Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)

2020-06-10 / 133. szám

4 I RÉGIÓ 2020. június 10. | www.ujszo.com Natúrparkot szeretnének a Csallóközben SOMOGYI KATALIN Somorja városa ós további 21, zömábon felső-csallóközi település képviselői az ökoló­giai egyensúly helyreállítását kéri abban a közös nyilatko­zatban, melyet a napokban írtak alá. Z/SOMORJA A Somorja, Üszor, Nagyszarva, Bodak, Bacsfa, Olgya, Vörösmajor, Lúcs, Macháza, Felsőpatony, Nagypaka, Sárosfa, Mihályfa, Csal- Ulóköztámok, Béke, Illésháza, Egyházkarcsa, Kisfalud, Nagyma­gyar, Felbár valamint Pozsonycsá­­kány polgármestere által aláírt nyi­latkozat tulajdonképpen válasz „Az ökológiai stabilitás regionális terü­leti rendszere a Dunaszerdahelyi já­rásban” nevű tanulmányra, amelyet a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal Az ökológiai egyensúly helyreállítását szorgalmazzák a települések képviselői (Somogyi Tibor felvételei) Több meder már teljesen kiszáradt környezetvédelmi szakosztálya adott ki. Elemzés látatlanban? A tanulmány az említett telepü­lések képviselői szerint egyoldalú­an elemzi a felvázolt témát, vagyis a régió ökológiai stabilitását, hi­szen csupán a bősi vízerőmű fel­­vízcsatornájának a pozitív hatásait taglalja, de a negatívumokra nem tér ki. „Ez így egyoldalú, egyáltalán nem objektív. Ráadásul ezt a több száz oldalas tanulmányt a Selmec­bányái és nyitrai szakértők vélhe­tően a nem frissített térképek alap­ján készítették el. Nagyon való­színűnek tartom, hogy nem jártak kint a terepen, így a reális helyzetet nem látták. Ellenkező esetben ész­lelniük kellett volna például a ki­száradt kanálismedreket” - kezdi a beszélgetést Tóth László, a Somor­jai Városi Hivatal közlekedésügyi szakosztályának a vezetője, aki el­sőként hívta fel a figyelmet a ta­nulmány hiányosságaira. Való igaz, hogy Somorjától Vörösmajoron át egészen Békéig az élő kanálisok helyett csupán a kiszáradt medrük van meg, hiszen miután évekkel ez­előtt feltöltötték a vízerőmű csator­náját, rövid időn belül több méter­rel csökkent a talajvíz szintje, ki­száradtak a kutak, eltűnt a vizenyős terület, amit nemcsak a mezőgaz­daság, hanem az állatvilág is ala­posan megsínylett. Stabil ökológiai elem Az említett tanulmány stabil öko­lógiai elemnek nevezi a bősi erőmű víztározóját, figyelmen kívül hagy­va, hogy meredek partja alkalmatlan a víz melléki madár-, állat- és nö­vényvilág megtelepedésére, ame­lyek számára a töltés leaszfaltozott kerékpártúja további stresszfaktor. Arra sem tér ki, hogy mivel a bősi erőmű üzemeltetési szabályzata az elektromos áram előállítását része­síti előnyben, nem jut elég víz a Du­na ágrendszerébe, ennek következ­tében már évek óta veszélyeztetve van az ottani egyedi állat- és nö­vényvilág. Nem említi továbbá azt sem, hogy az évek során a víztározó és a felvízcsatoma aljára lerakodott kontaminált üledék egyre nagyobb gondot okoz, hiszen mivel csak mi­nimális részét tudják eltávolítani, egyre jobban megtölti a medret és egyre inkább veszélyezteti a talaj­víz tisztaságát. A folyamatosan működő kotrógép tulajdonképpen csak a szűk hajóútvonalat tisztítja. Lépések a natúrpark felé Egyebek mellett ezekre a negatív hatásokra hívta fel a figyelmet a so­­morjai önkormányzat a válaszleve­lében, amelyet további 21 polgár­­mester látott el kézjegyével. „Bízunk benne, hogy ezzel sike­rül elindítanunk egy mozgalmat, amellyel valóban az ökológiai egyensúly helyreállítását fogjuk elősegíteni, és hozzájárulunk ah­hoz is, hogy mielőbb kialakulhas­son egy natúrpark ezen a csallóközi tájon” - összegezte törekvéseiket Orosz Csaba, Somorja polgármes­tere. Talán nem ördögtől való gondo­lat lenne, ha a hivatalos szervek egy esetleges következő ökológiai ha­tástanulmány előkészítésébe be­vonnák a helyi szakembereket is, hiszen közvetlen környezetüket vélhetően ők ismerik a legjobban. Ez egyaránt érvényes a zergék élet­­körülményeit a Magas-Tátrában felmérő tanulmányra, valamint a bősi vízerőmű ökológiai hatását elemző csallóközi felmérésre. Bősön is bezár a ka ran tán központ A bősi volt az első karanténközpont, amit megnyitottak (Somogyi Tibor felvétele) RÖVIDEN Kigyulladt egy baromfikeltető Nyltra. Kigyulladt egy baromfi­­keltető állomás Nyitrán, a tűzben mintegy 6 ezer baromfi pusztult el. A tűzoltók órákon át óta dol­goztak a tűz eloltásán - tájékoz­tatott Katarina Krizanová, a Tűzoltó- és Mentőszolgálat (HaZZ) szóvivője. A tűzoltóknak sikerült lokalizálniuk a tüzet. Krizanová elmondása szerint a helyszínre küldtek egy szakértői csoportot, hogy kivizsgálja a tűz keletkezésének okát. A kár becsült összege meghaladja a 200 000 eurót. (Tasr, ie) Máris börtönben a tolvaj Medve. Lopás miatt gyorsított eljárás keretében elítélték azt a 26 éves nagymegyeri férfit, aki fel­tört egy kirándulóhajót, amely Medve közelében, a Duna­­holtágon volt kikötve. A tettes fejszével törte be a hajó ablakát, és ellopott egy 250 euró értékű távcsövet. A biztonsági kamerák felvételeinek köszönhetően a rendőrségnek sikerült azonosíta­nia a tettest, hamarosan elfogták és őrizetbe vették. A büntetett előéletű férfi június 5-én börtön­be került. (TASR, le) KISS BARTALOS ÉVA Az elmúlt három hónapban több mint két ós fól ezer külföldről hazatérő polgárt helyeztek állami karanténba a Pozsonyi Műszaki Egyetem bősi komplexumában. A karantén megszüntetésével a bősi központ is bezárhat. rr.re Március közepén nyitották meg a karanténszállást a város határában lévő épületegyüttesben. Kezdetben azok a külföldről hazatérő állampol­gárok kerültek az állami karanténba, akik nem akarták veszélyeztetni a családtagjaikat a fertőzéssel, később már minden hazatérőnek kötelező volt bevonulni, míg ki nem derül ró­luk, hogy nem fertőzöttek. Igor Matovic miniszterelnök tegnapi saj­tótájékoztatóján a kötelező karantén megszüntetéséről is beszámolt. A belügyminisztérium sajtóosz­tálya közölte, hogy a múlt hét köze­péig több mint két és fél ezer haza­térő polgár töltötte itt a 14 napos kö­telező elzárást. Egy hete még száz­ötvennégyen szálltak meg ideigle­nesen a bősi komplexumban. A tár­ca akkor még nem tudta megmon­dani, meddig tartják fenn a karan­tént. „Addig működik majd a karan­ténszállás, amíg a lakosság egész­ségének védelme érdekében szük­ség van rá, ez az Országos Köz­egészségügyi Hivatal intézkedései­től függ” -közölte a sajtóosztály. Ján Mikas országos tiszti főorvos teg­nap bejelentette, hogy megszűnik az állami karantén. A miniszterelnök közölte, hogy akkor, amikor a leg­többen tértek haza külföldről, mint­egy négyezer embert szállásoltak el a karanténközpontokban, jelenleg országszerte mintegy háromszázan töltik állami intézményben az elzá­rást. „Ha már nem lesz szükség a ka­ranténközpontra, az épület fertőtle­nítése és kitakarítása után átadjuk a A múlt héten százötven külföldről hazatérőt szállásoltak el a Szlovák Műszaki Egyetem bősi komplexumában. tulajdonosnak, a Szlovák Műszaki Egyetemnek” - fogalmazott a bel­ügyminisztérium munkatársa. A Dunaszerdahelyi járásban Bő­sön kívül Nagymegyéren is mű­ködött karanténszállás, a pénzügy­­őrség tulajdonában lévő ingatlan­ban. Dunaszerdahelyen a Dunaszer­dahelyi Vidékfejlesztési Szakkö­zépiskola kollégiumát tartalékként tartották fenn. Szabó László igazga­tó lapunknak elmondta, a tervek szerint igény esetén egészségügyi dolgozóknak nyújtottak volna szál­lást a kollégiumban. „Egyelőre nem kaptam hivatalos értesítést a tulaj­donostól, Nagyszombat megyétől a további lépésekről” - nyilatkozta az igazgató, hozzátéve, hogy lenne ér­deklődés nyáron a szállás iránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom