Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-05 / 103. szám
Az alsóházon múlhat a Premier League-szezon sorsa 2020. május 5., kedd, XVI. évfolyam, 16. szám Minden korszaknak megvan a nagy Barcelona-Inter csatája - a támadó és a védekező futball örök szimbóluma (Fotó: tasr/ap) A Baj nokok Ligáj a a stílusok harca A koronavírus-járvány két-három évig hatással lehet a nemzetközi futballversenynaptárra és még a 2022-es katari világbajnokságot is érintheti - véli Lars-Christer Olsson, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) végrehajtó bizottságának tagja. Mi lehet a Bajnokok Ligája sorsa, és hogyan lett ez a legnépszerűbb sorozat? E gyes nemzeti bajnokságok a folytatásra készülődnek, míg mások — így például a belgák, a hollandok és a franciák - már úgy döntöttek: befejezettnek nyilvánítják a 2019-2020-as bajnokságot. Ami az UEFA szándékait illeti: Olsson megerősítette, hogy a szervezet augusztusban szeretné befejezni a Bajnokok Ligája és az Európa-liga márciusban félbeszakadt idényét. „Legkésőbb május végéig döntést kell hoznunk ebben a kérdésben” - jelentette ki. Mi lehet a megoldás? A Sky Italia információi szerint augusztusban a megszokott lebonyolítási rendszerben, vagyis kétmecscses párharcokkal folytatódhat a labdarúgó Bajnokok Ligája 2019— 2020-as kiírása. Az olasz televíziós társaság beszámolója szerint az UEFA úgy tervezi, hogy az első számú európai kupasorozat koronavírus-járvány miatt félbeszakított idényében augusztus 7-én, a nyolcaddöntők még le nem játszott visszavágóival indulnának újra a küzdelmek, szinte biztosan zárt kapuk mögött. Aleksander Ceferin, az UEFA elnöke korábban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a BL-ben és az Európa-ligában a negyeddöntőtől kezdve semleges helyszínen lejátszandó egymeccses párharcok döntsenek a továbbjutók kilétéről, ezzel szemben a Sky Italia most olyan forgatókönyvet vázolt fel, melyben a fináléig vezető úton végig oda-vissza vágós ütközeteket rendeznének. E szerint a negyeddöntőkre augusztus 11-15., az elődöntőkre 18—22. között kerülne sor az augusztus 29-i, isztambuli döntő előtt. Ennek a tervezetnek a megvalósítása csak úgy lehetséges, ha a nemzeti bajnokságokat az európai kupasorozatok folytatása előtt befejezik - a Cadena SER információi szerint az Európai Klubok Szövetsége (ECA) és az UEFA a múlt héten éppen erről állapodott meg. Amennyiben a Bajnokok Ligája augusztusi lebonyolítása realizálódik, akkor az új idény csoportköre (szeptember eleje helyett) október közepén kezdődhet el. A Bajnokok Ligája gyökerei Az 1950-es évek elején Európa társadalmilag, gazdaságilag és politikailag is jelentős változáson ment keresztül. A folyamatok középpontjában a katalizátorként működő Franciaország állt. A luxemburgi születésű francia politikus, Robert Schuman javaslatára Franciaország, az NSZK, Olaszország és a Benelux államok együttműködése gazdasági síkon célozta az egységesedést az Európai Szén- és Acél közösség megalapításával (1951), de a futballban is a franciák jártak élen. Az 1952-es helsinki FIFA-konferencia után nyilvánvalóvá vált, hogy Európa dominanciája a nemzetközi futball korabeli vezető szervezetében meggyengült. A futball bölcsője elvesztette vezető szerepét és a sportág fejlődésére gyakorolt befolyását. Ez vezetett oda, hogy kelet és nyugat képviselői 1954. június 15-én találkoztak Bernben, és még aznap megszületett az európai futball vezető szervezete, az UEFA (eredeti nevén Union des Associations Européennes de Football); Az UEFA megalapítása után a francia Henri Delaunay azonnal előállt régóta dédelgetett tervével: a világbajnokságok mintájára rendezzenek tornát az európai válogatottak számára is. Am mielőtt Eb-ről beszélhettünk volna, az európai klubfutballnak át kellett esnie egy nélkülözheteden állomáson: a Bajnokcsapatok Európa-kupája elindulásán. A BEK létrejöttében fontos szerepe volt annak, hogy 1954-ben a Wolverhampton Wanderers 3-2-re legyőzte a Budapesti Honvédőt, és kinevezte magát Európa, sőt a világ legjobb csapatává. Az eredményben bizonyára volt némi szerepe annak, hogy a Wolverhampton menedzsere, Stan Cullis az amúgy is esős időben addig locsoltatta a pályát, míg az sártengerré változott, de tény, hogy a Szpartak Moszkva elleni siker után pár nappal a Wolves újabb nagy skalpot szerzett a Puskás-féle Honvéd legyőzésével - ráadásul úgy, hogy a magyar csapat félidőben 2-0-ra vezetett. „A Wolves legyőzte a magyar bajnok Honvédőt, a világ legcsodálatosabb csapatát. Tette mindezt a legnagyszerűbb mérkőzésen, amelyet valaha láttam” - írta a Daily Mirror tudósítója. A franciáknak csípte a szemét az angolok öntömjénezése, terveikkel azonnal színre léptek, és gyorsan meg is állapodtak az európai klubokkal abban, hogy 1955-ben elindítják a Bajnokcsapatok Európa-kupáját, amelynek keretében a meccseket villanyfény mellett, hétközi, esti időpontokban rendezik majd, hogy minél nagyobb tömegek láthassák. A robbanásszerű fejlődés A folyamat megállíthatadan volt: a sport — és vele együtt milliónyi szurkoló - mindig a legeket kereste, a sorból pedig már csak a legerősebb, legjobb, legszebb európai válogatott hiányzott. Az 1950-es években a futball eszközeiben és külsőségeiben is elindult a profizmus útján, hogy az első, 1960-as Európa-bajnokság végleg elhozza az áttörést, és a kontinens egyértelműen legnépszerűbb sportjává váljon. Az 1960-as évek elhozták szinte mindazt, amit ma a modern futballhoz kötünk. Korábban csak fényes nappal játszották, és bár így sem nélkülözte a szenvedélyt, az elsöprő drámát és színpadi show-t, az egyenes kieséses rendszerben zajló nemzetközi kupák kiteljesedése, a villanyfény mellett játszott mérkőzések, az Európa-bajnokságok és a televíziózás hozta el a katarzist. 1961-ben feltalálták a videomagnót, sőt 1967-ben már volt hordozható változata is, ami óriási lökést adott a televíziózásnak, és magának a futballnak is: elindultak az első tv-műsorok, beszélgetések és gólösszefoglalók (Németország: Sportschau (1961), Anglia: BBC Match of the day (1964), Olaszország: 90. Minuto (1970). A lassított visszajátszások megteremtették az elemzések lehetőségét. A technikai forradalom eszközeivel az olaszok robbantottak először: 1967-ben elindult a Moviola című televíziós elemzőműsor M Heron Vitellivel és Carlo Sassival. A labdarúgás szakmai elemzése ezzel a lépéssel indult el afelé, hogy a televíziózás szerves részévé, és ezzel a futball egyik legerősebb marketingeszközévé váljon. A nemzetközi közvetítésekkel járó hatalmas piaci elérés három területen befolyásolta a futball fejlődését döntő módon: 1) A meccsek követhetővé váltak az edzők számára, ami sportszakmai fejlődést indukált. 2) A mérkőzések az egész világon elérhetővé és követhetővé váltak, a labdarúgás globális népszerűségre váltotta helyi ismertségét, és ezzel együtt a játék innovációi is gyorsan elterjedtek Ázsiától Amerikáig. 3) A játékosok és a csapatok kőkemény reklámhordozóvá váltak, megindult a kultuszteremtés és a futball brandesítése. Eközben persze a pályán is zajlottak az események. A futball örök harca A futball ciklikus sportág, a támadó és a védekező felfogás, a proaktív és a reaktív erők örökös, váltakozó sikerű harca uralja. A futball első ötven éve az egyén szabadságáról, a művészetről és az önkifejezésről szólt. Az 1960-as években azonban az öntudatára ébredt sportág mindezt lesöpörte a pályáról, kiölte a játékból a szépséget és a gólokat. Európában már mindenütt felismerték a taktika jelentőségét, annak szerepéről magas színvonalú szakmai viták folytak még az újságok hasábjain is, ami magával hozta a védekező irányzatok aránytalan megerősödését. Az 1968-as Eb négyes döntőjébe Európa ultradefenzív elitje jutott be: a már szélsők nélkül játszó, a középpályát túltöltő Anglia, a letámadást és a négyvédős rendszert kitaláló és csúcsra járató Szovjetunió, a catenaccióval újra kivirágzó, söprögetővel futballozó Olaszország és a kíméleden Jugoszlávia. A torna 1,4-es meccsenkénti gólátlaga olyan történelmi mélypontot jelez, amit azóta sem közelítettünk meg. Ugyanakkor alig nyolc évvel a góládag szempontjából történelmi mélypontnak számító 1968-as torna után történelmi csúcsokat döntögetett a foci: az 1976-os jugoszláviai Eb már 4,75-ös góládagot hozott, ami a mai napig rekord. Valaminek történnie kellett, ez a valami pedig a totális futball megjelenése volt. Megjelentek a labdához pozícionált szerepek, tovább erősödött a helycserés támadójáték, a kimagasló technikai képzettség, megjelent az egész pályás letámadás és a lescsapda. Ez a stílus akkoriban tarolt Németalföldön és környékén. Az Ajax 1971 és 1973 között hengerelt a BEK-ben, a belga Anderlecht a hetvenes években zsinórban háromszor jutott be a KEK-döntőbe, kétszer meg is nyerte. A holland határ túloldalán fekvő Mönchengladbach öt bajnokságot nyert a Bundesligában, miközben az európai kupaporondon is villogott. A csapat egyik húzóembere az a Jupp Heynckes volt, aki 2013-ban a totális futballból táplálkozva edzőként triplázni tudott a Bayernnel. Azzal a Bayernnel, amely 1974 és 1976 között három BEK-et nyert zsinórban, és amelyet egyébként a Valerij Lobanovszkijféle Dinamo Kijev kontrafocija legyőzött az 1975-ös Európai Szuperkupa-döntőn - hogy teljes legyen a kép. A nagy kép azóta sem változott. A fociban nincs egyeden kijelölt útja a győzelemnek. 2010-ben az ultradefenzív Internazionale ugyanúgy triplázni tudott, mint a támadófoci apostola, a Barcelona 2009-ben vagy 2015-ben. Minden máson túl talán ez a BEK, illetve a Bajnokok Ligája sikerének kulcsa. A BL a stílusok csatája, ezért is kiszámíthatadan, ezért is várjuk és szeretjük annyira. Hegedűs Henrik
