Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-24 / 145. szám
2 KOZELET 2020. június 24. | www.ujszo.com Üjabb parlamenti plágiumbotrány CZÍMER GÁBOR Pozsony. Boris Kollár, a koalíciós Sme rodina és a törvényhozás elnöke, valamint egykori ólettórsa, Petra Kriitúfková (Sme rodina) parlamenti képviselő is plagizált a szakdolgozata elkészítésekor. Miroslav Beblavy volt parlamenti képviselő, egyetemi tanár hívta fel tegnap a figyelmet arra, hogy Kristúfková bakkalaureátusi munkája plágium. A munkát ráadásul csak tavaly adta le a magánkézben levő szakolcai Közép-európai Egyetemen, tehát jóval Andrej Danko plágiumbotránya után, s abban az időben, amikor már parlamenti képviselő volt. A munkában arról értekezik, milyen hatással lehet a szegénység a családra. Beblavy szerint a 25 oldalból 16 más forrásokból lett összeollózva. A képviselőnő ugyan a munka végén feltünteti, milyen hét forrásból dolgozott, ám a szövegből nem derül ki, mi számít idézetnek és mi nem. Ráadásul, mint kiderült, egész bekezdéseket másolt át a forrásokból az eredeti elütésekkel együtt. Kollárról a Denník N munkatársai derítették ki, hogy a diplomamunka, amelynek köszönhetően Egy napon bukott le a Sme rodina elnöke, Boris Kollár és képviselője, Petra Kriátúfková is (TASR-felvételek) 2015-ben magiszteri címet szerzett, 52 százalékban plágium. A házelnök szintén a szakolcai Közép-európai Egyetemen szerezte a végzettségét. A környezetvédelmi menedzsmentről szóló szakdolgozat legnagyobb részét a témavezetőjének, Jozef Mind’asnak egy 2011 -es publikációjából másolta ki. Mind’as, aki azóta az intézmény rektora lett, ennek ellenére elfogadta a politikus által benyújtott munkát. Az egyetemi publikációkra vonatkozó szabályok szerint az ilyen nagymértékben átmásolt szövegekből összeollózott szakdolgozatot még akkor sem szokták elfogadni, ha az adott diák pontosan megjelöli az átvett szövegek forrását. Kollár azonban a forrásokat sem jelölte következetesen. Az előző választási ciklusban az akkor ellenzékben lévő Kollár és Kristúfková is élesen bírálta Dankót az összeollózott munkája miatt. Mindketten aláírták annak a rendkívüli parlamenti ülésnek az összehívását, amely során Dankót a plágiumbotránya miatt akarták leváltani. Ebben hazugnak, csalónak és tolvajnak nevezték az akkori házelnököt, aki azzal védekezett, hogy semmi szabályelleneset nem tett. Kollár tegnap délután sajtótájékoztatón reagált a vádakra. Bemutatta a diplomamunkájához csatolt eredetiségi kimutatást, amely szerint annak szövege csak 24,45 százalékban egyezik az idézett forrásokkal. Ezt egy automata rendszer állítja ki, a Denník N munkatársai egy alaposabb ellenőrzés során találták az 52 százalékos plagizálást. Kollár visszautasította, hogy rosszul hivatkozta volna a forrásait, és nem lát okot arra, hogy lemondjon. Kristúfková azzal védekezik, hogy a bakkalaureátusi munkára nem vonatkoznak olyan szigorú szabályok. Kristúfková és Kollár egykor élettársak voltak, egy közös lányuk is van. Nem meglepő, hogy több a fertőzött CZlMER GÁBOR Hétfőn rekordot döntött a koronavírus-fertőzöttek globális száma, világszerte 183 ezer új fertőzöttet azonosítottak. Egyes európai országokban is növekedni kezdett az újonnan azonosított betegek száma. A szakemberek véleménye eltér arról, hogy mikor számíthatunk a járvány második hullámára. Pozsony. Szlovákiában hétfőn egy új beteget találtak, eddig összesen 1589 pozitív esetet vettek nyilvántartásba. A Covid-19-betegségből pedig eddig 1448 személy gyógyult ki, hétfőn egy. A Covid-19- betegséggel összefüggésben összesen 18 pácienst kezelnek kórházban. Intenzív ellátásra vagy mesterséges lélegeztetésre senki sem szorul. Az országban eddig 28 személy halt bele a betegségbe. Szlovákiában a fertőzöttek számának heti középértéke az elmúlt napokban háromról egyre csökkent. Még annak ellenére is így van ez, hogy az előző egy héten naponta akár 9-14 új beteget azonosítottak. Az után, hogy a régió országaiban szinte már alig regisztráltak újabb fertőzötteket, az elmúlt napokban némi növekedést mutat az újonnan azonosított esetek száma. Horvátországban például tegnap 30 új beteget azonosítottak, hétfőn 19-et, vasárnap pedig 18-at. Az elmúlt napokban hasonló képet mutatott Szlovénia, Svájc, Románia, Portugália