Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)

2020-06-02 / 126. szám

8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. június 2. | www.ujszo.com Forrongó amerikai nagyvárosok ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Gyújtogattak a Fehér Ház környékén, könny­gázzal oszlatták a tömeget az amerikai fővárosban hétfőre virradóra. Az USA 15 államá­ban ás a fővárosban kellett be­vetni a Nemzeti Gárdát a 6. napja tárté zavargások ás erő­szakos demonstrációk meg­fékezése miatt. A tüntetések a 46 éves George Floyd múlt hétfői halála miatt indultak. Washingtonban vasárnap éjjel tü­zet gyújtottak a Fehér Ház melletti, ikonikus Szent János-templom alag­sorában is, a tűzoltók azonban hamar megfékezték a lángokat. Az 18ló­ban felszentelt episzkopális templo­mot látogatja James Madison (1809—1817) óta valamennyi ameri­kai elnök. A Fox televízió munka­társa a templomba belépve betört ab­lakokat, összefirkált falakat talált. Kiderült, hogy az erőszakos tüntetők lerántottak egy amerikai nemzeti lo­bogót a templomban, majd lángra lobbantották. Trump állítólag bunkerben A szövetségi fővárosban 23 órától kijárási tilalom lépett volna érvény­be, ám nem sokkal előtte a Fehér Ház melletti utcákban már több mint ez­ren gyűltek össze és gyújtogatni kezdtek. A magukat tüntetőknek mondó vandálok több helyen is fel­szedték, gúlákba állították, majd meggyújtották a műanyagból készült útakadályokat. Az egyik utcában amerikai zászlót hajítottak az égő műanyag kockákra, s felgyújtották a Fehér Ház előtti park oldalán elhe­lyezett mobil vécéket is. Ez idő alatt a Fehér Házban tartózkodott az ame­rikai elnök és a családja is. Az AP amerikai hírügynökség egy neve el­hallgatását kérő titkosszolgálati munkatársra hivatkozva azt jelentet­te, Donald Trumpot a péntek esti za­vargásokkor rövid időre egy olyan föld alatti bunkerba kísérték, amely terrortámadások esetén hivatott vé­delmet biztosítani a mindenkori el­nöknek, ezt azonban más médium nem erősítette meg. Washingtonban azonban nem­csak a Fehér Ház körül gyújtogattak hétfőre virradóra, hanem a város áruházakkal, élelmiszerboltokkal, lakóházakkal teli északnyugati ne­gyedében is. Muriéi Bowser polgár­­mester, aki maga is affoamerikai, Brexit: London csak csemegézne az uniós piacból Rendőri túlkapás: tiltakozik a világ London/Auckland. Világ­szerte több helyen tartottak til­takozó akciókat a rendőri túlka­pások ellen, illetve tömegek fe­jezték ki szolidaritásukat az egyesült államokbeli tüntetők mellett, akik az afroamerikai George Floyd halála miatt vo­nultak utcára. Az új-zélandi Aucklandben több ezren de­monstráltak tegnap Floyd halála miatt - aki május 25-én vesztette életét egy rendőri intézkedést követően - és általánosságban a hatósági erőszak és a rasszizmus ellen. A tüntetők az amerikai konzulátus elé vonultak, ahol térdre ereszkedtek, táblákat tart­va a magasba olyan feliratokkal, hogy „nem kapok levegőt” és hogy az „igazi vírus a rassziz­mus”. A brit főváros központjá­ban szintén ezrek tüntettek. ,deines igazság! Nincs béke” - skandálták. Brazíliában is voltak tiltakozások, a nyomornegye­dekben élő feketék elleni gyakori rendőri bűncselekmények ellen. A tömeg feloszlatására könny­gázt vetettek be. Kanadában de­monstrációt szerveztek a rassziz­mus ellen, amely összecsapások­ba torkollott a rendfenntartók és egyes résztvevők között. Utóbbi­ak kirakatokat törtek be. Az US A- val szembenálló, tekintélyelvű államokban, Oroszországban és Kínában, a helyzetet a washing­toni bírálatok hitelességének alá­­ásására próbálják felhasználni. Az iráni tévécsatornák részlete­sen foglalkoztak az amerikai ese­ményekkel, és folyamatosan su­gározzák a zavargásokról készí­tett felvételeket. (MTI) RÖVIDEN Tienanmen tér: idén tilos rá emlékezni Hongkong. 30 év óta először nem adott engedélyt a hongkongi rendőrség a gyertyás virrasztás megtartására, amelyet a pekingi Tienanmen téri tüntetés vérbe fojtásának évfordulója alkalmá­ból rendeznek minden évben. A hatóságok a koronavírus-járvány miatt bevezetett távolságtartási és gyülekezési szabályokra hi­vatkoztak. A demokratikus civil szervezetek arra kérik az embe­reket, hogy egyénileg gyújtsanak gyertyát és emlékezzenek meg az 1989. június 4-én történtekről. Makaóban szintén 30 év óta elő­ször nem engedélyezték azt a szabadtéri fotókiállítást, amellyel a Tienanmen téri vérengzésről emlékeztek meg. Kínán belül csak Hongkongban és Makaón lehetett eddig az 1989-es tünte­tésekről és véres elfojtásukról megemlékezni. (MTI) Vírusos az örmóny miniszterelnök Jorován. Megfertőződött Nikol Pasinján örmény miniszterelnök és családja az új típusú korona­vírussal. „Tünetmentes vagyok” - közölte Pasinján. Mint mondta, családja tagjainál is kimutatták a vírust. Az alig 3 milliós dél­kaukázusi országban 9402 az igazolt fertőzöttek száma, és a járvány kezdete óta 139 ember halt meg a betegségben. (MTI) Az Európai Bizottság főtárgya­lója szerint móg mindig van lehetőség a megállapodásra az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcso­­latrendszerónek feltételeiről, az EU törekszik is az egyez­ségre Londonnal, de nem bármilyen áron. London. Michel Bamier uniós fő­tárgyaló a tegnap kezdődött újabb tárgyalási forduló előtt kijelentette: az egyik probléma az, hogy a brit kormány igyekszik kicsemegézni az unió egységes belső piacának elő­nyös elemeit anélkül, hogy az ezek­hez kötődő kötelezettségeket vállal­ná. Bamier szerint az EU ezt eddig sem fogadta el és ezután sem fogja elfogadni, mivel ez hátrányos lenne az EU belső piacára és a bennmara­dó tagállamokra, amelyek elfogad­ják az uniós szabályokat, az EU bí­róságának fennhatóságát, és hozzá­járulnak az uniós költségvetéshez. Az Egyesült Királyság január 31 -én lépett ki az Európai Unióból. A távo­zás pillanatában 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amelynek legfon­tosabb célja az, hogy időt biztosítson a megállapodásra a jövőbeni kétol­dalú kapcsolatrendszer szabályairól. A brit kormány mindenekelőtt átfogó szabadkereskedelmi megállapodást kíván elérni az EU-val. A brit és az uniós vélemény abban megegyezik, hogy az eddigi tárgyalási fordulókon gyakorlatilag nem sikerült érdemi előrelépést elérni a sarkalatos fontos­ságú kérdésekben, London és az EU azonban egymást hibáztatja ezért. A május közepén véget ért harmadik forduló után David Frost, a brit tár­gyalóküldöttség vezetője kijelentet­te: a haladás fő akadálya az, hogy az EU olyan kiegyensúlyozatlan” ja­vaslatokhoz ragaszkodik, amelyek az uniós jog- vagy szabványrendszer­hez kötnék az Egyesült Királyságot, a szabadkereskedelmi megállapodá­sok történetében példátlan módon. Bamier ugyanakkor a legutóbbi tár­gyalási forduló után is azt hangsú­lyozta, hogy London nem válogathat kedvére az EU egységes belső pia­cának legvonzóbb elemei között az ezekhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítése nélkül. Az Európai Bizottság tárgyalókül­döttségének vezetője kijelentette: London az eddigi tárgyalásokon olyan igényeket támasztott, amelyek jóval túlmennek az EU által például Norvégiának, Liechtensteinnek és Izlandnak nyújtott megállapodási feltételeken. A három ország az Eu­rópai Gazdasági Térség (EEA) tag­jaként szoros szerződéses együttmű­ködést tart fenn az Európai Unióval. Michel Bamier szerint a brit EU- tagság megszűnésével (brexit) min­denki csak veszít, eddig senki nem tudta bebizonyítani, hogy brit kilépés bármiféle hozzáadott értéket terem­tene. Hozzátette ugyanakkor, hogy ha a december végén lejáró átmeneti időszak végéig sem lesz megállapo­dás a jövőbeni kapcsolatrendszerről, annak nem az EU lesz a legnagyobb vesztese, hiszen az uniós export 7%­­a irányul a brit piacra, a brit kivitel ér­tékének ugyanakkor a 47%-át veszi fel az Európai