Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)

2020-06-09 / 132. szám

www.ujszo.com I 2020. június 9. KÖZÉLET 3 Az átlagosnál jóval több nőt bántalmaztak SZALAY HAJNALKA Pozsony. Majdnem kötszer annyi büntetőeljárást indítottak közeli személy elleni bántalmazás miatt az év első négy hónapjában, mint tavaly ilyenkor - tájékoztatott a Főügyészség. A koronavírus miatt érvényben lévő óvintézkedések enyhítése óta egyre több bejelentés érkezik a családon belüli erőszakról. Otthonában tömi-zúzni kezdett egy közeli személy bántalmazásá­val gyanúsított férfi, rátámadt a fe­leségére, aki a hátán sérült meg. A nő a fiát próbálta védeni, aki szin­tén súlyosan megsérült. Az esettel a Rozsnyói Kerületi Ügyészség fog­lalkozik - tájékoztatta Barbara Hu­­bertová, a Főügyészség bűnügyi részlegének ügyésze a TASR hír­­ügynökséget, hogy példával il­lusztrálja a családon belüli erősza­kot, amely egyre gyakoribb lett az elmúlt négy hónapban. „A legfontosabb időszak a már­cius és az április. Ekkor voltak ér­vényben a legszigorúbb óvintézke­dések: a házi izoláció, a társas kap­csolatok kötelező minimalizálása, az iskolák bezárása. Emiatt a ne­gyedével csökkent a családon be­lüli erőszakot bejelentők száma” - pontosított Hubertová. Ez annak tulajdonítható, hogy kialakult egy olyan rendkívüli helyzet, amikor az egész család össze volt zárva a bán­­talmazóval, ami megnehezítette a felelős szervekkel való kapcsolat­­felvételt. Mária Víteková, a bántalmazott nők számára fenntartott telefonvo­nal igazgatója lapunk érdeklődésé­re elmondta, az elmúlt két hónap­ban több mint kétszer annyi bán­talmazott nő kereste őket, mint ta­valy ebben az időszakban. „Több hívást regisztrálunk azoktól a sze­„Az elmúlt két hónapban több mint kétszer annyi bántalmazott nő keresett minket, minttavaly ebben az időszakban." Nemcsak Szlovákiában nőtt meg a családon belüli erőszakról érkező bejelentések száma, a jelenség Európa-szerte megfigyelhető volt, hiszen számos országban voltak érvényesek szigorú korlátozások. Németországban az üzletek kasszáinál elhelyezett reklámfelületeken hívták fel a figyelmet arra, hol és hogyan kérhetnek segítséget az érintettek. Afelvételen balra Franziska Giffey német munkaügyi miniszter látható a kampány beindításakor. (TASR/AP-feivétei) Mária Víteková, a bántalmazott nőknek fenntartott segélyhívó igazgatója mélyektől is, akikkel szemben más családtagjuk erőszakos, például felnőttek a szüleikkel, a testvérek egymás között” - nyilatkozta Ví­teková, aki a karantén kezdetén még arról tájékoztatott, hogy kevesebb bántalmazott nő keresi őket, vi­szont több „harmadik személy” je­lenti be telefonon, hogy a közelé­ben valakit bántalmaznak. Ma ke­vesebb „harmadik személy” keresi őket. Víteková egy másik problémára is felhívta a figyelmet. Bár a rend­őrség már jó ideje arról tájékoztat, hogy ha családon belüli erőszakról van szó, empatikusán, segítőkészen és érzékenyen lépnek fel, a bántal­mazott nőknek erről más a vélemé­nyük. „A nők többször számolnak be olyan problémáról is, hogyan vi­selkedtek velük a rendőrök. Sok­szor az erőszakos személy ellen sem lépnek fel, vagy nem hiszik el a nőknek, ha pszichikai erőszakról számolnak be. Természetesen, tisztelet a kivételnek, de úgy gon­dolom, ilyennek nem szabadna megtörténnie. Főleg, ha nemcsak a nők épsége van veszélyben, hanem a gyerekeké is” — zárta a segélyvo­nal igazgatója. „Nem hinném, hogy a diákok túlzottan lemaradnak a tananyaggal” NAGY ROLAND Bár az alapiskolások számára , újraindult az oktatás, a diákok hétköznapjai az iskolákban még nem tértek vissza a régi kerékvágásba. Az újranyitás nehézségeiről, működéséről Mészáros Pétert, a somorjai Corvin Mátyás Alapiskola igazgatóját kérdeztük. A somorjai alapiskolában hány diákot érintett az újranyitás? Az első öt évfolyamban 271 diá­kunk van. Közülük 186-an már elő­zetesen jelezték, hogy visszatérné­nek az iskolapadba, de ahogy telnek a napok, azt látjuk, hogy egyre nö­vekszik az érdeklődés. Hogyan zajlik egy tanítási nap? Mi az, amiben más a mostani rendszer? Miután Somorja városának veze­tése úgy döntött, hogy újranyitjuk az iskolát, nekem össze kellett állíta­nom egy úgynevezett működési ter­vet, mely higiéniai előírásokat és oktatással kapcsolatos irányelveket egyaránt tartalmaz. Ami ez előbbit illeti, több különféle feltételnek is eleget kellett tennünk. Ilyen például a kézfertőtlenítő bebiztosítása, amit a diákoknak nemcsak az épületbe lé­péskor kell használniuk, hanem ét­kezés előtt is, és persze minden osz­tályban és illemhelyen találnak fér-. tőtienítő szappant, valamint kéztör­lőt. Ezen kívül érintésmentes láz­mérőt is be kellett szereznünk, az al­kalmazottak számára pedig védő­maszkokat kellett biztosítanunk. Mi a helyzet a szülőkkel? Belép­hetnek az iskola épületébe? Nem, az előírások értelmében eb­ben az időszakban a szülőknek az is­kolán kívül kell maradniuk, az épü­letbe csak a diákok és az alkalma­zottak léphetnek be. Szerencsére a : tapasztalatok azt mutatják, hogy a ; szülők ezzel kapcsolatban nagyon : megértőek, és segítik a pedagógu­sok munkáját. Említette még az oktatással és szervezéssel kapcsolatos változá­sokat. Igen, az oktatás menetét is át kel­­; lett szerveznünk. Az egyik fontos előírás, hogy a csoportok létszáma nem haladhatja meg a 20 főt, így né­hány korábbi osztályt össze kellett vonnunk attól függően, hogy hány diák szeretett volna visszatérni. Ep­­: pen ezért ebben az időszakban sze­­; rencsésebb inkább „csoportokról” : beszélni, mintsem „osztályokról”. : Az egyes csoportokat az adott héten ; mindig ugyanannak a tanárnak kell felügyelnie, hogy ezzel is csökken­­: jen a fertőzésveszély. A csoportok egy héten belül nem keveredhetnek, vagyis ha újabb csoportokat szeret­­: nénk kialakítani, akkor egy hetet vámunk kell. Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nagy az i iskola épülete, így viszonylag jól el tudtuk különíteni egymástól az egyes csoportokat. Persze azt nem tudjuk megakadályozni, hogy a gyerekek egyáltalán ne érintkezzenek egy­mással, de igyekszünk minimálisra csökkenteni a kontaktust. Próbálunk ; odafigyelni, hogy a diákok a szüne­­; tekben az osztályban maradj anak, az illemhelyre is kis csoportokban menjenek, az ebédidőt pedig úgy osztottuk szét, hogy egyszerre leg­feljebb két csoport tartózkodjon az étkezdében, egymástól elkülönítve. Milyen az általános hangulat? Feszültek a gyerekek az intézke­dések miatt? Nem mondanám feszülteknek, én ; inkább megilletődöttnek találtam a : diákokat, minden korosztályban. A : nagyok nyilván jobban, de a kicsik is : érezték, hogy ebben az utóbbi há­­: rom hónapban nincs minden rend­­: ben, az otthon töltött idő sem a sike­resen elvégzett iskolaév utáni meg­érdemelt pihenés volt, sokkal in­kább kényszer. Éppen ezért azt látni, hogy a diákok kicsit felszabadultak, és örülnek, hogy visszatérhetnek a megszokott közösségükbe, talál­kozhatnak a barátaikkal, esetleg a kedvenc tanárukkal. Emellett vi­szont nagyon fegyelmezettek is. Lesz valamiféle számonkérés a hátralévő egy hónapban? A diákok már nem fognak sem­milyen felmérőt írni. Az előírások­ban is benne van, hogy a gyerekeket legkorábban az újranyitás után há­rom héttel lehetne számon kérni, ak­kor meg már nem is lenne értelme. Milyen hatással lesz ez a követ­kező félévre? Lemaradnak a diá­kok a tananyaggal? Úgy gondolom, hogy a pedagógu­sok nagyonjólmeg tudták ragadni azt a törzsanyagot, amit át kellett adniuk a távoktatásban. Most nemcsak a mi iskolánkról beszélek, hanem más in­tézményekkel kapcsolatban is ilyen híreket hallok. Arra nagyon odafi­gyeltünk, hogy a tanárok ne essenek túlzásba, ne adjanak túl sok vagy túl nehéz feladatot. Természetesen ke­vesebb anyagot tudtak átvenni és nem is olyan hatékonyan, de szerin­tem nagyon ügyesen átadták a lénye­get. Éppen ezért nem számítok túl­ságosan nagy lemaradásra a követ­kező tanévben. Itt még zárójelben hozzátenném, hogy nagyon sokat kellene változtatni az alapiskolák tantervein, főleg a felső tagozatban, tehát van mihez nyúlnunk, ha sze­lektálni szeretnénk a tananyagból. Ön iskolaigazgatóként hogyan élte meg ezt a három hónapot? Nekem tulajdonképpen több lett a dolgom, mint a járványhelyzet előtt. Nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy megfelelő információkkal lássuk el a pedagógusokat, valamint a szülőket is. Igyekeztünk minél in­kább leegyszerűsíteni az előíráso­kat, hogy ne bonyolítsuk feleslege­sen az oktatók dolgát, de azért oda­figyeltünk a legfontosabb informá­ciók átadására. Elmondhatom, hogy az online tanító pedagógusok dolga sem lett kevesebb, sőt. A rengeteg visszaellenőrzéssel még több is. Akik pedig kisebb iskolában taní­tanak összevont osztályokat, min­den elismerést megérdemelnek. Természetesen a szülők is sokat ér­deklődtek, hogyan fog zajlani az oktatás, és ebben a nagy bizonyta­lanságban sokszor nem volt könnyű egyértelmű válaszokat adni. Elő­fordult, hogy délután megegyez­tünk valamiben, estére pedig már változtatni kellett rajta. Az sem könnyítette meg a helyzetünket, hogy a járvány miatt jelentős össze­geket vontak meg az iskolától, így a szülők segítségével kellett pénzt szereznünk, hogy a már beindult munkálatokat ne kelljen félbe hagy­ni. Nem akartam a koronavírusra hi­vatkozva mindent leállítani, hanem igyekeztem minél több projektet befejezni, hogy nyáron már más fel­adatokra tudjunk koncentrálni. Mészáros Péter, a somorjai Corvin Mátyás Alapiskola igazgatója (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom