Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-30 / 124. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. május 30.1 www.ujszo.com Trump támadása a Twitter ellen Washington. Donald Trump amerikai elnök aláírta a közösségi platformokra vonatkozó szabályok felülvizsgálatáról szóló elnöki rendeletet, ami az ún. tisztességes kommunikációról szóló jogszabály egyik fejezetének felülvizsgálatáról szól. A törvény 230-as számú szakasza a közösségi platformok üzemeltetői számára lehetőséget ad az üzenetek .jóhiszemű” moderálására. Trump kijelentette, ez a rendelet megfosztja a jogi védelem lehetőségétől azon médiumokat, amelyek üzemeltetői cenzúrázzák a tartalmakat. Erre azt követően került sor, hogy kedden a Twitter hamisként jelölte meg Trump két bejegyzését is. Mindkettő arról szólt, hogy a levélben történő szavazás a választások „elcsalásához” vezethet, sőt az egyik bejegyzésben az elnök egyértelműen leszögezte, a novemberi választásokon csalás lesz. A mikroblog-szolgáltató megjelölte a bejegyzéseket, és felhívta a figyelmet az információk ellenőrzésének fontosságára. Újabb olaj a tűzre, hogy a Twitter szerint Trump megsértette az erőszak dicsőítésére vonatkozó szabályait, mert azt sugallta egyik bejegyzésében, hogy lelövik azokat, akik fosztogatni kezdtek Minneapolisban. (MTI) RÖVIDEN 241 túsz a Boko Haram fogságában Lagos. A nigériai hadsereg kimentett 241 embert a Boko Haram iszlamista terroristaszervezet fogságából az északkeleti Bomo államban. A túszokat, akik közt 105 nő és 136 gyerek volt, a Mudu település mellett végrehajtott akció során szabadították ki. John Enenche, a hadsereg szóvivője hozzátette, a műveletben a hadsereg végzett 12 terroristával. Bomo állam északkeleti része, amely közel fekszik a Csád-tóhoz, szigetekkel és mocsarakkal tűzdelt, katonailag nehezen ellenőrizhető terület, ahol szélsőségesek búvóhelye, kiképzőtáborai is találhatók. A Boko Haram 2009 óta tartja rettegésben Nigéria északkeleti részét, majd kiteijesztette tevékenységét a szomszédos Nigerre, Csádra és Kamerunra is. (MTI) Koronavírus mintái majmok kezében Lakhnau. Egy csapat majom támadt egy indiai egészségügyi dolgozóra és elragadta tőle négy koronavírusos beteg vérmintáit. A támadás akkor történt, amikor egy labortechnikus az Uttar Prades állambeli Mirát városának állami orvosi egyetemén, a campuson ment keresztül. „A majmok megragadták a mintákat és eltűntek velük. Négy, kezelés alatt álló koronavírusos beteg vérmintái voltak, akiktől így újra vért kellett venni” - mondta S. K. Garg, az egyetem egyik vezetője. Nem tudni, a majmok ki is öntötték-e a mintákat, de a környéken élők tartanak a kórokozó továbbterjedésétől. (MTI) Peking már Tajvant is fenyegeti A hongkongi parlamentben is szó szerint harc folyik a demokráciáért (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Peking/New York. Kína békés úton kíván újraegyesülni Tajvannal, de a katonai megoldás lehetőségét sem veti el. Összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsát a hongkongi helyzet megvitatására. Kína akár erővel is egyesülhet Tajvannal -jelentették ki tegnap a kínai központi vezetés tagjai egy, a tajvani függetlenségi mozgalom elfojtására hozott törvény évfordulója alkalmából Pekingben tartott eseményen. A 15 évvel ezelőtt bevezetett elszakadás elleni törvény lehetővé teszi Kína számára, hogy katonai erővel szálljon szembe a tajvani függetlenségi mozgalommal abban az esetben, ha a szigetet függetlennek nyilvánítanák. Li Cuo-cseng tábornok, a kínai katonai bizottság hadsereget irányító testületének elnöke kijelentette: amennyiben a békés újraegyesülés lehetősége már nem állna fenn, a kínai hadsereg minden eszközt bevet annak érdekében, hogy leverjen bármilyen jellegű szeparatista törekvést. Kína saját területe részeként tekint az egyébként 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvanra. A Peking és Tajpej közötti kapcsolatokban további feszültségforrást jelenthet a pekingi kormányzat által csütörtökön elfogadott, Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvény is, amelyre reagálva Tajvan bejelentette, hogy hongkongi menedékkérők megsegítését célzó humanitárius akcióterven dolgozik. A tajvani törvényhozás tegnap elítélte, hogy Kína érvényt akar szerezni Hongkongban a nemzetbiztonsági törvénynek. A tajvani pártok határozottan elítélik Peking szándékát, amellyel szerintük megszegi azt az ígéretét, hogy 50 éven át magas fokú autonómiát biztosít Hongkongnak. Amerikai és brit kezdeményezésre összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsát (BT) a kínai parlament által Hongkongra vonatkozóan elfogadott nemzetbiztonsági törvény megvitatására. Peking ellenezte, hogy hivatalosan napirendre vegyék a témát, mondván, az Kína belügyének számít. Az USA, Nagy-Britannia, Kanada és Ausztrália is azzal vádolta meg Kínát, hogy a sokak által bírált jogszabály elfogadásával megsértette nemzetközi kötelezettségeit. Peking ellenlépéseket ígért arra az esetre, ha Washington beavatkozik Hongkong ügyeibe. A várhatóan szeptemberben hatályba lépő kínai nemzetbiztonsági törvénytervezet betiltja a lázadást, az elszakadási törekvések hangoztatását és a központi kormányzat ellen irányuló, felforgatónak minősített cselekményeket. A hongkongi kormányzat számára pedig előírja, hogy új intézményeket hozzon létre a szuverenitás védelme céljából, valamint engedélyezze a pekingi ügynökségeknek, hogy belátásuk szerint járjanak el a városban. Hongkongi ellenzéki politikusok és demokráciapárti aktivisták attól tartanak, hogy a jogszabály a szabadságjogokat korlátozza majd. Washington a kínai kormányzat lépései nyomán nem tartja többé autonóm területnek Hongkongot. A koronavíras miatt tetszhalott a brit autógyártás Nagy-Britannia és Franciaország a jövő héttől fokozatosan feloldja a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozé intézkedések újabb részét. London/Périzs. Teljesültek a brit koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások enyhítésének feltételei, és jövő hétfőtől az eddigieknél szabadabban lehet találkozni családtagokkal és ismerősökkel — mondta Boris Johnson brit miniszterelnök. Johnson hozzátette, a jövő héttől hatfös, nem egy háztartásban élő csoportok találkozhatnak szabadtéren. A kormányfő hangsúlyozta, a nem egy háztartásban élőknek továbbra is 2 méter távolságot kell tartaniuk egymástól. A március 23-án érvénybe léptetett korlátozások alapján eddig kettőnél több, nem egy háztartásban lakó ember nem tartózkodhatott együtt közterületen, emellett a nem együtt élő családtagok és ismerősök sem látogathatták egymást. Hétfőn megindulhat a tanítás az általános iskolák alsó tagozatainak három évfolyamán. Első lépésként a nulladik, az első és a hatodik osztályba járó gyerekek térhetnek vissza az iskolákba. Emellett hétfőtől kinyithatnak a szabadtéri piacok, valamint azok az autókereskedések, amelyeknek van megfelelő szabadtéri bemutatóterük. Június 15-én az összes olyan üzlet is kinyithat, amely nem alapvető közszükségleti cikkeket árusít. Az Egyesült Királyságban a tegnap délben zárult 24 órában 1887-tel nőtt az újonnan kiszűrt koronavírus-fertőzések száma. Csütörtökig 3,9 millió szűrést végeztek országszerte, és e vizsgálatok közül 270 ezernek lett pozitív az eredménye. Legutóbb 377 beteg haláláról érkezett bejelentés, országosan eddig 37 837 olyan haláleset történt, amelyet szűrővizsgálattal bizonyított módon vírusfertőzés okozott. A járvány megfékezése végett elrendelt korlátozások miatt múlt hónapban gyakorlatilag megszűnt az autógyártás Nagy-Britanniában: áprilisban mindössze 197 személygépkocsi készült az országban, ami teljességgel példátlan. Egybevetésül: tavaly áprilisban 70 971 autó készült. Franciaország az Európán belüli határok június 15-i újranyitását szorgalmazza karantén-előírások nélkül - jelentette be Edouard Philippe miniszterelnök sajtótájékoztatóján, amelyen a koronavírus-járvány miatti általános karantén több mint két héttel ezelőtt megkezdett fokozatos feloldásának újabb intézkedéseit ismertette. „A kölcsönösség elvét fogjuk ugyanakkor alkalmazni azon országokkal szemben, amelyek 14 napos karantént írnak majd elő a franciáknak” - mondta a kormányfő. A március 31-én bezárt párizsi Orly repülőtérről június 26-án indulhatnak újra a kereskedelmi járatok. Edouard Philippe elmondta, június 2-ától megszűnik az a korlátozás, amely alapján a franciák a lakóhelyüknek csak a 100 km-es körzetében mozoghatnak, miután a járvány nem kapott új erőre az általános karantén május 11-i feloldása óta. A vendéglátóhelyek szigorú előírások mellett jövő kedden megnyithatnak az egész országban, de a leginkább veszélyeztetett fővárosi régióban egyelőre csak a teraszokon fogadhatnak vendégeket. Franciaország a koronavírusjárvány egyik fő európai gócpontja, a Covid-19 fertőzés miatt több mint 28 700-an vesztették életüket, a fertőzöttek száma 187 ezer fő. (MTI) Durvuló faji zavargások a rendőri túlkapás miatt Lángoló Minneapolis. Fegyvertelen feketét fojtott meg egy rendőr. (TASR/AP) Aminnesotai Minneapolisban eluralkodott az erőszak a rendőrségi intézkedést követően meghalt fekete férfi miatt. A nagyvárosban az afroamerikai férfi halála ügyében az igazság feltárását követelő tüntetők helyét átvették a boltokat feltörök és autókat gyújtogaték. Minneapolis. A rendőri túlkapás által kiváltott zavargások során üzleteket raboltak ki, és egyszerre legalább 30 helyen gyújtottak tüzet a város utcáin. Csütörtök napközben lángokban állt Minneapolis több épülete is, lakóházak, üzletek, az egyik rendőrőrsöt is megostromolták, a bent állomásozó rendőröket a biztonság kedvéért evakuálták. A rendőrség könnygázgránátokkal és vízágyúkkal próbált gátat vetni az erőszaknak, csütörtök hajnaltól kivezényelték a Nemzeti Gárda 500 tagját is. A 3 napja tartó zavargásoknak már halálos áldozata is van. A 46 éves afroamerikai George Floydot hétfőn este igazoltatta négy rendőr, aki a földre teperte a fegyvertelen férfit, majd egyikük a nyakára térdelt. Floyd csak annyit tudott mondani, hogy nem kap levegőt. Azt követően, hogy bevitték a rendőrőrsre, majd a kórházba, el is hunyt. A rendőrség hivatalos közleménye szerint „a rendőrtisztek a gyanúsítottat megbilincselték, és észlelték, hogy orvosi ellátásra van szüksége”. Az intézkedő rendőröket - akiket hamisított pénz forgalmazása miatt hívtak a helyszínre - már kedden elbocsátották, egyikük ellen büntetőeljárást kezdeményeztek a férfi halála miatt. Donald Trump amerikai elnök bejelentette, felkérte az igazságügyi minisztériumot, illetve a Szövetségi Nyomozó Irodát (FBI) az ügy teljes feltárására. Az elnök igazságszolgáltatást ígért Floyd hozzátartozóinak. Jacob Frey, Minneapolis polgármestere hangsúlyozta: minden eszközt igénybe vesznek a rend helyreállításához a városban. „Nem engedhetjük meg, hogy a tragédia újabb tragédiákat idézzen elő” - fogalmazott. A polgármester - Tim Walz minnesotai kormányzóhoz hasonlóan - veszélyesnek minősítette az erőszak elharapódzását. Az USA-ban egyébként is magasra hágtak az etnikai feszültségek. Februárban ugyanis Georgia államban két fehér férfi - apa és fia - agyonlőtt egy fekete kocogót. Állításuk szerint összekeverték egy betörővel. Az ügyben azonban a nyomozók csak 2,5 hónap után, a közfelháborodás hatására léptek. (MTI, 444, ú)