és Németország is. Svájcban például június 20-án 100 új esetet azonosítottak az után, hogy hosszabb ideig 30 alatt volt a pozitív tesztek száma. Németországban visszaállítják a járványügyi korlátozásokat az Észak-Raj na-Vesztfália tartományi Gütersloh járásban egy húsüzemben történt tömeges koronavírus-fertőzés miatt. Viszszaállítják azt a szabályt is, hogy mindenki csak a vele egy háztartásban élőkkel tartózkodhat együtt a lakásán kívül. Itt a 2. hullám? Alexandra Brazinová és Martin Pavelka epidemiológus azt állítja, hogy a járványügyi korlátozások enyhítése, a határok megnyitása miatt Szlovákiában a betegség reprodukciós száma, vagyis az, hogy egy személy átlagosan mennyi új embert fertőz meg, a rendkívül magas, 3,39- es értéken áll. „A határokat kinyitották, megindult az emberek szabad mozgása nemcsak Európában, de lényegében az egész világon - ezzel pedig megnyitottuk az új koronavírus előtt a kapukat” - fogalmaznak a Denník N-en közzétett írásukban. Richard Kollár, a Comenius Egyetem Matematika, Fizika és Informatika Karának dinamikus matematikai modellekkel foglalkozó szakembere rémhírnek nevezte a két epidemiológus állítását. De egyben elismerte, fennáll a kockázata, hogy újra behurcolják az országba a betegséget. Robert Mistrík, a központi válságstáb tagja a Denník N lapnak ugyanakkor elmondta, számolni lehetett azzal, hogy a határok megnyitásával növekedni fog az esetek száma. Szerinte valós veszélyt jelent, hogy a járvány második hulláma is végigsöpör a régión, de kiemelte, eddig még nem áll rendelkezésre semmilyen elemzés, amely azt mutatná, hogy ez már elindult volna. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai Kutatóközpontjának munkatársa a Klubrádiónak arról beszélt, megvan annak a lehetősége, hogy a járvány egy második hullámban visszatér. „Erre jó eséllyel ősszel kerülhet sor, hiszen az összes többi ismert koronavírus is így viselkedik” - fogalmazott a szakember. Hozzátette, ennek a második hullámnak az intenzitása attól fog függeni, hogy az egyes emberek mennyire tudatosak a járványügyi intézkedések betartását illetően. Több forgatókönyv Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője lapunknak arról beszélt, hogy a járvány második hullámára vonatkozóan több forgatókönyvet lehet felállítani. A szakember szerint egyrészt elképzelhető, hogy a vírus velünk marad egész nyáron. „Napi 5-20 esetszám elég stabilnak látszik” - magyarázta Szlávik, azzal, hogy ebben az esetben a betegség apróbb gócokban üti fel a fej ét. Hozzátette azonban, hogy ha 10 esetet azonosítanak, akkor valójában 50-100 a valódi fertőzöttek száma. „Ősszel viszont indulhat a második hullám” - véli a szakember. A másik forgatókönyv szerint a vírus teljesen eltűnik. „Mivel azonban nyitottak a határok, újra be fogják hurcolni az olyan országokból, ahol még zajlik a járvány” - véli Szlávik, és hozzáteszi, hogy ebben az esetben külföldről érkezhet meg a második hullám. A szakember azonban kiemelte, hogy ez a második hullám már nem lesz olyan súlyos, mint az első, hiszen az országok rendkívül gyorsan újra be tudják vezetni a járványügyi korlátozásokat. „Újra iskolabezárás, kijárási korlátozás, lezárás lehet” - említette a lehetséges intézkedéseket Szlávik. A szakember szerint a harmadik forgatókönyv szerint a második hullám rosszabb lesz, mint az első. „Ez azonban a legkevésbé valószínű“ - tette hozzá. Egyre több a beteg A WHO adatai szerint világszerte összességében is rendkívüli módon növekszik a fertőzöttek száma. Bár tegnap csak 152 ezer új fertőzöttet regisztráltak, hétfőn rekordszámú, 183 ezer új beteget azonosítottak. így tegnap globálisan több mint kilencmillió volt azoknak az embereknek a száma, akik megfertőződtek az új típusú koronavírussal. Nagy részük azonban már felgyógyult a betegségből. A hivatalos adatok szerint eddig 472 ezer személy vesztette életét a járvány következtében. A korábbihoz képest jóval kevesebb embert tesztelnek, ám a Közegészségügyi Hivatal szerint ezen nincs semmi kivetnivaló, ugyanis célirányosan már csak azokat vizsgálják, akiknél légúti megbetegedés tüneteit észlelik, vagy akik olyan országokból térnek vissza, amelyeket Szlovákia a járványügyi szempontból nem tart biztonságosnak (TASR-feivétei)
