Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)

2020-06-11 / 134. szám

8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. június 11. | www.ujszo.com Felülbírálják az amerikai múltat Az amerikai Nemzeti Gárda tagjai megfertőződtek a zavargások során (TASR/AP) RÖVIDEN Dezinformációk: az unió harcot hirdet Brüsszel. A koronavírus-járvány miatti válság rávilágított arra, hogy a szabad és független mé­dia, amely megbízható, ellenőr­zött információkat szolgáltat, hozzájárul az életek megmenté­séhez és a hamis információk terjesztésének visszaszorításá­hoz, ezért az Európai Unió fo­kozza a független média és új­ságírók politikai és gyakorlati támogatását - közölte az Európai Bizottság értékekért és átlátható­ságért felelős alelnöke. Véra Jourová a koronavírussal kap­csolatos álhírekről készített bi­zottságijelentés bemutatásakor elmondta, a brüsszeli testület felszólítja az EU-tagállamokat: fordítsanak fokozott figyelmet arra, hogy az újságírók bizton­ságban végezhessék munkájukat. Beszélt arról is, hogy külföldi szereplők és egyes unión kívüli országok, különösen Oroszor­szág és Kína célzott befolyásolási műveletekbe és félretájékoztatási kampányokba kezdett az unióban és világszerte a koronavírussal összefüggésben. (MTI) Hazugság a nemzeti konzultációban Brüsszel. A legújabb nemzeti konzultáció egyik kérdésében a Fidesz-kormány állítja: ,3rüsz­­szel arra készül, hogy megtá­madja a magyar alkotmány be­vándorlással kapcsolatos szabá­lyait. Arra akarnak kényszeríteni bennünket, hogy megváltoztas­suk Alaptörvényünk migrációt tiltó rendelkezéseit.” Véra Jou­­rovát, az Európai Bizottság alel­­nökét kérdezték meg a dezinfor­­mációról szóló tájékoztatóján arról, ez igaz-e. Jourová közölte, még nem látta a szöveget, „de ha tényleg azt kérdezik, az EU meg­változtatná-e az alkotmányt, hogy migránsokat kelljen befo­gadni, akkor ez egy fake news, nem igaz”. A HVG megkérdezte a kormány tájékoztatási köz­pontjától, mire vonatkozik a kér­dés, de nem jött válasz. (444, ú) A vírus miatt kevés a menedékkérő Brüsszsl/Róms. Több mint egy évtizedes mélypontra süllyedt a menedékjog iránt beadott kérel­mek száma áprilisban Európá­ban, ami főleg a koronavírus­­járvány teijedésének megféke­zését célzó rendkívüli intézke­désekkel, a határok lezárásával magyarázható - írta az Európai Menekültügyi Támogatási Hi­vatal. A kérelmek száma április­ban 8730 volt, ami 86%-os csök­kenést jelent a februári 61 ezer­hez képest. Február és március között az uniós államokban be­adott kérelmek száma 44%-os csökkenést mutatott, ekkor kez­dődött a schengeni térségen be­lüli mozgás korlátozása, a külső határok lezárása. Másrészt az olasz nemzetbiztonsági hivatal az Észak-Afrikából Európába tartó migráció újraindulására figyel­meztetett, 20 ezer ember érkezé­sével számolva nyáron. E héten hajótörésben 20 migráns életét vesztette Tunézia partjainál. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. A Nemzeti Gárda tartalékosai megfertőződtek Washingtonban a rendőri erő­szak elleni tüntetéseken - jelentette be Brooke Davis ezredes, a Nemzeti Gárda szóvivője. A Pentagon késznek mondta magét arra, hogy a rabszolgatartó múlthoz kötődő elnevezéseket felülvizsgálja. „Megerősítjük, hogy a washingto­ni Nemzeti Gárda tagjai között pozi­tív vírusteszteket azonosítottunk” - olvasható a közleményben, amely „műveleti biztonságra” hivatkozva nem részletezte, hogy a gárda hány tagjánál diagnosztizálták a korona­­vírus-fertőzést. A szövetségi fővá­rosban a múlt héten erőszakba tor­kolló tüntetéseken a Nemzeti Gárda mintegy 1700 tartalékosát mozgósí­tották a rend fenntartására. A tünte­tések, amelyek nem voltak mentesek az erőszaktól, George Floyd afro­amerikai férfi erőszakos rendőri fel­lépés miatti halála kapcsán robbantak ki. Floydot május 25-én igazoltatták a rendőrök Minneapolisban, az út­testre szorították, és az egyik rendőr a nyakára térdelt. A 46 éves férfit ked-Festékkel öntötték le ismeret­lenek a belga gyarmati múlt ellentmondásos alakjának számító egykori uralkodó, II. Lipót lovas szobrát a Brüsszel belvárosában álló királyi palo­tánál. Talapzatát rasszizmus­ellenes feliratokkal látták el. Brüsszel. A feliratok legtöbbje az egykori uralkodó magánterületének számító kongói gyarmaton elkövetett kegyetlenségekre emlékeztet, illetve bocsánatkérést követel a kizsákmá­nyolt ország lakosságától. Mások a május végén, az Egyesült Államok­ban rendőri intézkedés közben el­hunyt afroamerikai férfire emlékez­tetnek, valamint a rasszizmus felszá­molására szólítanak fel. Belgiumban több szervezet, valamint parlamenti pártok nemrégiben az ország törté­nelem felülvizsgálatát kezdemé­nyezték. Többek a gyarmati múltra emlékeztető utcanevek megváltozta-Kiderült, ki Svédországban tegnap lezár­ták az Olof Palme volt minisz­terelnök meggyilkolása ügyé­ben folytatott nyomozást, mert a fő gyanúsított, Stig Engstrom 20 éve meghalt. Stockholm. Olof Palmét 1986. február 28-án lőtték agyon Stock­holm belvárosában, miután kijött egy moziból a feleségével. Krister Pe­­tersson, a gyilkossági ügyben foly­tatott nyomozás vezetője elmondta, hogy Éngstrom hamar a bűntény egyik lehetséges gyanúsítottjává vált, de mivel 2000-ben elhunyt, nem lehet vádat emelni ellene. Számos szemtanú egykor olyan személyle­írást adott a menekülő gyilkosról, amely éppen illett Engstromra, má­sok viszont határozottan állították, nem látták őt a helyszínen. den temették el a texasi Houstonban. A rend fenntartására kivezényelt gár­disták ugyan viseltek szájmaszkot, de a tömeges tüntetésen a társadalmi tá­volságtartás ajánlott előírásait képte­lenség volt betartani. Több járvány­ügyi szakértő is arra figyelmeztetett, a tömeges tüntetéseken megugorhat a yírusfertőzöttek száma. Az Egyesült Államokban csak kedden 800 beteg halt meg a Covid-19 nevű betegség­ben. Ezzel a járvány amerikai halálos áldozatainak száma 112 ezerre emel­kedett. A diagnosztizált vírusfertő­zöttek száma csaknem kétmillió. Az amerikai hadsereg katonai tá­maszpontok átnevezésére készül - mondta Sunset Belinsky, a hadsereg szóvivője. A George Floyd rendőri erőszak miatt bekövetkezett halála óta az USA-ban ismét felülvizsgál­ják a polgárháború (1861-1865) déli államainak, az ún. konföderációnak a személyiségeiről elnevezett intéz­mények nevét, az utcatáblákat, a szobrokat. Ennek keretében a Pen­tagon is késznek mondta magát arra, hogy a rabszolgatartó múlthoz kö­tődő elnevezéseket felülvizsgálja. Az USA déli tagállamaiban mintegy tíz olyan katonai támaszpont van, amely a polgárháború déli katonai vezetői­nek nevét viseli. A legnagyobb ezek közül az észak-karolinai Fort Bragg, tását, a köztéri alkotások eltávolítását szorgalmazzák. A kezdeményezők érthetetlennek tartják, hogy „II. Li­­pótot továbbra is tisztelet övezi mindazok után, amit a kongói nép el­ölhette meg Engstrom azt állította, ott volt a gyilkosság helyszínén, még beszélt is Palme feleségével és a kiérkező rend­őrökkel, sőt megpróbálta újraéleszte­ni az áldozatot. A történetét a ható­ságok gyanúsnak ítélték meg, és egy idő után lehetséges gyanúsítottként kezdték el kezelni. Olof Palme fele­sége, Lisbet Palme megsebesült a fér­je elleni támadás során. Az asszony vallomása alapján a gyilkosság miatt el is ítéltek egy férfit, a rovott múltú Christer Petterssont, akit Lisbet Pal­me a gyilkosként azonosított a nyo­mozás során. Az ítéletet azonban ké­sőbb megsemmisítették, mert a rend­őrség nem tudott más bizonyítékot felhozni Pettersson ellen, így a Palme­­ügy megoldatlan maradt, pedig több mint tízezer embert hallgattak ki. Több mint száz ember neve merült fel lehetséges gyanúsítottként a gyil­amely Braxton Bragg konföderációs, tábornokról kapta a nevét. Georgia államban Henry L. Benning tábor­nokról, a meggyőződéses rabszolga­tartóról neveztek el katonai bázist. A haditengerészet hajóin, repülőgé­pen, tengeralattjáróin és egyéb léte­sítményein betiltják a konföderációs zászlók felhúzását. A déli Alabamá­­ban több településen is letakarták a konföderációs időszakot idéző szobrokat és emlékműveket. A rasszizmus elleni zavargások len elkövetett”. Vannak olyan szer­vezetek is, köztük egy kongóiakból álló, amelyek szerint nyílt vitára, a múlttal való szembenézésre van szükség. Véleményük szerint min-Olof Palmét : kossági ügyben, ráadásul a gyilkos­­; ságot 134 ember vállalta magára, s : amely körül számos összeesküvés­elmélet is keringeni kezdett: felme­rült külföldi hatalmak (Szovjetunió, ; Dél-afrikai Köztársaság), illetve a svéd rendőrségen belüli jobboldali szimpatizánsok közrejátszása is, de az sem kizárt, hogy egy magányos lö­völdöző végzett a liberális baloldali elkötelezettségű egykori kormány­fővel. A gyilkosság után sokat kriti­zálták a rendőrséget azért, mert alap­vető hibákat vétett, például nem zárta le megfelelően a merénylet helyszí­nét, így esetleg bizonyítékok is meg­semmisülhettek. A töltényeket egy ; járókelő találta meg, a fegyver vi­szont soha sem került elő. Még a gyil­kossági ügyek elévülési idejét is I megszüntették a nyomozás folytatása : érdekében. (MTI, 444.hu, ú) hátulütője, hogy az amerikai rend­őröket lefoglalják a tüntetések. Chi­cagóban a felfordulás annyira leköti őket, hogy más bűncselekmények felderítésére, megelőzésére alig ma­rad idejük. Emiatt 60 éves gyilkos­sági rekord dőlt meg május 31-én. A BBC cikke szerint ekkor 24 óra alatt 18 embert öltek meg a városban. Má­jus utolsó hétvégéjén, egy háromna­pos ünnepen összesen 85 embert lőt­tek meg, 24-et pedig megöltek, az ál­dozatok többsége fekete. (MTI, index) denkinek ismernie kell Belgium tör­ténelmét, csak ezáltal lehet tiszta ké­pet alkotni arról. Az elmúlt hetekben és hónapok­ban az egykori királyt ábrázoló több köztéri alkotást is megrongáltak bel­giumi városokban. Nemrégiben a Brüsszel szomszédságában - Tervu­­renben - fekvő, az uralkodó által építtetett Afrika Múzeum kertjében öntötték le festékkel a szobrát. II. Li­pót Gentben található mellszobrát szintén vörös festékkel öntötték le, és ráírták, hogy „Nem kapok levegőt!”, a fekete bőrű amerikai férfi rendőri erőszak nyomán Minneapolisban bekövetkezett halálára utalva. Az 1865 és 1909 között uralkodó II. Li­pót 1879 és 1884 között 2,380 millió négyzetkilométer területet szerzett meg Közép-Afrikában, személyes birodalmat épített ki a Kongó folyó vidékén. Fennhatósága alatt a becs­lések szerint 10-15 millió kongói vesztette életét. (MTI) Nem lehet ünnep március 15. Bukarest. Nagy többséggel elutasította a román képviselőház a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) törvényter­vezetét, amely március 15-ét a romániai magyar közösség ünne­pévé nyilvánította volna. A jog­szabály lehetővé tette volna a magyarlakta települések, az ön­­kormányzatok és intézmények számára, hogy saját költségveté­sükből támogassák a március 15- i ünnepségek megrendezését, a munkáltatóknak előírta, igény esetén szabadnapot adjanak ma­gyar alkalmazottaiknak, a román közszolgálati tévé és rádió pedig különkiadásban számolhatott volna be a magyarság ünnepéről. A román képviselők szerint az 1848-as forradalom a románság­nak szenvedést hozott. (MTI) Európában szintén üldözik a rasszizmus jelképeit Egy egykori brit rabszolgatartó szobrának eltávolítása Londonban ijasr/ap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom