy az indiai határőrök kétszer is illegálisan kínai területre léptek, és provokálták a kínai katonákat. (Tasr/ap) Síita lázadók támadása Aden. Nagyszabású támadást hajtottak végre mélyen Szaúd- Arábiában az Irán által támogatott jemeni húszi síita lázadók - szá­molt be tegnap a felkelők szócsö­vének számító al-Maszirah tévé­csatorna. A Szaúd-Arábia veze­tett, a húszik ellen harcoló arab ko­alíciós erők ezzel egy időben arról számoltak be, hogy elfogták a hú­szik egy ballisztikus rakétáját, amellyel a szaúdi fővárost, Rijádot vették célba. Egy szemtanú azt mondta, hogy két hangos robba­nást hallott, majd fustfelhők jelen­tek meg az égen a város felett. A szaúdi állami hírügynökség írta, a koalíció elfogott 3 másik húszi rakétát, továbbá drónokat, ame­lyeket a Szaúd-Arábia déli határán fekvő Nadzsrán és Dzsizán váro­sok ellen indítottak hétfő késő es­te. A felek között azután váltak is­mét hevessé az összecsapások, hogy a múlt hónapban véget ért a korábban megkötött hathetes tűzszüneti megállapodás. A doku­mentum a koronavírus-járvány miatt született, és kiterjedt a hú­­sziknak a szaúdi városok elleni rakéta- és dróntámadásaira, vala­mint az arab koalíciónak ezekre válaszul indított bombázásaira. Szaúd-Arábia jemeni nagyköve­te hétfőn azt közölte, a jemeni kor­mány tűzszüneti megállapodást kötött a szeparatista lázadókkal, és tárgyalások kezdődnek a felek kö­zött a tavalyi rijádi megállapodás végrehajtásáról. A kormány és a szakadárok novemberben hata­lommegosztási egyezményt írtak alá, néhány hónappal azután, hogy a húszik ellenőrzésük alá vonták Áden kikötővárost. A feszültség áprilisban újult ki amiatt, hogy a lá­zadók kikiáltották a déli országrész autonómiájátA Szaúd-Arábia ve­zette arab koalíció 2015 márciusá­ban avatkozott be Jemenben. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom