Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)

2020-06-03 / 127. szám

2 I KÖZÉLET 2020. június 3.1 www.ujszo.com Szíjjártó: „Megpróbáljuk tiszteletben tartani egymás érzéseit A két külügyminiszter közös, budapesti sajtótájékoztatóján a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója is téma volt (TASR-felvétel) RÖVIDEN Rekordszámú teszt, 0 beteg Pozsony. Az utóbbi két napban csupán egyetlen fővel nőtt a ko­ronavírussal fertőzöttek száma az országban, ráadásul hétfőn rekordszámú tesztet végeztek el. A 6418 teszt egyetlen személy­nél sem igazolta a fertőzést. Va­sárnap eggyel nőtt a betegek száma, aznap kevesebb mint 300 tesztet végeztek. Az eddigi, összesen 1522 koronavírus­­fertőzöttből 1372 gyógyult meg, 38 személyt kezelnek kórház­ban, négy személynél már be­igazolódott a fertőzés jelenléte. Sem intenzív ellátásra, sem lé­legeztetőgépre nem szorul sen­ki. A betegségben elhunytak száma továbbra is 28. A fertő­zöttek alacsony számának kö­szönhetően az enyhítések tem­póját befolyásoló médián már negyedik napja nulla. (szh) Ismót tárgyalnak a minimálbérről Pozsony. A Munkáltatók Or­szágos Szövetsége (RÚZ) és a Munkáltatók Szövetsége (AZZZ) már megszólította a Szakszervezetek Szövetségét (KOZ), hogy tárgyaljanak a jö­vő évi minimálbér összegéről - írja a Denník N hírportál. Ha a felek nem egyeznek meg, akkor az érvényben lévő törvény sze­rint 2021-ben a minimálbér a 2019-es átlagkereset 60%-ával lesz egyenlő, tehát 656 euróval. Az RŰZ szerint több megoldás is szóba jöhet, az egyik szerint egy törvénymódosítással el le­hetne érni, hogy a minimálbér az átlagbér 50%-a legyen. Másik megoldásként az úgynevezett médián bér bevezetését említi. Az AZZZ a minimálbér további emelésének befagyasztását ja­vasolja. Az iparvállalatokat tö­mörítő Ipari Szervezetek Szö­vetsége (APZ) a részleges eme­lést szorgalmazza. Az országban körülbelül 120 ezer ember dol­gozik minimálbérért. (szh) Az SaS a csallóközi talajvíz vódelmóben Pozsony. Anna Zemanová (SaS) parlamenti képviselő a Csallóköz talajvízkészletének védelmét célzó kezdeményezést indított. Arra kérte a környezetvédelmi aktivistákat és a szakembereket, hogy az annazemanova.sk hon­lapon keresztül a nyár végéig küldjék el neki a vízkészlet megóvását célzó javaslataikat. Ezeket aztán a szakemberekkel való konzultáció után a kormány elé teijeszti. „Nem az egyes sze­métlerakók felszámolásáról van szó, hanem az élvez elsőbbséget, hogy megakadályozzuk a mér­gező anyagoknak a teijedését azon a területen, amelyen ke­resztül a víz a Csallóközbe érke­zik” - mondta Zemanová. Karol Galek (SaS), a gazdasági minisztérium államtitkára hoz­zátette, amennyiben a Barátság kőolajvezetéket a jövőben a schwechati olajfinomítóig hosz­­szabbítanák meg, akkor az csak a Csallóközt elkerülve valósulhat meg. Ezt a kormányprogram is tartalmazza. (tasr, czg) CZlMER GÁBOR Budapest. Szijjárt6 Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter tárgyalt tegnap Budapesten Ivan Kordok szlovák külügyi tárcavezetővel. A találkozá utáni sajtótájékoztatón a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások felol­dása mellett a trianoni béke­szerződés aláírásának ÍOO. évfordulója is szóba került. A miniszteri találkozóra a trianoni békeszerződés megkötésének 100. évfordulója előtt két nappal került sor. Korcok erről elmondta, bár a két ország különbözőképpen értelmezi ezt a történelmi eseményt, nem sza­bad, hogy ez elválasszon minket. „Még akkor sem, ha nem .is mindig köt össze” - fogalmazott. Korcok, aki miniszterként az első hivatalos útján járt Budapesten, ar­ról is beszélt, a koronavírus-járványt követő gazdasági válsággal Euró­pának közösen kell megbirkóznia. Elmondta, Magyarország és Szlo­vákia infrastruktúrájának összekö­tése egész Európa energetikai biz­tonságához is hozzájárul. A szlovák tárcavezető a magyarországi szlo­vákok helyzetével párhuzamot vonva kitért arra is, hogy az új po­zsonyi kormány mindent meg akar tenni annak érdekében, hogy a szlo­vákiai magyarok megőrizhessék nyelvi és kulturális identitásukat, MOLNÁR IVÁN Pozsony. Az Európai Bizottság múlt héten bemutatott újjáépí­tési alapjából Szlovákiának juttatott, nem egész 8 milliárd eurés vissza nem térítendő támogatás nem lesz elég az ország gazdaságénak a talpra állításához - állítják az elemzők, akik szerint ezúttal is elsősorban csak magunkra számíthatunk. Az Európai Bizottság elnöke, Ur­sula von der Leyen a múlt héten mu­tatta be a koronavírus-járvány okoz­ta gazdasági és társadalmi károk enyhítése érdekében létrehozandó újjáépítési alapot. Az „Új generáció EU” (Next generation EU) néven beharangozott, 750 milliárd eurós