Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)

2020-06-02 / 126. szám

www.ujszo.com I 2020. június 2. RÉGIÓ I 5 Egy hétre készült órarend BUCHLOVICS PÉTER Tematikus foglalkozások napi bontásban,az ótkozdében félóránként cserélődnek a gyerekek, a tantermeken kívül mindenütt kötelező a maszkvi­selés, a felső tagozatos, isko­lába nem járókra nem főznek. Annak ellenére, hogy gond nélkül zajlott az első tanítási nap a párkányi magyar és szlo­vák tannyelvű alapiskolában, az igazgatók nem tudnak hosszú távra tervezni. í Belépéskor kötelező lázmérés, nyilatkozat a gyermek egészségi ál­lapotáról, távolságtartás és kézfertőt­lenítés -június elsején reggel mind­két párkányi alapiskolában simán zajlott a tanulók fogadása az intéz­mények nyitásakor. A járványügyi korlátozások miatt az oktatás mégis rendhagyó. Az Ady Endre AlapiskoT Iában például június végéig temati­kus foglalkozásokat tartanak, és óra­rendet is csak egy hétre készítettek. „Ez egy eléggé ellentmondásos hely­zet, mert az az utasítás, hogy itt, az is­kolában gyakorlatilag nem lehet ta­nítani, mert akkor az otthon maradó gyerekek lemaradnak. Ha viszont itt nem lehet tanítani, otthonra viszont házi feladatot kell adni, mert a táv­oktatásnak működnie kell. Ebben máris ellentmondás van, mert ezen az alapon csak az a gyerek fog tanulni, aki otthon van. Aki pedig itt van, az játszani fog. Persze, nem egészen így lesz, mert napi és tantárgybontásban tematikus foglalkozásokat tartunk június végéig. A másik furcsa előírás: 37 fokos testhőmérséklettel been­gedhetem a tanulót az iskolába, 37,1- gyel már nem? Szerencsére ma nem volt gond belépéskor. Egyébként gyermeknapon főleg beszélgetünk a tanulókkal a tapasztalataikról, a ka­ranténról, a távoktatásról. Mivel a helyzet folyamatosan alakul és az előírások is napról napra változnak, ezért csak egy hétre készítettük el az órarendet. Kérdés, hogy a miniszté­rium mit jelent be június 15-én, to­vább enyhítenek-e a korlátozásokon. Most az első két évfolyamban napon­ta 4 órát, a harmadik, negyedik és ötö­dik évfolyamban pedig 3 órát tartunk meg. Mindezt napi két pedagógus irányításával. Ha például »szlová­­kos« nap van, akkor aznap az a fő tan­tárgy, de azért közbeiktatunk torna­órát, művészeti, játékos foglalkozást is, hogy ne egyszerre és egyfolytában Lázmérés és kézfertőtlenítés után léphettek be az iskolába és az osztályokba a diákok (A szerző felvételei) négy órán keresztül kelljen a kicsik­kel ugyanarról tanulni” - mondta Fo­dor Zsuzsa igazgatónő, aki szerint ez ebben a formában tulajdonképpen egy szigorúbb napközi. A tanórák hossza sincs pontosan megszabva, mert kicsengetéskor sem mehet ki minden gyerek egyszerre. Van, ahol negyvenöt perces a tanóra, van, ahol csak negyven. Az udvaron sem le­hetnek sokan egy csoportban, a húsz­fős limitet tartani kell. Az Ady Endre Alapiskolában jelenleg 204 gyerek tanul hétfőtől, a szülők többsége tá­mogatta az újranyitást, de például a 2. C osztály otthon maradt, ők onli­ne tanulnak. Fodor Zsuzsa szerint valószínű, hogy a kilencedikesektől is csak interneten keresztül tudnak majd elbúcsúzni a tanév végén. A magyar alapiskola étkezdéjébe 166 gyermek jelentkezett be, őket félóránként en­gedik be az ebédlőbe. Az előírások szerint egyszerre 48 gyerek tartóz­kodhat az étkezdében. Óriási pluszköltség A párkányi szlovák iskolában is te­matikus oktatás folyik, 199 tanulóval kezdtek hétfőn, 99 gyerek otthon ma­radt. „A városházával együttműköd­ve gondoskodtunk a fertőtlenítősze­rekről és az egyéb eszközökről. Eze­ket részben az állami tartalékalapból szereztük be, részben pedig a műve­lődési utalványokra szánt pénzből fe­deztük. Ez viszont csak egy hónapra elegendő készlet, azzal számolunk, hogy szeptembertől saját pénzből is vásárolni kell majd eszközöket és ez 3-4 ezer eurós többletköltséget is jelenthet” - mondta Anastázia Sza­­bóová igazgatónő. Az iskolában a ta­nárok munkarendjét úgy osztották be, hogy egyik nap interneten keresztül oktat a pedagógus, másnap pedig az iskolában tanítja le az órákat, váltott műszakban dolgoznak. „Nálunk biz­tos, hogy az interneten keresztül bal­lagnak el a kilencedikesek, hagyo­mányos búcsúztatóra nem is készü­lünk, mert akkor több százan lenné­nek az iskolában, szülők, ismerősök stb., ezt biztosan nem engedélyezik. Jónak tartom a júniusi tanítást, főleg a kicsik miatt, lesz idő az ismétlésre, gyakorlásra. Ez mindenképp hasz­nos. Voltak viszont rögtönzések a ha­tóságok löszéről, és még egy sor fon­tos dolog nem tisztázott. Mi lesz pél­dául a tankönyvek leadásával? E nél­kül nem kezdhetünk szeptemberben. Vagy például, egyelőre nem tisztá­zott, mekkora létszámmal indulha­tunk ősztől, és ez a tanárok munka­töltetére, munkaszerződéseire is ha­tással lesz. Ami az étkezdét illeti, mi is félórás váltással küldjük ebédelni a gyerekeket, és összesen három óránk van arra, hogy az étel elkészítésétől kezdve az adagok kiadásán keresztül mindenki jóllakjon” — sorolta az igazgatónő. Nem főznek mindenkinek A párkányi városháza az Új Szót arról tájékoztatta, hogy június else­jétől a városi óvodákba összesen 160 gyermek jár. Az óvodák, alapiskolák, a művészeti alapiskola, továbbá mindkét iskolai étkezde és iskolai napközi újraindításhoz Párkány öt­ezer euró értékben vásárolt fertőtle­nítőszereket, munka- és egészségvé­delmi eszközöket, érintés nélküli hő­mérőket, papírtörlő tárolókat. A száj­maszkok és fertőtlenítőszerek árát az államtól visszaigényelhetik. Júni­usban a felső tagozatos, de iskolába nem járó tanulókra nem főznek, mert a higiéniai előírás szerint a főtt ételt 3 órán belül ki kell adni. Mivel az étel­kiadás és étkezés 30 perces interval­lumokban történik, az iskolai étte­remben több diák étkezését már nem tudják megoldani. Nagyszülőkkel élő diákok továbbra is otthon tanulnak Az érsekújvári önkormányzati oktatási intézményekbe a tanu­lók mintegy 66 százaléka tért vissza, Vágsellyén jóval többen örültek a rendhagyó iskolakez­désnek, a tanulók több mint 73 százaléka tért vissza az iskola­padba. Érsekújvárban a Czuczor Gergely Alapiskolában nyolc csoportban zajlik majd az ok­tatás, tájékoztatták a szülőket az iskola honlapján. A második évfolyam két párhuzamos osz­tályában, valamint az ötödik évfolyam két osztályában ösz­­szevont csoportokban dolgoz­nak az iskolában. Azok a tanu­lók, akik nem léptek be június 1 - tői az iskolába, továbbra is táv­oktatásban részesülnek. Az is­kola épülete 7-től 16 óráig lesz nyitva. „Az oktatói-nevelői munka az alsó tagozaton 8 és 11.30 óra között, az ötödik év­folyamban 8 és 12.15 között zajlik. Rendhagyó órarend sze­rint folyik az oktatás, minden nap más-más tantárgy anyagát ismétlik át a tanulókkal a peda­gógusok. A járási székhelyen elsősorban azok a szülők vá­lasztották gyermekeik számára továbbra is a távoktatást, akik közös háztartásban élnek az idősebb, veszélyeztetett kor­osztálynak számító nagyszü­lőkkel, vagy a beteg családtag­gal. A távoktatást választotta több olyan édesanya is, aki cse­csemővel, kisebb testvérrel van otthon gyermekgondozási sza­badságon. Érsekújvárban hét­főtől a tanulók ismét ingyen utazhatnak a helyi autóbusz­­járatokon. Vágsellyén 910 ta­nuló lépett be iskolába az érin­tett 1250 tanuló közül, és a pe­dagógusok kilencven százaléka vesz részt az oktatói-nevelői munkában. A Pázmány Péter Magyar Tannyelvű Alapisko­lában 7-től 15.30 óráig lesz nyitva az intézmény épülete, eddig működik majd az isko­laklub is. Az első és második évfolyam tanulóinak naponta négy órájuk lesz, a harmadikos, negyedikes és ötödikes tanu­lóknak napi öt tanítási órát tar­tanak. Vágsellyén a gyermeknap al­kalmából hétfőn meseelőadásra várta a város vezetése a családo­kat a Szentháromság térre, (száz) VasAmapLéltk melléklet +16 oldalon 100 éve, 1920-ban döntöttek Magyarország új határairól ______________________j_______ TRIANONI ÁRVÁK VAKVÁGÁNYOK ► Szerkesszük együtt: Minden családban ott van Trianon. Olvasóink történetei híven tükrözik a 100 évvel ezelőtti kort, mely átírta a következő 100 eseményeit Már kapható a Vasárnap legújabb száma Az elveszített 1. világháború végén tudni lehetett, hogy Magyar­­ország területeket veszít, és a szomszédos országokban a magyar köztisztviselőknek, tanároknak, de még a magyarságukat elvi kérdésként kezelő munkásoknak sem lesz maradásuk. 1918 őszén indult el a menekültáradat Magyarország felé. Vagy 1500 család évekig vakvágányon veszteglő vagonokban élt. A témáról Bödők Gergely történésszel, a Clio Intézet társügyvezetőjével beszélget Vrabec Mária. Hányán menekültek el hazájukból? Mennyire tudott a kivérzett Magyarország segíteni rajtuk? Sikerült beilleszkedniük, vagy mindig szlovenszkóiak, vajdaságiak, erdélyiek maradtak?

Next

/
Oldalképek
Tartalom