Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-03 / 127. szám
2 I KÖZÉLET 2020. június 3.1 www.ujszo.com Szíjjártó: „Megpróbáljuk tiszteletben tartani egymás érzéseit A két külügyminiszter közös, budapesti sajtótájékoztatóján a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója is téma volt (TASR-felvétel) RÖVIDEN Rekordszámú teszt, 0 beteg Pozsony. Az utóbbi két napban csupán egyetlen fővel nőtt a koronavírussal fertőzöttek száma az országban, ráadásul hétfőn rekordszámú tesztet végeztek el. A 6418 teszt egyetlen személynél sem igazolta a fertőzést. Vasárnap eggyel nőtt a betegek száma, aznap kevesebb mint 300 tesztet végeztek. Az eddigi, összesen 1522 koronavírusfertőzöttből 1372 gyógyult meg, 38 személyt kezelnek kórházban, négy személynél már beigazolódott a fertőzés jelenléte. Sem intenzív ellátásra, sem lélegeztetőgépre nem szorul senki. A betegségben elhunytak száma továbbra is 28. A fertőzöttek alacsony számának köszönhetően az enyhítések tempóját befolyásoló médián már negyedik napja nulla. (szh) Ismót tárgyalnak a minimálbérről Pozsony. A Munkáltatók Országos Szövetsége (RÚZ) és a Munkáltatók Szövetsége (AZZZ) már megszólította a Szakszervezetek Szövetségét (KOZ), hogy tárgyaljanak a jövő évi minimálbér összegéről - írja a Denník N hírportál. Ha a felek nem egyeznek meg, akkor az érvényben lévő törvény szerint 2021-ben a minimálbér a 2019-es átlagkereset 60%-ával lesz egyenlő, tehát 656 euróval. Az RŰZ szerint több megoldás is szóba jöhet, az egyik szerint egy törvénymódosítással el lehetne érni, hogy a minimálbér az átlagbér 50%-a legyen. Másik megoldásként az úgynevezett médián bér bevezetését említi. Az AZZZ a minimálbér további emelésének befagyasztását javasolja. Az iparvállalatokat tömörítő Ipari Szervezetek Szövetsége (APZ) a részleges emelést szorgalmazza. Az országban körülbelül 120 ezer ember dolgozik minimálbérért. (szh) Az SaS a csallóközi talajvíz vódelmóben Pozsony. Anna Zemanová (SaS) parlamenti képviselő a Csallóköz talajvízkészletének védelmét célzó kezdeményezést indított. Arra kérte a környezetvédelmi aktivistákat és a szakembereket, hogy az annazemanova.sk honlapon keresztül a nyár végéig küldjék el neki a vízkészlet megóvását célzó javaslataikat. Ezeket aztán a szakemberekkel való konzultáció után a kormány elé teijeszti. „Nem az egyes szemétlerakók felszámolásáról van szó, hanem az élvez elsőbbséget, hogy megakadályozzuk a mérgező anyagoknak a teijedését azon a területen, amelyen keresztül a víz a Csallóközbe érkezik” - mondta Zemanová. Karol Galek (SaS), a gazdasági minisztérium államtitkára hozzátette, amennyiben a Barátság kőolajvezetéket a jövőben a schwechati olajfinomítóig hoszszabbítanák meg, akkor az csak a Csallóközt elkerülve valósulhat meg. Ezt a kormányprogram is tartalmazza. (tasr, czg) CZlMER GÁBOR Budapest. Szijjárt6 Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter tárgyalt tegnap Budapesten Ivan Kordok szlovák külügyi tárcavezetővel. A találkozá utáni sajtótájékoztatón a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások feloldása mellett a trianoni békeszerződés aláírásának ÍOO. évfordulója is szóba került. A miniszteri találkozóra a trianoni békeszerződés megkötésének 100. évfordulója előtt két nappal került sor. Korcok erről elmondta, bár a két ország különbözőképpen értelmezi ezt a történelmi eseményt, nem szabad, hogy ez elválasszon minket. „Még akkor sem, ha nem .is mindig köt össze” - fogalmazott. Korcok, aki miniszterként az első hivatalos útján járt Budapesten, arról is beszélt, a koronavírus-járványt követő gazdasági válsággal Európának közösen kell megbirkóznia. Elmondta, Magyarország és Szlovákia infrastruktúrájának összekötése egész Európa energetikai biztonságához is hozzájárul. A szlovák tárcavezető a magyarországi szlovákok helyzetével párhuzamot vonva kitért arra is, hogy az új pozsonyi kormány mindent meg akar tenni annak érdekében, hogy a szlovákiai magyarok megőrizhessék nyelvi és kulturális identitásukat, MOLNÁR IVÁN Pozsony. Az Európai Bizottság múlt héten bemutatott újjáépítési alapjából Szlovákiának juttatott, nem egész 8 milliárd eurés vissza nem térítendő támogatás nem lesz elég az ország gazdaságénak a talpra állításához - állítják az elemzők, akik szerint ezúttal is elsősorban csak magunkra számíthatunk. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a múlt héten mutatta be a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk enyhítése érdekében létrehozandó újjáépítési alapot. Az „Új generáció EU” (Next generation EU) néven beharangozott, 750 milliárd eurós helyreállítási terv 500 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatásból és 250 milliárd euró kölcsönből állna. A 750 milliárd'eurót az EU a pénzügyi piacokról szerezné be, és 2028-2058 között fizetné vissza. Ennyit kaphatunk „Szlovákia az alapból csaknem 8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatáshoz és majd 5 milliárd eurós, kedvező kamatozású hitelhez juthatna” - nyilatkozta Maros Seßovic, az amelyet a kormányprogramban is rögzítettek. Szijjártó a találkozó után arról beszélt, a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások enyhítésére vonatkozó lépések keretében tegnap reggel újra megindult a forgalom az Esztergom és Párkány között közlekedő teherkompon és a Nógrádszakál-Ráróspuszta határátkelőn is újra lehet közlekedni. „így összesen már 13 határátkelő áll a két ország polgárainak rendelkezésére” —mondta a magyar tárcavezető. Szijjártó hozzátette, Magyaror-Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős biztosa. Szerinte Szlovákia számára ez hatalmas lehetőség arra, hogy a koronavírusválságból megerősödve kerülhessen ki, egyben azonban súlyos felelősség is, hiszen a források egy részét 2024- ig fel kellene felhasználnunk, az országnak így minőségi projektekkel kell előrukkolnia. Nem túl sok A szlovák pénzügyi elemzők már korántsem olyan derűlátóak az uniós programmal kapcsolatban. „Brüsszel az első látásra hatalmas pénzösszeget tett az asztalra, a nekünk juttatott összeg azonban nem biztos, hogy elegendő lesz a szlovák gazdaság felszág és Szlovákia között a jövőben új összeköttetések létesülnek. Nyár végén elkészül az új komáromi Duna-híd, 2022-ig pedig a két ország között 6 új határátkelő, köztük 3 Ipoly-híd épül meg. Arról is beszélt, hogy a két ország gázvezetékrendszerének összekötése is tovább folytatódik, a magasfeszültségű villamoshálózatot pedig újabb két ponton kötik össze. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a szlovák miniszterelnököt, Igor Matovicot (OEaNO) is várják egy budapesti látogatásra. pörgetésére” - nyilatkozta Martin Sklenáf, a Saxo Bank elemzője, aki szerint a világjárvány mély nyomokat hagyott a szlovák gazdaságon. Sklenáf arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós támogatások merítése szempontjából Szlovákia a sereghajtók közé tartozik, a szűk időkeret miatt így egyáltalán nem biztos, hogy a felajánlott összeget az utolsó centig fel is tudjuk majd használni. „Szerintem Szlovákiának a bejelentettnél legalább háromszor nagyobb pénzcsomagra lenne szüksége, amit az elkövetkező 30 évben vehetne igénybe. Ezzel megfelelő lökést adhatnánk a gazdaságnak, és biztosíthatnánk, hogy a lendület hosszabb ideig kitartson” - tette hozzá Sklenáf. Arról, a Matovic által meghirdetett, Trianon témájú találkozóról, amelyen 100 szlovákiai magyar személyiség vett részt, Szijjártó úgy nyilatkozott, a magyar nagykövet képviseli ott Magyarországot. „Megpróbáljuk tiszteletben tartani egymás érzéseit. Ebben a kérdésben Szlovákia részéről teljes nyitottság van. Ezt jelzi a miniszterelnök említett gesztusa is” - fejtette ki a magyar diplomácia vezetője. Korcok pedig erre úgy reagált, holnap a békeszerződés aláírásának évfordulóján hasonló jelzést várnak el Magyarországtól. Kit támogassunk? „Szlovákia nem csupán a támogatások felhasználásának a lassúságával tűnik ki, gondok vannak a projektek minőségével is. Márpedig a felajánlott összeget épp az olyan igényes projektekre kellene felhasználni, amelyek a kutatásfejlesztést, a zöld gazdaságot és a digitalizálást segítenék elő” - mondta el lapunknak Katarina Muchová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. „A rendelkezésünkre álló összeget az államnak az olyan cégek felfuttatására kellene fordítania, amelyek a legtöbb munkahelyet biztosítják, emellett fontos a kis- és középvállalkozások támogatása is. Ha azonban a kormány úgy döntene, hogy a pénz egy jelentős részét újra csak sztrádaépítésre vagy ehhez hasonló állami projektekre fordítaná, az katasztrofális hatással lenne a gazdaságra, így ugyanis fennmaradna a gazdaság jelenlegi, elöregedett struktúrája” - állítja Sklenáf. Michal Lehuta, az Általános Hitelbank (VUB) elemzője szerint Szlovákia az elkövetkező időszakban is elsősorban saját magában bízhat, vagyis a válságból rövid távon elsősorban a saját forrásokra hagyatkozva lábalhatunk ki, miközben az uniós támogatásoknak legfeljebb középtávon vesszük hasznát. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt héten mutatta be a rendkívüli újjáépítési alapot (TASR-felvétel) Nem bízhatunk az unió múlt héten bejelentett mentőövében