Unió. (MTI) a Nemzeti Gárdától kért erősítést a rendőrök munkájának megsegíté­sére. Az igazságügyi minisztérium a Nemzeti Gárda katonáit a kábí­tószer-ellenes hivatal (DEA) és a különleges rendőrségi biztonsági szolgálat munkatársaival erősítette meg, Ryan McCarthy, a védelmi mi­nisztérium államtitkára további 1200 katonát rendelt az utcákra a zavar­gók megfékezésére. kolása miatti demonstrációk kapcso­lódtak össze a vietnámi háború elleni tüntetésekkel. Félelemben élő feketék Az Egyesült Államokon végig­söprő zavargások kiváltó oka az volt, hogy egy hete egy férfi meghalt a durva rendőri intézkedés után. Az af­roamerikai George Floydot egy iga­zoltatás során négy fehér rendőrtiszt a földre kényszerítette, majd egyikük percekig térdelt a nyakán. A férfi le­vegőért könyörgött, később pedig a kórházba szállítás közben meghalt. A minneapolisi rendőrség pénteken bejelentette: gyilkosság vádjával őrizetbe vették Derek Chauvint, azt a rendőrt, aki Floyd nyakára térdelt. Affoamerikai polgármesterek nyi­latkozataikban az erőszak helyett Ilyen nem volt 1968 éta A közel 40 városban kihirdetett ki­járási tilalom ellenére több amerikai nagyvárosban - köztük például New Yorkban, Philadelphiában, Atlantá­ban, Chicagóban, Denverben, Min­­neapolisban vagy Los Angelesben is — folytatódtak a zavargások vasárnap éjjel. Minneapolisban egy tartályko­csi hajtott a békés tüntetők közé - akik között családos emberek, gyerekek is voltak, többségük láthatóan fehér -, a tömeg szerencsére időben észlelte a veszélyt, komoly sérülés nem tör­tént, a vezetőt a demonstrálok kirán­gatták a kocsiból, a rendőrök pedig elfogták. A Bellingcat oknyomozó újságírói csoport összeállítása szerint az utcákra vezényelt hatóságok több esetben is szándékosan, célzottan tá­madtak újságírókra. Húsz konkrét in­cidenst azonosítottak. Országszerte több mint 4000 embert vettek őrizet­be. A letartóztatott vandálok között volt New York polgármestere, Bili de Blasio lánya is. A hatóságok többtu­catnyi városban rendeltek el részle­ges kijárási tilalmat. Hasonló méretű és mértékű intézkedésre 1968 óta nem volt szükség az Egyesült Államok­ban. 1968-ban a fekete polgárjogi harcos, Martin Luther King meggyil-Fehér autón vezetik le haragjukat a washingtoni Fehér Ház előtt (Tasr/ap) Tombolás Philadelphiában. Elemi erők szabadultak el. (tasr/ap) építőjellegű lépéseket sürgettek. Ke­­isha Lance Bottoms, Atlanta polgár­­mestere felpanaszolta, hogy az orszá­gon végigsöprő tüntetéshullám során csak Floyd haláláról van szó, miköz­ben az Egyesült Államokban az el­múlt hetekben másutt is erőszak ál­dozatául estek affoamerikaiak. Ah­­maud Arbery és Breonna Taylor ese­tét idézte fel. A békésen kocogó Ar­­beryt egy georgiai kisvárosban lőtte agyon két fehér férfi, mert azt hitték róla, hogy tolvaj. A huszonéves Bre­onna Taylor a kentuckyi Louisville­­ben a lakására házkutatásra kiszálló rendőröktől szenvedett el végzetes lövést, miután a fiatal nő barátja a rendőrökre kezdett lövöldözni. Sorozatos túlkapások „A probléma lényege, hogy fegy­vertelen feketéket ölnek meg Ame­rikában” - fogalmazott Bottoms. Mérsékelt republikánus és a demok­ratákhoz húzó kommentátorok arra figyelmeztetnek, hogy az affoame­rikai kisebbség dühe érthető és jo­gos: George Floyd brutális meggyil­kolása nem az egyetlen feketék ellen elkövetett rendőri túlkapás volt az utóbbi hetekben. Ráadásul a korona­vírus-járvány és a vírus okozta gaz­dasági válság is sokkal jobban sújtja a feketéket, illetve a szegényebb tár­sadalmi csoportokat, mint a fehér középosztályt. Milliók veszítették el a munkájukat, és teljesen kilátásta­lannak érzik a helyzetüket. A S ARS­­CoV-2-vírus okozta Covid-19-be­­tegség eddig az USA-t érinti a leg­súlyosabban, ahol mintegy 1,8 mil­lió a fertőzöttek száma, eddig 105 ezren haltak meg. (MTI, 444, ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom