Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-16 / 138. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. június 16. I www.ujszo.com röviden Macron védi a francia szobrokat 16 óv börtön az amerikai kémnek Moszkva. Kémkedés címén 16 évi szabadságvesztésre ítélte Paul Whelan volt amerikai tengerészgyalogost hétfon a moszkvai városi bíróság. Az 50 éves amerikai-brit-kanadai-ír állampolgárt, egy autóalkatrészeket gyártó michigani cég biztonsági vezetőjét2018. december 28-án egy moszkvai szállodában vették őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ügynökei. Azzal vádolták meg, hogy egy államtitkokat tartalmazó memóriakártya birtokábajutott. Whelan viszont ártatlannak vallotta magát és azt állította, hogy egy esküvőre érkezett Oroszországba, ahol csapdába ejtették. „Oroszország azt hitte, hogy a kémküldetésen lévő James Bondot fogta el, de igazából a szabadságon lévő Mr. Beant rabolta el” - hangoztatta Whelan. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter korábban követelte Whelan elengedését. (MTI) A Kreml kiutasított kót cseh diplomatát Moszkva. Moszkva nem kívánatos személynek minősített két cseh diplomatát, akinek két napon belül el kell hagynia Oroszországot - közölte tegnap az orosz külügyminisztérium. A két érintett nevének közlésére az orosz diplomáciai tárca bekérette a moszkvai cseh nagykövetet. Oroszország intézkedése válasz arra, hogy június elején Prága utasított ki két orosz diplomatatát, egy cseh politikusok elleni állítólagos mérgezéses merényletkísérlet ügyében kirobbant botrány miatt. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő korábban kilátásba helyezte, hogy Moszkva „tükörintézkedéssel” fog reagálni, vagyis arányos választ ad a kiutasításra, és hogy az „illetlen és barátságtalan” cseh lépést figyelembe fogja venni Csehországgal kapcsolatos irányvonalának alakításakor. Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója „hitvány és aljas provokációnak” nevezte a történteket. (MTI) Brexit: nincs több hosszabbítás Brüsszel. Az európai uniós intézmények vezetői tudomásul veszik Nagy-Britannia azon döntését, amely szerint nem kíván élni a jövőbeli kétoldalú kapcsolatrendszer kialakítására szánt átmeneti időszak meghosszabbításának lehetőségével. Ezt tartalmazza az a közös nyilatkozat, amelyet a Boris Johnson brit miniszterelnökkel folytatott megbeszélést követően hoztak nyilvánosságra. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, David Sassoli, az Európai Parlament elnöke, valamint Boris Johnson miniszterelnök tegnap videókonferencia keretében tekintette át a brit EU- tagság megszűnését (brexit) követő kétoldalú kapcsolatrendszer kialakítását célzó tárgyalásokon eddig elért eredményeket. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs/Berlin/Sydney. Franciaország kíméletlen a rasszizmussal szemben, de nem fog kitörölni egyetlen nevet sem a történelméből, és nem dönt le szobrokat - mondta Emmanuel Macron államfő. Szigorúbb műemlékvédelmi törvényeket fontolgat az újdél-walesi kormány két Cookszobor megrongálása után. Emmanuel Macron francia államfő a rendőri erőszak és rasszizmus elleni sorozatos tüntetésekre reagált, amelyek a George Floyd afroamerikai férfi halála miatt a rendőri brutalitás és a rasszizmus elleni amerikai tiltakozások nyomán szerveződtek országszerte. „Kegyetlenek leszünk a rasszizmussal, az antiszemitizmussal és a diszkriminációkkal szemben, de ez a nemes harc tévútra vezet, amikor szeparatizmussá válik a múlt hamis vagy gyűlölködő átírásával, és elfogadhatatlan küzdelemmé válik, amikor a szeparatizmusok szolgálatába áll” - fogalmazott Macron az eredetileg a koronavírus-járvány miatti korlátozások újabb enyhítéseiről szóló televíziós beszédében. „A köztársaság nem fog szobrokat ledönteni” - hangsúlyozta. „Inkább együtt kell szembenézni a teljes történelmünkkel, és semmi esetre sem megtagadni azt, amik vagyunk”. Országos tiltakozások A kormány az elmúlt napokban nem győzte csendesíteni a hazai közéleti vitákat a rendőri erőszakról és rasszizmusról. Egy 2016-os rendőri előállítást követően elhunyt 24 éves fekete bőrű férfi, Adama Traoré családja és támogatói június 2-án szervezték az első tiltakozó megmozdulást, amelyen több mint 20 ezren gyűltek össze a párizsi bűnügyi bíróság épülete előtt a gyülekezési tilalom ellenére. A nem engedélyezett megmozdulást eredetileg a George Floyd afroamerikai férfi halála miatt a rendőri brutalitás és a rasszizmus elleni amerikai tiltakozások támogatására szervezték Párizsban, de a mozgalom az elmúlt tíz napban egyre nagyobb méreteket öltött, és az egész országban kiszélesedett. A hétvégén Párizs mellett Marseille-ben, Lyon-A németek példásan, távolságtartóan és szájmaszkban demonstráltak (tasr/ap) A franciák a vírusra fittyet hányva igazi tömegtüntetéseket tartottak (tasr/ap) ban, Montpellier-ben, Nantes-ban, Saint-Nazaire-ban, Bordeaux-ban és Strasbourgban is ezrek tüntettek. Példamutatóan tüntettek Több ezer ember részvételével tartottak tüntetéseket Németországban a faji megkülönböztetés és a társadalmi igazságtalanság ellen. A