Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-06 / 104. szám
www.ujszo.com | 2020. május 6. KÖZÉLET 3 Idén sem állt le a lakások drágulása MOLNÁR IVÁN Pozsony. Az ingatlanárakon az idei első negyedévben még nem éreztette hatásét a koronavírus-járvány, épp ellenkezőleg, az árak 2008 óta nem látott ütemben nőttek. Az elemzők szerint emiatt mér eddig sem volt könnyű lakáshoz jutni, az elkövetkező hónapokban azonban ez az eddigieknél is nehezebb lesz. A szlovákiai lakóingatlanok átlagos négyzetméterenkénti ára az idei első negyedévben elérte az 1671 eurót, ami az előző negyedévhez képest is 74 eurós növekedésnek számít - derül ki a jegybank legfrissebb felméréséből. „Ilyen látványos negyedéves drágulásra 2008, az előző gazdasági válság kirobbanása előtti időszak óta nem volt példa Szlovákiában. Az egy évvel korábbihoz képest csaknem 9 százalékkal nőttek az árak, ami szintén az egyik leglátványosabb árugrásnak számít” - nyilatkozta Roman Vrbovsky, a jegybank elemzője. A négyzetméterenkénti átlagár a 2014-es mélyponthoz képest 451 euróval nőtt, ami egy átlagos, 70 négyzetméteres lakás esetében több mint 31,5 ezer eurós drágulást jelent. „Továbbra is látványos különbség van azonban a családi házak és a lakások között, míg az előbbiekhez 1264 eurós négyzetméterenkénti átlagáron lehet hozzájutni, a lakások átlagára eléri a 2006 eurót. A lakások az elmúlt egy évben így nagyjából a tizedével drágultak” - tette hozzá Vrbovsky. A lakóingatlanok árát tekintve to-INGATLANÁRAK AZ ELSŐ NEGYEDÉVBEN (€/m2) Pozsony 2231 2053 Zsolna 1254 1076 Nagyszombat 1183 1124 Kassa 1092 1035 Eperjes 1050 988 Trencsén 1025 895 Besztercebánya 923 809 Nyítra 900 883 A táblázatban az adott megyék lakóingatlanainak az idei és tavalyi első negyedéves átlagos négyzetméterenkénti árát tüntettük fel * Forrás: nbs.sk vábbra is Nyitra megye a legolcsóbb régió, ahol a négyzetméterenkénti átlagár 900 euró, míg a sor másik végén található Pozsonyban ez eléri a 2231 eurót. „A növekvő ingatlanárak miatt már az elmúlt időszakban is egyre nehezebben lehetett lakáshoz jutni, még annak ellenére is, hogy nőttek a bérek és egyre több embernek volt munkája. A koronavírus-járvány azonban tovább ront a helyzeten, hiszen a járványügyi intézkedések miatt növekvő munkanélküliség és a fizetések csökkenése egyre több akadályt gördít majd a lakásvásárlás iránt érdeklődők útjába” — mondta Vrbovsky. A jegybanki elemző szavait a fogyasztók körében elvégzett felmérések is igazolják. „A szlovák gazdaság bizalmi indexe az elmúlt hónapban több mint 40 ponttal, 57 pontra esett vissza, ekkora zuhanást 1997 óta nem tapasztaltunk. A szlovákiai fogyasztók legutóbb az előző gazdasági válság kirobbanását követően, 2009-ben voltak ennyire borúlátóak. A lakosság nagy része az elkövetkező időszakban anyagi helyzetének a további romlására és a megtakarítások csökkenésére számít” - nyilatkozta lapunknak Katarina Muchová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Vrbovsky szerint mindez az ingatlanpiacra is rányomja a bélyegét, hogy pontosan milyen irányt is vesznek az ingatlanárak az elkövetkező időszakban, az az elemzők szerint nagyban függ majd attól, hogy a járvány lecsengését követően milyen gyorsan sikerül talpra állítani a gazdaságot. A négyzetméterenkénti átlagár a 2014-es mélyponthoz képest 451 euróval nőtt, ami egy átlagos, 70 négyzetméteres lakás esetében több mint 31,5 ezer eurós drágulást jelent (TASR-feivétei) A járvány alatt jelentősen visszaesett a kártyahasználat ÖSSZEFOGLALÓ A koronavírus-járvány miatt bezárt üzletek és a lakosság csökkenő bevótelei a kártyás fizetéseken is meglátszanak - derül ki a Home Credit áruhitelező társaság legfrissebb felméréséből. Aki csak tehette, az elmúlt hetekben a netán keresztül vásárolt. Pozsony. „A járványügyi intézkedések miatt a lakosságnak nem túl sok lehetősége volt a pénzszórásra, így egyáltalán nem meglepő, hogy az elmúlt egy hónapban több mint a tizedével esett vissza a kártyás fí-Üzemanyagokra és vonatjegyekre az egy évvel korábbihoz képest az elmúlt hetekben több mint 60 százalékkal kevesebbet költöttünk (TASR/AP-feivétei) zetések száma az üzletekben az egy évvel korábbihoz képest. Ennél is látványosabb ütemben, csaknem a negyedével zsugorodott a bankautomatás készpénzfelvételek száma” - nyilatkozta Alessandro Villa, a Home Credit kártyarészlegének a vezetője. „Az elmúlt hetekben a lakosság nagy része úgy intézte a dolgait, hogy a lehető legkevesebbet kelljen kimozdulnia otthonról, így a vásárlások számát is igyekezett csökkenteni, ami a kártyahasználaton is meglátszik” - tette hozzá Linda Bilal, a Home Credit regionális szóvivője. Szerinte mindezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az üzemanyagokra, a busz- és vonatjegyekre az egy évvel korábbihoz képest az elmúlt hetekben több mint 60 százalékkal kevesebbet költöttünk. Az otthonülők sem mondtak le azonban a vásárlás örömeiről, így most jóval több árut rendeltünk az interneten keresztül. Az internetes vásárlás során így az elmúlt egy hónapban majd a negyedével többször használtuk a hitelkártyáinkat fizetésre, mint tavaly ilyenkor. „Hogy ez a trend fennmarad-e a járvány lecsengése után is, az egyelőre kérdéses, a járvány miatt azonban most olyanok is felfedezték az internetes vásárlás előnyeit, akik korábban messze elkerülték a webáruházakat” - figyelmeztet a Home Credit szóvivője. (mi, TASR) Bankadó: veszteségbe került az első bank MOLNÁR IVÁN Az előző kormány által megduplázott banki különadó hatalmas érvágást jelent a bankoknak. A pénzintézetek által alkotmányellenesnek tartott módosítás eddigi legnagyobb áldozata a CSOB, amely az első negyedévet veszteséggel zárta. A pénzügyminisztérium már tárgyal a bankokkal a változásokról. Pozsony. A szlovákiai bankok az eredeti tervek szerint a különadót idén fizették volna utoljára, az SNS és a Smer javaslatára a parlament azonban tavaly ősszel gyorsított eljárásban a banki különadó határozatlan időre történő meghosszabbításáról és megduplázásáról döntött. Emiatt csak idén 300 millió eurót kell befizetniük, ami a tavaly elért nyereségük nagyjából felének felel meg. A különadót a pénzintézetek negyedévente fizetik, és az első idei részletet, több mint 75 millió eurót már át is utalták. Az Európai Központi Bank (EKB) már tavaly figyelmeztette Szlovákiát arra, hogy a banki különadó megemelése veszélyes lehet a szlovák bankszektor számára, és a legfrissebb fejlemények neki adnak igazat. A Sme napilap birtokába jutott előzetes adatok szerint a különadóval a CSOB birkózik meg a legnehezebben: míg a tavalyi első negyedévben még 11 millió eurós nyereséget produkált, az idei első negyedévet már 2 millió eurós veszteséggel zárta. Ezzel a CSOB az első olyan szlovákiai pénzintézet, amely a bankadó miatt került mínuszba. „Mi már korábban felhívtuk a figyelmet arra, hogy a bankadó rendkívül negatív hatást gyakorol a bankszektorra” - mondta el Anna Jamborová, a CSOB szóvivője, aki azonban további részleteket egyelőre nem árult el, a bank ugyanis az első negyedéves gazdálkodásáról szóló adatokat csak jövő héten ismerteti. Ami biztos, hogy a bankadó nélkül a CSOB is nyereséget ért volna el, hiszen az adó miatt az idei év eleje óta csaknem 8 millió eurót fizetett az államnak. A bankadót azonban a többi pénzintézet is megérezte. Az Általános Hitelbank (VUB) nyeresége az első negyedévben 61, a Szlovák Takarékpénztáré 45, a Tatra bankáé nagyjából 14 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. A Szlovák Bankszövetség (SBA) a Főügyészségen keresztül már idén februárban az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bizottsághoz fordult jogorvoslatért a banki különadó hatályának a meghosszabbításával kapcsolatban, abban reménykedve, hogy azt a pénzt is visszakövetelhetik, amit már eddig befizettek. Eduard Heger pénzügyminiszter kedden elismerte, hogy már tárgyalnak a bankokkal a különadóval kapcsolatos szabályok módosításáról. „Amíg nincs meg az egyezség, a részletekről nem beszélhetünk, mindent megteszünk azonban a bankszektor stabilitásának a fenntartásáért” - mondta Heger. A ŐSOB már veszteséggel zárta az első negyedévet (TASR-feivétei)
