Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-06 / 104. szám
101 KULTÚRA 2020. május 6.1 www.ujszo.com Az esküvőiét is le kellett mondania Tóth Krisztina négy színházban játszott az elmúlt hónapokban, most minifilmeket készít beteg gyermekeknek „Lehet, hogy már az eső is felment az internetre..." (Taiabér Tamás felvétele) SZABÓ G. LÁSZLÓ Nemcsak az előadásait, az esküvőjét is elsöpörte a koronavírus-járvány. Tóth Krisztina sem Nagyszombatban, sem Pozsonyban nem játszik március 8-a óta, bohócdoktorként viszont ezekben a hetekben is láthatják a gyerekek. Hetedik éve tagja a nagyszombati színház társulatának. Friss diplomás színésznőként szerződött „kis Rómába”, vendégként azonban több fővárosi előadásban szerepet vállalt. Az Aréna Színház műsorán levő Josef Svejkben több figurát játszik. Ezzel az előadással „zárta” az évadot március elején. „Beugrással kerültem Jakub Nvota rendezésébe. O kért fel a feladatra, de rögtön közölte is velem, hogy gyorsan meg kell tanulnom akkordeonon játszani. Szerencsére még karácsony előtt szólt, és januárban volt az első előadásom. Mivel tudok zongorázni, nem okozott nagy gondot a harmonika. A két hangszernek látszólag ugyan köze van egymáshoz, de a kettő közti különbség is szemmel látható. Az akkordeon fekete gombjai a hangszer másik oldalán sorakoznak, nem ott, ahol a fehér billentyűk. Ha játszik az ember, nem látja a gombokat, csak tapintásból tudja, melyik a helyes hang. A beugráshoz természetesen megkaptam az előadás DVD-felvételét is. Karel Mikulcík, a darab zeneszerzője pedig egy este, a színházban mutatta meg zongorán, mit kell majd eljátszanom a harmonikán. Pánikba is estem egy picit, de a karácsonyi ünnepek előtt a vőlegényem azt mondta, ő majd minden nap kimegy két órára sétálni a kisfiúnkkal, és az alatt az idő alatt nyugodtan gyakorolhatok. Később az édesanyám is besegített, így egy hét alatt meg is tanultam a dalokat. A januári beugrást követően legközelebb március 8-án játszottuk az előadást, de már előtte szóba került, hogy a koronavírus miatt talán be fogják zárni a színházat. Valahogy nem hittem el, hogy ez megtörténhet, hiszen ilyen esetről még nem is hallottam, de mire véget ért az előadás, hivatalosan közölték a hírt, hogy holnaptól nincs színház. Sajnáltam nagyon, mert örömmel vettem részt a játékban. A Svejket alakító ifj. Marián Labuda kivételével mindenki több figurát formál meg a darabban, én még fiút is az egyik jelenetben. Ami azért sem volttőlem idegen, mert a Tigrisek a városban című filmben is sokáig fiút játszottam, méghozzá bajszosán. Ennek az előadásnak az is különös hangulatot ad, hogy végig fehér maszkban játsszuk, ami felerősíti a mű színházi jellegét.” Az évad végéig négy színházban játszott volna, ha nincs a koronavírus. A karantén azonban minden vállalását meghiúsította. Még a májusi esküvője is dugába dőlt. „Mindent pontosan megterveztünk a párommal. Mivel ő is, én is nagyon szeretünk utazni, világot, új helyeket látni, új kultúrákat felfedezni, úgy döntöttünk, külföldön fogunk összeházasodni. Vinni akartuk magunkkal a babánkat, és jött volna velünk a kedvesével egy régi barátunk, aki a képzőművészeti főiskolán a párommal tanult, és ő hozott össze minket. Én már januártól figyeltem a helyzetet, de valahogy bíztam benne, hogy nem ér el hozzánk a járvány. Amíg nincs közel, és nem érint, azt hiszed, nem is létezik. Aztán jöttek a hírek, sorra zártak be a színházak, és tudomásul kellett vennünk, hogy nem utazhatunk, oda az esküvőnk. Szomorúak voltunk, de már ebbe is belenyugodtunk. Áttettük novemberre. Lélekben már arra készülünk.” Tóth Krisztina most egyébként is főállású anyuka. Nyáron lesz kétéves a kisfia. 2021 őszén tér vissza a nagyszombati színház társulatába. A koronavírus okozta helyzet őt is rosszul érintette. De nem pusztán a színházak leállása, bezárása miatt, mondja. „Rengeteget töprengek azon is, hogy mit von majd maga után a kialakulthelyzet. Hogy miképpen éljük meg, azt már tudjuk. Mindenki más élethelyzetből tekint a dolgokra. Máshogy élem meg én is szakmailag, és máshogy magánemberként. A megfeszített tempó, az évi négy bemutató, délután próba, este előadás, és nem mindig ugyanabban a városban, kimerítő egy idő után. Hiszen van közben más is. Azóta, hogy anyuka vagyok, havi öt-hat előadásnál többet nem vállalok. Ennyi bőven elég. Sokkal ideálisabb, mint havonta húsz este színpadon lenni. Nem kell kapkodnom, naponta utazgatnom. Van elég időm a babámra, és magamra is. Júliusban szültem, de októberben már színpadon voltam. Nem álltam le hosszabb időre akkor sem. Később lett nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb az életem.” Hogy minden zavaró körülményt kizárjon, a múlt héten már híradót sem nézett, nem foglalkozott a világ eseményeivel. Eltelt a sok rossz hírrel, mondja. „Elfogadtam a kialakult helyzetet, de már pozitívan állok hozzá. Reménykedem, hogy ez is csak átmeneti dolog, amiből majd okul a világ, mi pedig tanulunk belőle, méghozzá nem is keveset. Rájövünk, hogy mit veszítettünk, és mit kell visszaszereznünk. Észrevesszük, mi az, ami igazán fontos az életünkben. Ezzel a felismeréssel kell majdyisszaállnunk a régi kerékvágásba. Én legalábbis, lélekben, így állítottam be magamat. A hosszú bezártság után pedig kimondottan jólesik egy csendes erdei séta. Mivel Pozsonyban lakunk, már az is remek program, hogy elmegyünk a szüléimhez Somoijára, és virágokat ültetünk az udvaron. De van egy másik szívügyem is. Bohócdoktor vagyok. Kórházakba járok, beteg gyerekekhez. A járvány miatt most ezt a tevékenységemet is szüneteltetnem kell, de ezen a téren is vannak online programok. Kis videókat forgatok. Megadott témára készítünk minifilmeket, amelyeknek frappáns eleje, vége és üzenete is van. A kreativitásomat ebben is ki tudom élni. A technika mindenbe besegít. Viccelődtünk is a minap a párommal, hogy még mindig nem esik, de lehet, hogy már az eső is felment az internetre. A minifilmekhez a zenét is én választom meg. Ha alszik a kisfiam, ezzel is el tudom foglalni magam. Workshopokat is tartunk, és amint változni fog a helyzet, élőben folytatjuk a kórházi munkát. Sok a beteg gyerkőc. Várnak bennünket.” Terve már a nyárra is van. Prágában élő kolléganőjével, régi barátnőjével, Derzsi Rékával már tavaly is szerveztek nyári színjátszótábort gyerekeknek. A végén kibérelték a somoij ai kultúrház bábtermét, és megmutatták, milyen előadást hoztak létre a környékbeli gyerekekből alakult alkalmi csoporttal. „Réka szarvai, ő hazajött látogatóba a szüleihez, és napokon át reggel kilenctől délután ötig foglalkoztunk a gyerekekkel. A kisfiámra addig az anyukám ügyelt. Az idei tábor szervezését már el is kezdtük. Augusztus utolsó hetében, remélem, minden elképzelésünk megvalósul. Aztán jöhet az esküvő. Még egyszer nem maradhat el.” A szerző a Vasárnap munkatársa Az űrben forgat Elon Musk és Elhunyt a Golden Brown című sláger szerzője Tom Cruise Los Angeles. A Deadline információi szerint Tom Cruise és Elon Musk űrkutatással foglalkozó cége, a Space X a NASA közreműködésével elkészítené az első akciófilmet, amelyet az űrben forgatnának. Egyelőre nem sokat tudni a projektről, azt sem közölték, hogy Tom Cruise egyike lesz-e a szereplőknek, vagy producerként vesz részt a munkálatokban, illetve, hogy melyik hollywoodi stúdió harapott rá az ötletre. Annyi azonban bizonyos, hogy nem a Mission Impossiblefilmek folytatása játszódna a világűrben. Tom Cruise-t egyébként legközelebb az új Top Gun-filmben láthatjuk, amelynek karácsonyra halasztották a bemutatóját a járvány miatt. Jövőre jön majd a Mission Impossible hetedik része, egy évvel később pedig a nyolcadik. (k) JUHÁSZ KATALIN A koronavírus áldozata lett Dave Greenfield rockzenész, dalszerző, a The Stranglers billentyűse. Ő írta legnagyobb slágerüket, a Golden Brownt, amely 1982-ben meghozta a világhírt az addig csak a punkszcánán belül népszerű brit csapatnak. A 71 éves Greenfieldet nemrég több hétig kórházban kezelték szívpanaszokkal, ezt követően lett pozitív a koronavírustesztje. A folyamatosan aktív zenekar a járvány miatt halasztotta el nyárra tervezett búcsúturnéját, utolsó fellépésük tavaly ősszel volt. Pályafutásuk alatt kétszer koncerteztekPozsonyban (1995- ben és 1998-ban), és felléptek a Sziget F esztiválon is (1995-ben). Dave Greenfield 1975-ben csatlakozott az egy évvel korábban alakult zenekarhoz, és a kezdetektől fogva meghatározta a dalok hangzását. Dave Greenfield (1949-2020) „O volt a különbség a Stranglers és az összes többi punkzenekar között” - foglalta össze a lényeget egykori frontemberük, Hugh Cornwell hétfői Twitter-üzenetében, az alapító basszusgitáros, Jean-Jacques Bumel pedig pótolhatatlan zenei géniusz(Képarchívum) nak nevezte kollégáját a The Stranglers honlapján. A billentyűs hangszerek nem számítottak tipikusnak a punkzenében, a csapat tulajdonképpen csak azért került ebbe a kategóriába, mert együtt indult a Sex Pistolsszal, a The Clashsel, és külsőségekben, illetve a koncertek hangulatában hasonlított rájuk. A The Stranglers tagjai induláskor zeneileg képzettebbek és idősebbek is voltak az első brit punkhullám botrányhőseinél, gazdagabb hangszerelésű dalokkal, gyakran meghökkentő ötletekkel. Greenfield például egyszerre használta ritmushangszerként és szólóhangszerként a Hammondot. Talán ezért hasonlította stílusát a korabeli sajtó a The Doorsból ismert Ray Manzarekéhez. Egy későbbi interjújában elárulta, hogy annak idején csupán két Doors-számot ismert, és inkább Jón Lord (Deep Purple) és Rick Wakeman (Yes) inspirálta a Stranglers előtti években. Az ő játéka viszont elsősorban new wave zenészekre volt hatással. Egyszerű, szinte minimalista struktúrák ismétlésével ért el egyedi hatást, a máig népszerű Golden Brown pedig tulajdonképpen egy rafinált valcer. A dal szövege egyszerre szól egy aranybama bőrű lányról és a heroinról „madárnyelven”.
