Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)

2020-05-07 / 105. szám

Aktuális A társas kapcsola­tok és a mozgás csökkentését fő­leg az idősek és az egész évben házi karantén­ba kényszerült krónikus bete­gek sínylik meg legjobban. Sof]£ nem volt fontosabb a _ mozgás fontosságának hangsúlyozása, mint ezekben a hetekben. AZ ÜLŐMUNKA NEGATÍV HATÁSAI „Mindenki tapasztalhatja: ha két hétig nem mozgunk, az a testi erő mérhető csökkené­séhez és az anyagcsere rom­lásához vezet. Ha kevesebb energiát égetünk el, a testsúly könyörtelenül megnő, tehát hosszú távon az ülőmunka negatívan hat az egészség­re - lényegesen megnöveli a betegségek kialakulásának kockázatát, és rontja az életmi­nőséget. Aki a nap nagy részét ülve tölti, alig mozog, jobban ki van téve a fertőzés veszé­lyének, s ha megbetegszik, sú­lyosabb tünetekre számíthat" - mondta dr. Lubomíra Fáb­­ryová, a Szlovák Obezitológiai Társaság elnöke. Itt az ideje elgondolkodni arról, hogyan mozoghatnánk többet. Nemcsak a teljesítményre' és az életminőségre hat po­zitívan a mozgás. Bebizonyo­sodott, hogy számos krónikus betegség kialakulását is el le­hetne vele odázni, a kezelést pedig meg lehetne könnyíte-Nélküle nincs jó testi-lelki erőnlét Nagy a valószínűsége annak, hogy a koronavírus visszaszorítá­sára hozott korlátozó intézkedések az emberek általános egész­ségi állapotára is rányomják a bélyegüket. ni. A legfrissebb adatok sze­rint jótékony hatása a fertőző vírusos betegségek megelő­zésére is érvényes. „Az ülő életmód jelentősen megnöveli a betegségek ki­alakulásának esélyét és a ha­landóságot, elsősorban a kró­nikus anyagcsere-betegségek (2. típusú cukorbetegség), a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegség, a neu­­rodegeneratív betegségek és a vastagbél rák esélyét" - egé­szítette ki dr. Peter Minárik, a szervezet alelnöke. MOZOGJUNK NAPONTA! Karantén ide, karantén oda, maradjunk aktívak és igye­kezzünk naponta mozgást beiktatni programunkba. Tor­názni otthon, kis helyen, min­denféle eszköz nélkül is lehet. M ■ VASARNAP@VASARNAP.COM ■ WWW.VASARIMAP.COM ne üljünk, hanem járkál­junk. Ha úgy döntünk, hogy kimegyünk sétál­ni vagy futni, legalább kétméteres -távolságot tartsunk az emberek­től. Minél kevesebb időt töltsünk üléssel vagy fekvéssel, és áll­junk fel, amint arra lehetőségünk nyílik. Az az ideális, ha 30 percenként járkálunk egy kicsit. Ha számí­tógéppel dolgozunk, próbáljunk egy ideig állva dolgozni. Ami­­koi; ülve pihenünk, igyekezzünk olvas­ni, keresztrejtvényt fejteni, ne csak a televízió képernyőjét bámuljuk. „A mai nehéz helyzet­ben nagyon fontos, hogy ne csökkenjen szervezetünk védekező képessége, s ezt mozgással is elérhetjük. Immunrendszerünk és a fertőző betegségekkel szem­beni ellenállásunk sokkal erősebb lesz, ha jó az erőn­létünk. Más szóval: izmaink erőt adnak immunsejtjeink­nek ahhoz, hogy fel tudják venni a küzdelmet a vírusok és a baktériumok ellen" - erősítette meg Dr. Barbara Ukropcová, a Szlovák Tudo­mányos Akadémia mozgás­központjának munkatársa. (kovács) ' Az egészség és az immunrendszer erősí­tése érdekében az Egészség­­ügyi Világszervezet (WHO) az alábbiakat javasolja: ■ naponta tegyünk meg legalább 8000 lépést ■ hetente ötször végez­zünk 30 percig közepes erősségű aerob mozgást ■ hetente 2-3-szor végez­zünk súlyzóval vagy saját testsúllyal erőgyakorlatokat végezzünk napi 15-20 percig tornát, házi- vagy kerti munkát, esetleg táncoljunk. Szobában, előszobában, folyosón is járkálhatunk, vagy taposógépen mozog­hatunk. Amikortelefonálunk, Május 12-én lesz 200 éve, hogy megszü­letett Florence Nightingale, a modem ápolás, illetve nővérképzés, a betegellá­tás és annak etikai alapjait megteremtő „lámpás hölgy”. 200 éve már nem ösztönösen, hanem az orvostudomány aktuális ismeretei szerint ápolják a betegeket. Ebből az alkalomból nagysza­bású megemlékezéseket terveztek, de a koronavírus-járvány miatt az ünneplés elmarad. Az ápolók munkájára most mindennél nagyobb szükség van. Szerény családi körülmények között nőttem fel, de az ember iránti tisztelet, a becsület szó igazi jelentését, a segíteni akarást testvé­remmel együtt korán megtanultuk. Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy orvos szeretnék lenni és minden beteget meggyó­gyítani, amikor betegeskedő nagymamám hozzánk költözött. Szerettem volna őt meggyógyítani. Mivel nem voltam benne biztos, hogy a középiskolát és a 6 évig tartó orvosegyetemi tanulmányokat zökkenő­­mentesen be tudom fejezni, inkább az egészségügyi középiskolába jelentkeztem. Akkor országszerte a legszínvonalasabb középiskolának tartották az egészségügyi is-Miért lettem ÁPOLÓ? kólát. Leérettségiztem, de nem sikerült be­kerülnöm az orvosegyetemre, amit utólag nem is bánok. Munkába álltam, és itt jöttem rá, hogy az ápoló többet tud segíteni a betegen, mint az orvos. Az orvos gyógyítja, ha tudja a betegséget, de az ápoló az, aki ápolja - fizikai és lelki szempontból -, segíti a családját, a közösséget, amelyben él, támogatja, ha kell, védi az érdekeit. Újhelyi Teréz egészségügyi ápoló A történetet sokéves tapasztalattal rendelkező egészségügyi ápoló írta, ám ez nem jelenti azt, hogy olva­sóink érdekes, megtörtént élményeit nem közöljük. A személyi adatok védelme érdekében a neveket meg­változtatjuk TANULSÁG: Minden kolléganőmnek szerte a világon olyan gazdag szakmai életet kívánok, mint amilyen a „lámpás hölgyé” volt. Gyakran mondogatta: „Ha valaki olyan életet él, amely mindenki számára fej­lődést hoz, és ez a fejlődés állandó, nem hal meg vele, az ilyen ember élete az Igaz Élet.” Minden ápolónak igaz életet kívánok! 4 Egészség EXTRA soso. Május

Next

/
Oldalképek
Tartalom