Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-18 / 140. szám
2 I KOZELET 2020. június 18.1 www.ujszo.com Benes szelleme a D4 szakaszán is kísért CZÍMER GÁBOR A szlovák állam még manapság is indít vagyonalkobzási eljárásokat a magyarokat és németeket kollektív háborús bűnösnek kikiáltó Beneá-dekrétumok alapján. Az épülő autópálya alatti értékes telkeket akarják elkobozni a tulajdonosaiktól. A Szlovák Földalap (SPF) a Benes-dekrétumokra hivatkozva akarja elkobozni az épülő D4-es pozsonyi körgyűrű alatti értékes ingatlanok tulajdonosainak telkeit. Mindezt annak ellenére, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága egy hasonló esetben elmarasztalta Szlovákiát és maga Igor Matovic (OEaNO) miniszterelnök pedig a valaszonline.hu-nak úgy nyilatkozott, elutasítja, hogy a kollektív bűnösség egy európai ország jogrendjének része legyen, bár magukról a Benes-dekrétumokról nem volt hajlandó nyilatkozni. A ma már Pozsonyhoz tartozó egykori magyar falu, Pozsonypüspöki határában épül a szlovák fővárost elkerülő körgyűrű, a D4-es autópálya. A beruházás alatti telkek tulajdonviszonyai azonban a második világháború vége óta tisztázatlanok voltak. Ezért a mezőgazdasági minisztérium 2008 és 2015 között, az ún. ROEP-eljárás keretében, elkezdte megkeresni a jogos, eredeti tulajdonosokat. Eközben 2013-ban kiállították az új autópálya építési engedélyét. Mivel ekkor még nem minden tulajdonost sikerült megtalálni, ezért helyettük az ismeretlen tulajdonú ingatlanok kezelésére hivatott állami szerv, vagyis maga a Szlovák Földalap adta a beleegyezését az építkezéshez. Előhúzták Benőit Az építkezés előkészületeivel párhuzamosan folyamatosan kerültek elő az egykori tulajdonosok, pontosabban azok leszármazottai, akik hagyatéki tárgyalások során megörökölték az ingatlanokat. Ezeket aztán fel is ajánlották az állami tulajdonban lévő Nemzeti Autópálya-társaságnak (NDS), hogy a D4-es megépítése céljából vásárolja meg a telkeket. Az NDS, az ilyenkor szokásos nagyon is jutányos vételár mellett elkezdte a felvásárlást. 2018- ban azonban a földalap közbeszólt. „A földalap arról tájékoztatta az autópálya-társaságot, hogy szerinte az összes pozsonypüspöki telek valójában elkobzott vagyon”«- mondta Tomás Plank ügyvéd, aki néhány érintett földtulajdonost képvisel. A földalap szerint a kérdéses ingatlanok valódi tulajdonosa a szlovák állam. Plank szerint az SPF a hagyatéki tárgyalásokat lefolytató jegyzőket is értesítette az álláspontjáról, akik ezután leállították az eljárásokat. „A földalap ugyanakkor semmilyen bizonyítékot nem mutatott be sem a jegyzőknek, sem a tulajdonosoknak arról, hogy valóban elkobzott ingatlanokról van szó” - mondta az ügyvéd, és hozzátette, hogy a földalap felszólítása nyomán az autópálya-társaság is leállította az ilyen ingatlanok megvásárlását. Az ügyben megkerestük a földalapot is. Például afelől érdeklődtünk, milyen bizonyítékokkal támasztja alá, hogy a kérdéses földterületeket már a múltban elkobozták, illetve, hogy pontosan milyen jogszabály és indok alapján történt mindez. Martin Kormos, az alap szóvivője arról tájékoztatott, hogy a kérdéses esetekben a magyarok és németek vagyonelkobzásáról szóló 104/1945- ös parlamenti határozat és a kitelepítési egyezmény