Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-25 / 119. szám
www.ujszo.com | 2020. május 25. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Felebarátaid a boltban Harc a mindennapi friss kifliért? Ennél már jóval többről van szó MÁRIUS KOPCSAY A vasárnap szabadnap, hiszen az Úr is megpihent a hetedik napon - ezért aztán megint vezető téma lett a vasárnapi nyitvatartás. A lakosság mondjuk negyven feletti része megtapasztalta a két szélsőséget ezen á téren. A szocializmusban szombat délben kivétel nélkül becsukott minden és kész. Nem beszélve arról, hogy szombaton déltájt már nem is volt érdemes bemenni a boltba, már úgysem volt tej meg kenyér. Aztán megszoktuk a nonstop vásárlást, majd azt, hogy az államünnepeken ismét bezárták az üzleteket. És kinevettük Richard Sulíkot, aki azon morgott, hogy vasárnap miért nem tud friss, ropogós kiflit venni. De változnak az idők. A koronavírus vasárnapra bezárta az üzleteket és újraindította a vitát arról, hogy akkor maradjanak zárva a járvány után is. Az erről folytatott egyébként sem túl konstruktív vita pedig mostanra a konzervatívok és a liberálisok küzdelmévé fajult. Az elmúlt években mindig akadt olyan téma, ami olaj volt erre a tűzre, hogy aztán ez az ellentét már-már inkvizíciós jelleget öltsön. Az előző kormányzati ciklus végén ilyen volt az Isztambuli Egyezmény, nemrég pedig az emberi jogi biztos éves jelentése a parlamentben, amikor kiderült, hogy a képviselők nagy részének fogalma sincs arról, mi is lenne az ombudsman hivatalának dolga és úgy általában az emberi jogokért sem aggódnak különösebben. Kivéve ha a meg nem született gyerekek jogairól van szó. Ha a gyerek megszületik, és véletlenül éppen romának vagy homoszexuálisnak születik, hát akkor egyes politikusok szerint egyszerűen pechje van. A legjobb hónapjait máris maga mögött tudhatja. E társadalmi illem és jó nevelés jegyében illene azzal is egyetérteni, hogy vasárnap zárva a bolt. Hiszen a jó keresztény vasárnap templomba megy, és a többiek is visszafoghatnák magukat meg a fogyasztást, merthogy a járvány alatt sem volt vasárnap nyitva a bolt. Csakhogy itt már egyáltalán nem arról van szó, hogy lehet a vasárnap reggel friss kiflit venni. A koronavírus gazdasági visszaesést eredményez, sokan máris elveszítették a munkájukat. Az állam csak részben és késlekedve folyósítja a kárpótlásokat, a felmérések szerint pedig az emberek a járvány elmúltával is óvatosak maradnak, bizonytalan időkben érthetően nem fogják két kézzel szórni a pénzt, még akkor se, ha van. A vasárnapi zárvatartás viszont csak hozzátenne a gazdaság vergődéséhez, stagnálásához- ilyenkor pedig a logika azt diktálja, hogy próbáljuk ösztönözni, élénkíteni az egyébként sokat átkozott fogyasztást. Mert ebben az esetben nem haszonszerzésről, forgalomnövelésről van szó. Hanem arról, hogy segíts a felebarátodnak. Tehát minimum annyit megérdemelne ez a téma, hogy felelős szakmai vitát folytassanak róla. A szerző a TASR munkatársa Nem nyafognék, de most már két sört! (Kotrha) Uj atomkísérleteket végezne az USA Az amerikai kormányzat nemzetbiztonsági illetékesei május közepén atomfegyverkísérlet végrehajtásáról tanácskoztak - közölte a The Washington Post nevük elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva. A lap információi szerint az amerikai nemzetbiztonsági ügynökségek vezetői május 15-én tanácskoztak az 1992 óta első atomfegyver-kísérlet végrehajtásának lehetőségéről. Erre a megbeszélésre állítólag azt követően került sor, hogy a kormányzat Oroszországot és Kínát azzal vádolta meg, hogy az emberekre és a környezetre vonatkozó hatás szempontjából úgynevezett alacsony szintű - föld alatti - nukleáris kísérleteket hajtott végre. A Post úgy tudja: a tanácskozáson részt vevő egyik kormányzati tisztségviselő azt vetette fel, hogy a nukleáris teszttel Washington demonstrálhatja Moszkvának és Pekingnek, hogy az Egyesült Államok képes „gyorstesztre”, s ez a demonstráció hasznosnak bizonyulhat későbbi fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon. Ehhez tartozik, hogy Washington minden jövőbeni fegyverzetkorlátozási tárgyalásba szeretné bevonni Kínát is. A nemzetbiztonsági vezetők megbeszélésén semmiféle megállapodás nem született, az Egyesült Államok nem hajtott végre nukleáris fegyverkísérletet. A lap értesülése szerint a szakemberek arról döntöttek, hogy a jövőben sem hajtanak végre atomkísérletet, Washington más jellegű intézkedésekkel ad választ arra, amit orosz és kínai fenyegetésként észlel. A Nemzetbiztonsági Tanács semmilyen formában nem kívánta kommentálni a lap rövid cikkét. (MTI) Magyar életjelek SZILVÁSSY JÓZSEF A járvány megfékezése érdekében elrendelt szigorú korlátozások megbénították a szlovákiai magyar pártokat is. Az Összefogás ugyan gyorsan megtartotta tisztújító közgyűlését, viszont a Hídnak és az MKP-nak regionális szervezetei is vannak, így érthetően már csupán ideiglenes ügyvivői testületet tudott felállítani. Es egyelőre teljes csend honol a Magyar Fórum, illetve a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség háza táján. Néhány napja azonban hazai magyar közéletünkben életjeleket észlelhettünk. A sort Mózes Szabolcs nyitotta, akinek együttgondolkodásra ösztönző elemzését (Találjuk ki Felvidéket) olvashattuk lapunkban. A Körkép.sk pedig hasonló szándékkal ankétot indított, amelyben közéletünk aktív szereplői fejtették ki véleményüket a hazai magyar politizálás jelenlegi állapotáról. Á honlap egyik kérdésére adott válaszok nemzeti közösségünk szempontjából nagy, ugyanakkor előrelátható kudarcnak tartják a február végi választás végeredményét. Sólymos László bevallotta, egy percig sem hitt abban, hogy egy évtizednyi testvérharc és egyéb zavaró körülmények miatt a két jelöltlista bármelyike eredményes lehet. Nagy József viszont úgy véli: nemcsak a magyar egység hiányával magyarázható a sikertelenség, hanem azzal is, hogy a választópolgárok többsége gyökeres változásokat akart, és ebben a helyzetben a Magyar Közösségi Összefogás nem tudott olyan hitelesen kommunikálni, mint Igor Matovic. Németh Gabriella úgy látja, a hárompárti magyar választási koalícióban az MKP elfogadhatóan szerepelt, viszont az Összefogás és a Magyar Fórum eredményei a vártnál gyengébbek lettek, s emiatt nem érték el az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Elgondolkoztató Keszegh Béla, Komárom polgármesterének megállapítása is, miszerint a hazai magyar pártok annyira elhasználódtak, hogy emiatt sokan otthon maradtak, vagy inkább szlovák pártokra voksoltak. Szerinte a Híd mögött sosem volt igazi szervezettség, csupán az érdek tartotta össze a helyi kiskirályokat. Forró Krisztián, az MKP Nagyszombat megyei képviselője leszögezte: akadt nem kevés tamáskodó, aki nem hitte el, hogy az MKÖ listája valódi összefogást tükröz. Nem éppen indokolatlanul, tehetjük hozzá, mert a kívülálló számára különböző megnyilvánulások alapján máig érzékelhető feszültség van a három párt egyes vezetői között. Ezek a közhangulatot is jól jellemző vélemények nem éppen sima folytatást vetítenek előre. Ä nagy többség óhajának hangot adva mindannyian az előremutató tettekben megnyilvánuló egység megteremtését szorgalmazzák, de a követendő értékrendről már megoszlanak a vélemények. Az Összefogás és az MKP hangadói továbbra is az etnikai politizálást tartják elengedhetetlennek. Csak ilyen alapállásból nyitottak elsősorban a déli régiókban élő szlovákok irányába. A Híd elnökjelöltje viszont hangsúlyozta: pártja ezután is felvállalja a hazai magyarokén kívül a többi kisebbség érdekképviseletét. Többen generációs váltást sürgetnek, rátermett fiataloktól várják a sikeresebb folytatást. Keszegh arra figyelmeztet, hogy a két legnagyobb hazai magyar párt hangadói jelenleg döglött lovon ülnek, eléggé elszigetelten potenciális választópolgáraiktól. Samu István, az Új Egység Mozgalom alapítója az elmúlt húsz évben közéleti szerepet betöltő személyek visszavonulását sürgeti, mert amiről most „okoskodnak”, azt szerinte az eltelt két évtizedben megtehették volna. Ilyen légkörben tartják a hét végén a válságos helyzetéből kiutat kereső Híd tisztújító közgyűlését, ahol nem várható nagy tülekedés az elnöki posztért. Nemsokára összeül az MKP Országos Tanácsa is, majd ugyancsak a közgyűlés, és következik a pártvezetés megújítása. Nem pedig csak helycserés pozíciómentés, amiben állítólag egyesek mesterkednek. Ennyi változással aligha lenne életképesebb ez a párt, és végső soron a hazai inagyar politizálás. FIGYELŐ Kim Dzsong Un megint előbújt Úgy tűnik, az észak-koreai vezetőnek tetszik a bújócska. Három hét után ismét Kim Dzsong Un elnökletével ülésezett az északkoreai munkapárt központi katonai testületé, a tanácskozáson megvitatták a háborús nukleáris elrettentés erősítéséről szóló új javaslatot— jelentette a phenjani kommunista vezetés szócsöveként számon tartott KCNA hírügynökség. A Yonhap dél-koreai hírügynökség által idézett jelentés hírértékét növeli, hogy Kim Dzsong Un újabb három héten át nem jelent meg a nyilvánosság előtt. A szöuli újraegyesítési minisztérium pénteken beszámolt arról, hogy Kim utolsó nyilvános szereplése május 1 -jén volt, miután előtte húsz napon keresztül nem adott magáról hírt, így találgatások kaptak szárnyra világszerte egészségi állapotának válságosra fordulásáról, mi több, haláláról. A KCNA vasárnapi jelentése szerint a munkapárti katonai testület ülését a nemzetvédelmi erők további megszilárdításával kapcsolatos követelmények megvitatásának szentelték, szó volt a háború megelőzéséről bel- és külpolitikai eszközökkel. A tanácskozáson megvitatták a háborús nukleáris elrettentés megerősítését felvázoló új javaslatot, amely kiköti, hogy a hadászati erők bevetése csak végszükség esetén történhet. A tanácskozás résztvevői állítólag rámutattak a hadsereg szervezésének egyes hiányosságaira, és megvitatták ezek kiküszöbölését. A KCNA nem részletezte, a nukleáris elrettentés megerősítését illetően milyen új elképzelések hangzottak el a tanácskozáson. (MTI)