helyreállítási terv 500 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatásból és 250 milliárd euró kölcsönből áll­na. A 750 milliárd'eurót az EU a pénzügyi piacokról szerezné be, és 2028-2058 között fizetné vissza. Ennyit kaphatunk „Szlovákia az alapból csaknem 8 milliárd euró vissza nem térítendő tá­mogatáshoz és majd 5 milliárd eurós, kedvező kamatozású hitelhez juthat­na” - nyilatkozta Maros Seßovic, az amelyet a kormányprogramban is rögzítettek. Szijjártó a találkozó után arról be­szélt, a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások enyhítésére vonatkozó lépések keretében teg­nap reggel újra megindult a forga­lom az Esztergom és Párkány között közlekedő teherkompon és a Nógrádszakál-Ráróspuszta határ­átkelőn is újra lehet közlekedni. „így összesen már 13 határátkelő áll a két ország polgárainak rendelkezésére” —mondta a magyar tárcavezető. Szijjártó hozzátette, Magyaror-Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős biztosa. Sze­rinte Szlovákia számára ez hatalmas lehetőség arra, hogy a koronavírus­­válságból megerősödve kerülhessen ki, egyben azonban súlyos felelősség is, hiszen a források egy részét 2024- ig fel kellene felhasználnunk, az or­szágnak így minőségi projektekkel kell előrukkolnia. Nem túl sok A szlovák pénzügyi elemzők már korántsem olyan derűlátóak az uniós programmal kapcsolatban. „Brüsszel az első látásra hatalmas pénzösszeget tett az asztalra, a nekünk juttatott összeg azonban nem biztos, hogy elegendő lesz a szlovák gazdaság fel­szág és Szlovákia között a jövőben új összeköttetések létesülnek. Nyár végén elkészül az új komáromi Duna-híd, 2022-ig pedig a két or­szág között 6 új határátkelő, köztük 3 Ipoly-híd épül meg. Arról is be­szélt, hogy a két ország gázvezeték­­rendszerének összekötése is tovább folytatódik, a magasfeszültségű vil­lamoshálózatot pedig újabb két ponton kötik össze. Újságírói kér­désre válaszolva elmondta, hogy a szlovák miniszterelnököt, Igor Matovicot (OEaNO) is várják egy budapesti látogatásra. pörgetésére” - nyilatkozta Martin Sklenáf, a Saxo Bank elemzője, aki szerint a világjárvány mély nyomo­kat hagyott a szlovák gazdaságon. Sklenáf arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós támogatások merítése szempontjából Szlovákia a sereghaj­tók közé tartozik, a szűk időkeret mi­att így egyáltalán nem biztos, hogy a felajánlott összeget az utolsó centig fel is tudjuk majd használni. „Sze­rintem Szlovákiának a bejelentettnél legalább háromszor nagyobb pénz­csomagra lenne szüksége, amit az el­következő 30 évben vehetne igény­be. Ezzel megfelelő lökést adhatnánk a gazdaságnak, és biztosíthatnánk, hogy a lendület hosszabb ideig ki­tartson” - tette hozzá Sklenáf. Arról, a Matovic által meghirde­tett, Trianon témájú találkozóról, amelyen 100 szlovákiai magyar sze­mélyiség vett részt, Szijjártó úgy nyi­latkozott, a magyar nagykövet kép­viseli ott Magyarországot. „Megpró­báljuk tiszteletben tartani egymás ér­zéseit. Ebben a kérdésben Szlovákia részéről teljes nyitottság van. Ezt jel­zi a miniszterelnök említett gesztusa is” - fejtette ki a magyar diplomácia vezetője. Korcok pedig erre úgy rea­gált, holnap a békeszerződés aláírá­sának évfordulóján hasonló jelzést várnak el Magyarországtól. Kit támogassunk? „Szlovákia nem csupán a támo­gatások felhasználásának a lassúsá­gával tűnik ki, gondok vannak a projektek minőségével is. Márpedig a felajánlott összeget épp az olyan igényes projektekre kellene fel­használni, amelyek a kutatás­­fejlesztést, a zöld gazdaságot és a digitalizálást segítenék elő” - mondta el lapunknak Katarina Mu­­chová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. „A rendelkezésünkre álló összeget az államnak az olyan cé­gek felfuttatására kellene fordíta­nia, amelyek a legtöbb munkahelyet biztosítják, emellett fontos a kis- és középvállalkozások támogatása is. Ha azonban a kormány úgy dönte­ne, hogy a pénz egy jelentős részét újra csak sztrádaépítésre vagy eh­hez hasonló állami projektekre for­dítaná, az katasztrofális hatással lenne a gazdaságra, így ugyanis fennmaradna a gazdaság jelenlegi, elöregedett struktúrája” - állítja Sklenáf. Michal Lehuta, az Általá­nos Hitelbank (VUB) elemzője sze­rint Szlovákia az elkövetkező idő­szakban is elsősorban saját magá­ban bízhat, vagyis a válságból rövid távon elsősorban a saját forrásokra hagyatkozva lábalhatunk ki, mi­közben az uniós támogatásoknak legfeljebb középtávon vesszük hasznát. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt héten mutatta be a rendkívüli újjáépítési alapot (TASR-felvétel) Nem bízhatunk az unió múlt héten bejelentett mentőövében

Next

/
Oldalképek
Tartalom