alapján akatják konfiskálni a magánszemélyek vagyonát. Hozzátette, hogy ezen rendelkezések alapján pontosan megállapítható, hogy mennyi tulajdont kell elkobozni, egyben hangsúlyozta, hogy nem az összes pozsonypüspöki telekről van szó. Az ok: kollektív bűnösség Az egykori elkobzás jogalapját, amire a földalap hivatkozik, „A Szlovák Nemzeti Tanács 104/1945 számú, a németek, a magyarok és a szlovák nemzet árulói és ellenségei által birtokolt mezőgazdasági tulajdonnak a konfiskálásáról és gyorsított szétosztásáról szóló határozata” adja. Ez a Benes-dekrétum a magyarokat és németeket kollektív módon, pusztán nemzetiségük alapján megfosztja magántulajdonuktól. 1921- ben Pozsonypüspöki 3054 lakosából 2822 volt magyar, 75 pedig német (együtt 94 százalék). Feltételezhetően a község földterületeinek hasonlóan nagy része is az ő tulajdonukban volt. A földalap lényegében az ő leszármazottaikra újra alkalmazná a Benes-dekrétumot. Megakadhat a D4-es? Plank az üggyel kapcsolatban elmondta, a földtulajdonosoknak részt kell venniük a telkükön álló építménynek, vagyis a D4-es autópálya érintett szakaszának az engedélyeztetési eljárásában. Több tulajdonos arra vár, hogy az autópálya-társaság vásárolja fel az ingatlanjukat. „Amíg az állam nem vásárolja fel azokat, addig nem fogunk beleegyezni az engedélyeztetésbe” — mondta az ügyvéd. Ezzel együtt az állam néhány földtulajdonossal szemben kisajátítási eljárást indított, amelyet július 3-án tárgyal majd a Pozsonyi Járási Hivatal. A vesszőfutás Plank elmondta, két éve harcol az állammal az ügyfelei tulajdonáért, „írásban vettem fel a kapcsolatot egykori és a hivatalban lévő közlekedési és mezőgazdasági miniszterekkel, a földalappal, az autópályatársasággal, a magyar és az osztrák nagykövetséggel, az ombudsmannal, az Állami Számvevőszékkel, az ügyészséggel. így a problémát az állami hivatalok biztosan ismerik” - mondta az ügyvéd, de hozzátette, megoldás egyelőre nem körvonalazódik. Arról is beszélt, egyes telkekre valóban igaz, hogy közvetlenül a háború után elkobozták. Ezekért egyébként a jelenlegi szlovák jogszabályok szerint az egykori tulajdonosok leszármazottai nem kérhetnek kárpótlást. Plank azonban kiemeli, hogy az ügyfelei esetében nem ez a helyzet, mivel a 75 évvel ezelőtti elkobzás valamilyen ok miatt nem ment végbe. „Például egy akkor már elhunyt tulajdonos vagyonára vonatkozóan indult az elkobzás” - említett egy korabeli eljárási hibát az ügyvéd. Az ügy a parlamentben Plank arról is beszámolt, hogy 2019-ben az ügyben Miroslav Ivan (SaS) parlamenti képviselő interpellálta az akkor hivatalban lévő Érsek Árpád (Híd) közlekedési minisztert, akihez az autópálya-kezelő cég tartozott A tárcavezetői válaszában az áll, a vállalat inkább arra hajlik, hogy a Szlovák Földalap kifogásai ellenére felvásárolja a magánszemélyektől a telkeket. Ezen túl az adásvételről szóló előszerződés vagy bérleti szerződés megkötésének lehetőségét is felvetette, illetve vizsgálatot kezdeményez, mely telkek esetében ment végbe az egykori elkobzás. A cikk teljes változata az ujszo.com oldalon olvasható. Kocner mindent tagad Marián Koéner igyekezett rossz színben feltüntetni a többi vádlottat (TASR) RÖVIDEN Újabb fertőzőnek Szepesváralján Szepesváralja. Négy, Angliából hazatérő szepesváraljai (Spisské Podhradie) nőnél igazolták a koronavírus-fertőzést. A többi 14 mintavétel eredményére még várnak. Michal Kapusta (KDH) polgármester a harmadik hullámként beszél a vírus újbóli felbukkanásáról, az első kettőben összesen hat fertőzöttet találtak. „Az első hullámban olyanoknál mutatták ki a fertőzést, akik az osztrák Alpokban dolgoztak. A második hullámba azok tartoztak, akik Angliából tértek vissza. Ekkor két házat kellett elkeríteni. Mindkettővel megbirkóztunk, és most megjelent a harmadik hullám is” - tájékoztatott a polgármester. (szh, sme) Aranyrudakat találtak Kiőuránál Pozsony. Ötszázezer euró értékben találtak aranytömböket Kajetán Kicura, az Állami Tartalékalap volt vezetőjének biztonsági fiókjában - írta megbízható forrásokra hivatkozva az Aktuality.sk hírportál. Kicurát Igor Matovic kormánya menesztette a tartalékalap éléről, aNemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) pénzmosás és korrupció gyanúja miatt eljárást indított ellene. (szh) Berónyi lett Matoviő tanácsadója Pozsony. Az MKP volt elnöke, Berényi József lett Igor Matovic egyik tanácsadója. Nagyszombat megye alelnöke a Szlovákiában élő nemzetiségi közösségekkel kapcsolatos kérdésekben segíti a kormányfőt. Berényi ezért volt jelen Matovic budapesti látogatásán is, és ha a miniszterelnök szeretné, más hivatalos külföldi utakra is elkíséri. Elsősorban azonban a szlovák-magyar kapcsolatokról és a V4-ről szóló kérdésekben ad tanácsot. (szh) ÖSSZEFOGLALÓ Marián Koíner, a Kuciakgyilkosság megrendelésével vádolt nagyvállalkozó tagadja, hogy bármi köze lenne az újságíró és jegyesének halálához. Vallomásában a többi vádlottat próbálta hitelteleníteni. Bazin. „Semmilyen gyilkosságot nem rendeltem meg, az egészhez semmi közöm” - kezdte tegnapi vallomását Marián Kocner, akit azzal vádolnak, hogy megrendelte Ján Kuciak meggyilkolását. Kocner akkor jelezte, hogy vallomást akar tenni, miután Vladimír Turan, a Különleges Ügyészi Hivatal ügyésze azt javasolta, záiják ki a nyilvánosságot a tárgyalásról, amikor a vádlott széfjéről szóló banki jelentést olvassák fel. Kocnemek azonban nem volt kifogása az ellen, hogy a nyilvánosság hallja a bank jelentését, és jelezte, ehhez ő is hozzá fog szólni a vallomásában. Ha azonban bárki is arra számított, hogy Kocner beismeri tettét, csalódnia kellett. Vallomásában végig a többi vádlott szavait próbálta megkérdőjelezni, és a korábbi vallomásokban elhangzott ellentmondásokat emelte ki. „Miroslav Marcek. azt vallotta, csak egy rövid csövű golyós fegyver volt velük a helyszínen. Ugyanakkor nagyon furcsa, hogy amikor Marcek és Szabó Tamás megérkezett Andruskóhoz este, a gyilkosság után, két géppisztolyt raktak ki egy hátizsákból” - mondta a vádlott. Kocner továbbá arra utalt, hogy Kuciak cikkeiben olyan keveset foglalkozott vele, hogy azok abszolút nem veszélyeztették sem őt, sem a vállalkozásait. A vád szerint azonban a gyilkosságot bosszúból rendelte meg, amiért Kuciak a gazdasági bűncselekményeiről írt. A tárgyalás június 19-én folytatódik, Kocner kijelentette, kész válaszolni az ügyészek és a bíróság kérdéseire. (szh.TASR) A Szlovák Földalap a Beneá-dekrétumokra hivatkozva akar értékes ingatlanokhoz jutni (Somogyi Tibor felvétele)
