Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-06 / 104. szám
www.ujszo.com | 2020. május 6. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Feltörő érzelmek fogságában A postás nem zárja be az autót, a nyitott autót lehetetlen feltörni Éppen énekelt a sárgarigó a nagy hársfa tetején, amikor Bandika és Ervin hozzáfogott az ebédhez. Bandika aprította a hagymát meg a szárzellert, Ervin darabolta a húst. Mi volt ez a nagy reccsenés az udvaron? Leszakadt a fa egyik ága?—kérdezte riadtan Bandika. Csak a sárgarigó reccsent egyet - legyintett az ölőkéssel Ervin, és szeletelte tovább a húst. A rigó meg reccsent egyet ismét. Nem ismerek még egy ilyen madarat, hogy kétféleképp tudna énekelni. Fütyül is, meg recseg is - hümmögött Bandika. Talán csak öregapám fadobozos Tesla rádiója tudott ilyet produkálni, az viszont ritkán repült - tette hozzá. Ervin a húsra figyelt, nehogy túl apróra vágja, hiszen burgundi marha volt a cél. Aztán Bandika kérdésére megerősítette, hogy igen, a sárgarigó bizony nagyon sokoldalú madár. Ugyanakkor sok oldalából igen ritkán hajlandó megmutatni egyetegyet, hiszen május-júniusban láthatjuk néha egy rövid időre, de az év többi részében nem igazán mutatkozik. Viszont a szakirodalom nyugtalan, verekedős madárként ismeri. Bandika szerint azért recseg és verekedik, mert így próbálja lenyugtatni feltörő érzelmeit. Ervin kiöntötte a húsdarabokat egy konyharuhára, és gondosan szárazra törölte őket. A szalonnazsír már a serpenyőben sercegett, egyenként pakolta őket bele, gondosan ügyelve a szeletek közti távolságra. így kap kérget minden egyes darab, és így záródnak be a szeletekbe a hús nedvei. Bandika közben beengedte a postást, aki autóval jött, és egy nagyobbacska csomagot hozott Érvinnek. A készülő ebéd illatait érezve megkérdezte, megállhat-e egy adagra, ha befejezte a faluban a kézbesítést. Mint mondta, pénzt is hajlandó fizetni érte, hiszen a környéken már mindegyik restit kipróbálta, unja is őket rettenetesen. Ervin viszont felvilágosította, hogy a marha csak holnapra készül el, hiszen öntvénylábasban bekerül a sütőbe, a létező leglassabb tűzön estig puhulgat, és a holnap déli újramelegítésnél nyeri el végső formáját. Meg is egyeztek, hogy akkor holnap délre jöhet, a postás valahogy mégsem bírta abbahagyni a beszélgetést. Nem fél, hogy ellopják vagy feltörik az autóját? - próbálta távozásra inspirálni Bandika. Mire a postás elmondta, hogy most olvasta a legfrissebb statisztikákat, amelyek szerint az elmúlt hónapokban Szlovákiában sokkal kevesebb autólopást regisztráltak, mint előtte. Megnőtt viszont az autófeltörések száma. Vagyis nem lopnak, csak törnek, mondta a postás, de hozzá is tette, hogy az ő autóját képtelenek lennének feltörni, ezért efelől nagyon nyugodt. A fiúk meg is kérdezték, mi a nagy trükk, mire a postás elárulta, hogy sosem zárja be. Nyitott autót pedig lehetetlen feltömi - ennyi a trükk. Persze azért a kulcsot nem hagyom benne - tette hozzá, meg azt is, hogy aggódik picikét, ugyanis végre megnyitott a pozsonyi Ikea áruház, ahová egy ideje már hosszú listával készül, de munkájából fakadóan csak szombaton tud menni, akkor meg biztosan sokan lesznek. A szerző a Vasárnap munkatársa- Próbálkozzunk nagyobb kalapáccsal (Lubomír Kotrha karikatúrája) Állatokról teijedt az új koronavírus A tudományos szaklapokban megjelent kutatási eredmények arra jutottak, hogy a vírus természetes, állati eredetű, nem laboratóriumban állították elő. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem látja megalapozottnak a koronavírus laboratóriumi eredetéről szóló washingtoni állításokat, továbbra is azon az állásponton van, hogy a vírus a természetből származik - derült ki a WHO sajtótájékoztatójából. Michael Ryan, a szervezet vészhelyzeti igazgatója azt mondta, az USA egyelőre nem szolgált bizonyítékkal ezekre az állításokra, melyeket csak feltételezéseknek lehet tekinteni. „Ha valóban léteznek ilyen bizonyítékok, az amerikai kormányon múlik, nyilvánosságra hozza-e őket” - szögezte le. Ryan szorgalmazta a WHO és a kínai kutatók közti együttműködést a vírus eredetéről, ám óvott attól, hogy ez a kérdés politikai síkra kerüljön át. Maria Van Kerkhove, a WHO járványtannal foglalkozó munkatársa megerősítette, hogy a szervezet szerint a vírus vélhetően denevérről terjedt át más állatokra, amelyeket a járvány kiindulópontján, a közép-kínai Vuhan piacán árultak. Jelenleg azt kutatják, a denevér és az ember közt volt-e a vírusnak köztes gazdája. Donald Trump amerikai elnök újságíróknak azt mondta, látott bizonyítékot a kapcsolatra a koronavírus és Vuhan laboratóriuma között. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is úgy vélte, „több jelentős bizonyíték” van arra, hogy az új koronavírus egy itteni laboratóriumból ered. Pompeo hangoztatta, Kína ,köztudomásúan nem tartja be az előírásokat laboratóriumaiban”. Hozzáfűzte: „nem ez az első alkalom, hogy a világ kínai laboratóriumból származó vírus miatt kerül veszélybe”. A Global Times kínai lap vezércikke szerint a washingtoni állítások alaptalanok. A tudományos szaklapokban megjelent, ellenőrzött kutatási eredmények mind arra jutottak, hogy a vírus természetes, állati eredetű, nem laboratóriumban állították elő. (MTI) Pillantás a mélybe DUDÁS TAMÁS Hogy a koronavírus-járvány erős jobbegyenest visz be a világgazdaságnak, a mozgáskorlátozások első napjaitól sejtettük, de az első gazdasági adatok alapján kijelenthetjük, hogy talán alábecsültük az ütés erejét. Ahogy kezdenek befutni az első negyedév gazdasági teljesítményének adatai, nem túl szívderítő kép kezd kialakulni a szemünk láttára. A világ összes vezető gazdasága kivétel nélkül GDP-visszaesést könyvelt el az első negyedévben, miközben egész iparágak álltak le úgy, hogy nem igazán tudjuk, mikor és milyen körülmények között tudnak újraindulni. A vírus még olyan gazdaságokat is térdre kényszerített, mint Kína, mely 1976 óta nem ért el a maihoz hasonló gyenge gazdasági eredményt. Az amerikai gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest 4,8 százalékot esett vissza, az eurózónában a visszaesés mértéke 3,8 százalék volt. És sajnos ez még nem a lejtő alja. Az első negyedévben a gazdasági visszaesés Európában és az USA-ban csak márciust érintette, a második negyedévben viszont mindhárom hónap rossz eredményeket hoz. Ez a múlt századi nagy gazdasági világválság óta nem látott gazdasági visszaesést fog jelenteni. Az amerikai elemzők a második negyedévben 25-30 százalékos visszaesést várnak hazájukban, és hasonló szabadesésben vannak az eurózóna legnagyobb gazdaságai is. Az USA-ban az összeomlás mértéke már a munkanélküliek számában is jól érzékelhető, az elmúlt öt hétben több mint 30 millióan folyamodtak munkanélkülisegélyért. Ez példa nélküli növekedés, ebben a pillanatban az amerikai munkaerő csaknem 20 százaléka munkanélküli. Európában a különféle rövidített munkaidős támogató programoknak köszönhetően a munkanélküliség még nem gyűrűzött be ilyen mértékben, de a helyzet itt is romlani fog a következő hónapokban. Ahogy azt egy közgazdász kolléga megfogalmazta, sajnos sok olyan ember van Európában, aki azt hiszi, hogy van munkája, de valójában már nincs. Jelenleg nehéz optimistán tekinteni a jövőbe, de ha van valami, ami reményre ad okot, az az, hogy a kormányok és a központi bankok gyorsan felfogták a gazdasági helyzet komolyságát, és sosem látott nagyságú pénzügyi mentőcsomagokat mozgósitottak. Az amerikai Kongresszus már március végén 2,3 billió dolláros mentőcsomagot fogadott el, melyből az amerikai háztartások nagy része minimum 1200 dolláros gyorssegélyhez jutott. Közben az európai országok sem fukarkodnak a pénzügyi segítséggel. A német kormány 757 milliárd eurót mozgósított a gazdaság megsegítésére, Franciaország több mint 400 milliárdot, Spanyolország és Olaszország a bankhitel-garanciákkal együtt fejenként 700 milliárdot. Ehhez még hozzájön az EU segítsége, mely további 540 milliárd. A Nemzetközi Valutaalap számításai alapján globális szinten az eddig bejelentett állami mentőcsomagok összértéke eléri a 8 billió dollárt, ami a világgazdaság össztermékének mintegy 10 százaléka. Az elmúlt gazdasági válság idején 2009-ben az állami mentőcsomagok ennek az összegnek a közelébe sem jutottak. Napjaink egyik kissé elcsépelt, de igaz mondata az, hogy aki gyorsan ad, kétszer ad. A gazdasági károk ugyanis minden nappal nagyobbak, és a kis- és középvállalatok tartalékai fogyóban vannak, vagy már el is fogytak. Ma ezért nincs értelme azon gondolkodni, mekkora lesz ebben az évben a költségvetés hiánya. Ma gyors segítségre van szüksége vállalkozónak és munkavállalónak, hogy a gazdaság túlélje a nehéz heteket, és hogy legyen minek újraindulnia a járvány lecsengése után. Egy elhúzódó gazdasági recesszió ugyanis elveszett évekhez vagy akár évtizedhez is vezethet. FIGYELŐ Johannisból lohannis lett Klaus lohannis román államfő napokban tett, magyarellenesnek tartott kijelentései után a legfontosabb erdélyi magyar napilap és portál áttért az államfő nevének a romános írására. A Krónika napilap és a Maszol.ro portál korábban következetesen németesen, Klaus Johannisnak írta az államfő nevét, a napokban azonban mindkettő Klaus Iohannisra váltott. A Krónika keddi vezércikkében megemlítette: a szerkesztőség a név J-s írásmódjával gesztust próbált tenni az államfő felé, és le akart számolni azzal a típusú totalitárius eszmével, hogy az állam szabná meg, írná át az egyén identitását. „Úgy véljük, elérkezett a pillanat, hogy a dolgok a helyükre kerüljenek, az i-re pedig felkerüljön a pont: lapunk ezentúl Iohannisként tünteti fel a román elnök nevét, ahogyan azt az érintett hivatalosan használja. Rászolgált erre” - fogalmazott a vezércikkíró. Klaus lohannis még 2014-es elnökké választásakor a nagyszebeni Tumul Sfatului TV műsorában adott magyarázatot a neve írásmódjára. Elmondta: családja több mint ötszáz éve Johannisként írta a nevét, de születésekor a román anyakönyvvezető megtagadta, hogy németesen vezesse be a nevet az anyakönyvbe, így lett hivatalosan lohannis. „Az iratokban I-vel maradtam, de az is én vagyok, aki J-vel írja a nevét. A magánlevelezésemben J-vei írom alá a nevemet” - magyarázta. A riporter kérdésére, hogy miért nem változtatta vissza a nevét, miután erre lehetősége nyílott, a politikus a bürokratikus eljárásra hivatkozott, és kijelentette: noha lett volna ismerőse a nagyszebeni városházán, nem látta időszerűnek a névváltoztatást. A városházi ismerőssel arra utalt, hogy 14 éven át ő volt Nagyszeben polgármestere. (MTI) VERES ISTVÁN