legnagyobb megmozdulás Berlinben volt, ahol a főváros és az egész ország egyik jelképeként számon tartott Brandenburgi kaputól a Neukölln nevű városrészig tartó, 9 kilométer hosszú élőláncot alkottak a tüntetők. A koronavírus-járvány miatt nem egymásba kapaszkodtak, hanem egy színes szalagokból font köteléket tartottak közösen, egymástól másfél, két méterre állva. Csaknem valamennyien a szájukat és az orrukat takaró maszkot is viseltek. A szervezők és a tüntetést egy 1200 emberből álló egységgel biztosító rendőrség vezetői is elégedettek az eredményekkel. Az új koncepció bevált, a tüntetés „példamutató” volt - nyilatkozott a rendőrség szóvivője. Hasonló megmozdulásokat más német nagyvárosokban, köztük Hamburgban és Lipcsében is tartottak vasárnap. Szigorúbb műemlékvédelmi törvények elfogadását fontolgatja az újdél-walesi kormány, miután két, James Cook brit kapitánynak, felfedezőnek állított szobrot is lefújtak festékkel az állam fővárosában, Sydneyben - közölte Gladys Berejiklian miniszterelnök. Szombat éjszaka a sydney-i Hyde Parkban fújták le festékszóróval egy Cook-szobor fejét, a hatóságok két nő ellen emeltek vádat emiatt. Másnap még egy, ugyancsak festékkel lefújt Cook-szobrot találtak a kelet-sydney-i Randwickben. Gladys Berejiklian új-dél-walesi miniszterelnök hangsúlyozta: „Csak a lakosság nagyon kis hányada foglalkozik ilyesmivel, a túlnyomó többségünk nem nézi ezt jó szemmel, azt gondoljuk, hogy ez tiszteletlen és ausztrálellenes dolog.” Rasszizmusellenes tüntetők az utóbbi hetekben világszerte követelik, hogy vizsgálják felül néhány egykori európai gyarmatbirodalomépítő örökségét, több esetben szobrok ledöntését is szorgalmazzák. Szülinapi ajándék a Trump-magaslat Izrael elkezdi építeni a Donald Trumpról elnevezett települést a Golán-fennsíkon, amiről még tavaly döntöttek, rögtön azután, hogy az amerikai elnök elismerte az izraeli fennhatóságot a fennsík fölött. Jeruzsélem/Miami. Benjámin Netanjahu miniszterelnök bejelentette a kormány vasárnapi ülésén, hogy megkezdődik a Trumpról elnevezett falu építése az 1967-ben Szíriától elfoglalt és 1981-ben törvény által annektált fennsíkon, amelynek stratégiai jelentősége van. „Ma megkezdjük a gyakorlati lépéseket a Rámát Trump (Trumpmagaslat) nevű falu létrehozására a Golán-fennsíkon, amely fölött Trump elnök elismerte az izraeli szuverenitást” - idézte a miniszterelnöki hivatal a kormányfő szavait. Az izraeli bejelentés egyfajta születésnapi ajándék Donald Trump számára, aki éppen vasárnap töltötte be a 74. életévét. Floridában, ahol hatalmas birtoka van, kellőképpen megünnepelték az elnököt, aki viszont rendkívül kényes arra, ha öregedését emlegetik. O maga viszont gyakran gúnyolja idős kora miatt demokrata párti riválisát, a 77 éves Joe Bident, akit „Almos Joe-nak” nevezett el. A Netanjahu-kormány már 2019 májusában - éppen az áprilisi választás előtt, az izraeli média szerint „választási ajándékként” - bejelentette, hogy lakóközösséget hoz létre a fennsíkon az Egyesült Államok elnökének tiszteletére. Ünnepséget is tartottak a falu leendő helyén, leleplezték a Rámát Trump névtáblát. A 13-as kereskedelmi tévé értesülései szerint jelenleg az amerikai kormányzat azt kéri Netanjahutól, hogy csak akkor hajtsa végre a Trump-tervben szereplő, és július 1-jére tervezett ciszjordániai annektálást, ha ebben a kérdésben egyetértés születik a kormánykoalíció tagjai között. A Kék-fehér párt élén álló Béni Ganz védelmi miniszter azonban csak abban az esetben támogatja a lépést, ha ez nem veszélyezteti az ország nemzetközi kapcsolatait, elsősorban Jordániával, amellyel Izrael 1994-ben békemegállapodást kötött. Jordánia és több arab állam azonban tiltakozik a tervezett annektálás miatt. (MTI, ú) Lefújt vészhelyzet és új konzultáció Budapest. A magyar parlament ma vonhatja vissza a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt és hívhatja fel a kabinetet a veszélyhelyzet megszüntetésére. Szintén a járvánnyal összefüggésben várható döntés az egészségügyi készenlét intézkedéseiről, valamint az idei költségvetés módosításáról. A képviselők elfogadhatják a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulójára emlékező, A nemzeti önazonosság védelméről rímet viselő politikai nyilatkozatot. Szavaznak még a különleges gazdasági övezetről. E javaslat értelmében a kormány különleges gazdasági övezetté nyilváníthatná azokat a területeket, ahol legalább 5 milliárd forintos, kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű beruházás zajlik. A beruházás „a megye területének jelentős részére kiható gazdasági súlyú legyen, és új munkahelyek létesítését szolgálja”. E területek kizárólag fideszes vezetésű megyei önkormányzatok tulajdonába kerülnének, a települések helyett az iparűzési adót is ők szednék be az itt működő cégektől. Tegnap elkezdődött a nemzeti konzultációs kérdőívek kézbesítése, ezek július 15-éig minden címzetthez eljutnak. (444, MTI) A floridai Jacksonville-ben az amerikai elnök lelkes republikánus hívei születésnapja alkalmából hajós felvonulással köszöntötték a politikust (tasr/ap)
