Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-21 / 116. szám
www.ujszo.com | 2020. május 21. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Vallási okokból zárva Miért épp az eladónőket védik meg? Azokat is O tt van mindjárt a szlovák alkotmány elején, hogy az ország berendezkedése nem kötődik semmilyen ideológiához és valláshoz, egyszerűen csak demokrácia. Végignézve az ultrakonzervatív parlamenti képviselők számát, ez lesz az egyik mondat, amit a legtöbbször fognak ragozni a következő négy évben. Az ultrakonzervatívok már Mária Patakyová emberi jogi biztos éves jelentésének megalázó elutasításakor is megmutatták, hogy csak a katolikus egyház doktrínáin keresztül hajlandók nézni a világot. És biztosak lehetünk a folytatásban, elsőnek itt van mindjárt a vasárnapi zárvatartás kérdése a járvány után is. A valódi indokukat még nem mondta ki egyikük sem, hogy a vasárnapot bibliai értelemben kell bevinni a politikába. A kormánykoalíció egy része Milan Krajniak munkaügyi miniszterrel az élen arról papol, hogy mindenkinek joga van vasárnap megpihenni és a családjával lenni. De ha ezt az az ember mondja, aki az utolsó keresztes lovagnak nevezi magát, nehéz elhinni, hogy a dolog világi oldala érdekli. Az OEaNO és Igor Matovic kormányfő is azt mondja, a családok megérdemelnek legalább egy napot együtt... A párt képviselőinek pedig szabad kezet adna ebben a kérdésben. A kormány megalakulásakor azt mondta, érzékeny témákban és a vallási meggyőződésükkel kapcsolatos kérdésekben kapnak szabad döntési jogot a kormánypárti képviselők. Világos, hogy a vasárnapi zárvatartás újabb pofon akar lenni a szekuláris államnak, amely a berendezkedése szerint nem avatkozik be a vallásokba, és nem részesíti előnyben egyiket sem. Csak hamis szónoklatok ezek családbarát politikáról és az elárusítónők megvédéséről. Ha következetesek lennének, akkor az államnak ugyanígy meg kellene védenie a vasárnapi kizsákmányolástól a szegény pincéreket, szakácsokat, a művészeket és még ki tudja hány meg hányféle munkást - mindenkit, aki nem a stratégiai ágazatokban, az egészségügyben és a fegyveres testületeknél dolgozik. A másik oldalon sok kiskereskeakik nem kérték delmi alkalmazottnak megfelel a vasárnapi munka és a betiltásával meg lennének rövidítve. Például a diákok is, akik ekkor tudnak pénzt keresni. A konzervatívok az elárusítónők megvédéséről beszélnek, de nem foglalkoznak a valódi problémáikkal. Sokan közülük kényszervállalkozóként kénytelenek dolgozni, így elesnek az alkalmazottaknak járó előnyöktől és juttatásoktól, beleértve a hétvégi pótlékot és a fizetett szabadságot. Ha az állam valóban meg akarná őket védeni, akkor ellenőrök hadseregét küldené ki a terepre, hogy felszámolja a munkaadók különféle praktikáit. A vasárnapi munka betiltása csökkentené a foglalkoztatást is, mivel a hatnapos munkahetet kevesebb alkalmazottal is le lehet húzni. Abszurd tehát ilyesmit javasolni a válság idején, amikor soha nem látott mértékű gazdasági visszaesést jósolnak és a munkanélküliség felkúszhat 10 százalék fölé. Valamiféle kompromisszumot a liberálisokjavaslatajelenthet, hogy ha az alkalmazott azt szeretné, lelkiismereti okokból vasárnap nem kellene dolgoznia. Azonban a kompromisszumok sosem fértek össze a doktrínákkal. A szerző a Trend kommentátora (Danglár) Karantén után népességrobbanás Népességrobbanástól tartanak a világ így is egyik legnépesebb országéban, Indonéziában a koronavírusjárvény miatt foganatosított korlátozások következtében. A jakartai családtervezési hatóság becslései szerint az országban 2021 elején a nem tervezett terhességek eredményeként 420 ezer csecsemővel több jöhet a világra a megszokottnál. Ennek egyik oka, hogy sok kisebb klinika bezárt a járvány miatt. „Sokan nem jutnak hozzá fogamzásgátló eszközökhöz” - mondta Hasto Wardoyo, a családtervezési hatóság vezetője. „Emellett sokan követik a kormány utasítását, hogy a vészhelyzeteket leszámítva mindenki maradjon otthon”-tette hozzá. A 264 milliós országban 28 millióan vesznek részt az állami családtervezési programban. A hatóság becslései szerint a résztvevők tíz százalékának gondot jelent hozzájutni fogamzásgátló eszközökhöz. A hatóság munkatársai most ezen próbálnak segíteni, házról házra járva. A muszlint országban túlnyomóan a nők gondoskodnak a terhességmegelőzésről. A hatóság mindenekelőtt a gyermekágyi és a csecsemőhalandóság növekedésétől tart. „A koronavírus miatt kialakult helyzet egyszerűen nem a legjobb idő a terhességre Indonéziában” -hangsúlyozta Wardoyo. Az országban eddig 18 496 fertőzöttet azonosítottak, 1221-en haltak bele a SARS-CoV-2 nevű koronavírus okozta Covid-19 légzőszervi kórba. (MTI) A fertőzött kevesebb, a kérdés ugyanannyi FELEDY BOTOND A koronavírus egyre több kérdéssel hagy minket itt (remélhetőleg) egy átmenetileg nyugodtabb nyárra. Olyan kérdésekkel, amelyeket március óta teszünk fel folyamatosan, és amelyekre azóta sincs érdemi válasz. Nem tudjuk, hogy lesz-e második hullám. Csak annyit tudunk, hogy Kínában már újra több mint százmillió embert vontak karanténintézkedések alá. Tudjuk, hogy akár egy tünetmentes fertőzött is ezreknek adhatja át a kórt, mint ahogy a szöuli szórakozónegyedben történt. Nem tudjuk, hogy lesz-e vakcina. Mert ez attól függ, hogy az immunitás ki tud-e alakulni a betegséggel szemben tartósan. Egyelőre ez utóbbi is bizonytalan, pedig lassan fél éve a világ számos laboratóriumában erre keresik a választ. Nem tudjuk, hogy a körülbelül két hónapos karantén mennyi mentális problémát okozott: bár láttuk a családon belüli erőszak növekvő mutatóit, egyelőre még tartanak az első átfogóbb kutatások a psziché területén. Vajon a lelassult élet egyes új részeit megtartjuk-e továbbra is? Vagy a bevásárlóutcák újranyitásakor látott tömegjelenetek jelentik a valóságot, és ami visszatérhet a régi kerékvágásba, az vissza is tér? Nem tudjuk, hogy hogyan és pontosan mikor terjedt el Vuhanból a vírus. A kínaiak azóta már egyetlen tollvonással 50 százalékkal megemelték a halottak hivatalos számát. Aztán tagadták, hogy lennének új esetek, amelyek most már más tartományok nagyvárosait is érintenek. Amíg a gócpontot nem lehet érdemben vizsgálni, amíg a kínai kommunisták a saját hatalmuk megtartása érdekében csak részleteket tárnak fel az igazságból, nehéz lesz megérteni a járvány első fordulatait. Nem tudjuk, hogy a két hónap karantén okozta társadalmi sokkhoz képest mekkora lesz a gazdasági válság okozta forradalom. Gyorsan visszaáll a gazdaság, vagy a csődbe ment kis- és középvállalkozók miatt egész más lesz a helyzet? Újrahuzalozzuk a világkereskedelmet, vagy csak pepecselünk vele, mint a bankrendszerrel 2008 után? Nem tudjuk, hogy a kínai-amerikai viszály a koronavírus kapcsán mennyire mérgesedik el, ahogy azt sem, hogy (Nyugat-)Európa beszáll-e ebbe a konfliktusba és lesz-e egységes transzatlanti nyomás Pekingre. Nem tudjuk, hogy a közép-európai országok jó része hogyan, miért úszta meg ennyire szerencsésen a vírust. Hiszen hasonló intézkedések születtek a világ számos pontján, az Egyesült Államokat és a Nagy- Britanniát leszámítva hasonló idősávokban, és mégis látványosak a különbségek. A végén aligha egy faktor fogja megmagyarázni az egyenetlen eloszlást. Nem tudjuk, hogy a gazdag országok pénznyomtatása és gazdasági szívmasszázsa mennyiben fogja megmenteni a kisebb országokat, akár a nem eurózónás Magyarországot, vagy éppen Afrikát és Latin-Amerikát, ahol egy-egy nagyobb társadalmi összeomlás hatalmas globális következményekkel is járhat, a nyersanyaghiánytól a terrorizmuson át a migrációig. Ha nem is tudjuk e fenti kérdésekre a válaszokat, az nem lenne baj, ha legalább a forgatókönyvek és a víziók sürgősen készülnének a döntéshozók agytrösztjeiben és műhelyeiben. Mert ha már legalább azt tudjuk, hogy mi mit akarunk kihozni a következő év végére, akkor egy kérdéssel kevesebb marad. FIGYELŐ Elbocsátást hozhat a vasárnapi bezárás A boltok vasárnapi zárvatartása mellett érvelők szerint a kiskereskedelmi üzletláncok a hét utolsó napján heti forgalmunknak csupán 4—5 százalékát bonyolítják le. Éz igaz az élelmiszerek kategóriájában, viszont a nagy eladóterületű, egyéb termékekre szakosodó üzletre már kevésbé. Például a műszaki termékek forgalmazása terén Szlovákiában piacvezető NAY üzletlánc lapunknak elküldött állásfoglalása szerint heti forgalmuk 15 százalékát bonyolítják le vasárnap. A társaság tapasztalata szerint a vasárnapi pihenőnap miatt kieső bevételük a hét többi napján nem térülne meg teljes egészében. A Kika, a Jysk, a Pepco, továbbá a pozsonyi Aupark és Eurovea pláza működtetője szintén úgy vélekedett, hogy számukra távolról sem elhanyagolható nagyságú a vasárnapi forgalom - a felsoroltak esetében ez akár a 20 százalékot is kiteheti. „Leginkább a határhoz közeli boltok és az idegenforgalmi központokban működő üzletek sínylenék meg a vasárnapi zárvatartást” - vélekedett Peter Goliás, az INEKO vezető elemzője. A Hospodárske noviny által megszólaltatott üzletláncok egy része nem titkolta, az egyelőre még csak tervezett lépés miatt elbocsátásokra kerülne sor. Martin Vlachynsky, az INESS gazdasági kutatóintézet elemzője megállapította, hogy a gazdasági érvek egyértelműen a vasárnapi működtetés mellett szólnak, például azért is, mert hétvégén magasabb pótlékot kapnak a dolgozók, továbbá számos alkalmi állást, brigádmunkát teremt a hétvégi nyitvatartás. Nicola Perucconi, a nálunk több üzletközpontot is működtető NepiRockcastle Slovakia társaság ügyvezetője azt nyilatkozta a gazdasági napilapnak, hogy Nyugat-Európa is fokozatosan hátat fordít a vasárnapi zárvatartás szokásának. Például Olaszországban is újra fontolóra vették a vasárnapi tiltást, ám rájöttek, ezzel túl nagy gazdasági kárt okoznának - a forgalomkiesés elérné az éves hazai össztermék akár 2 százalékát is. (HN, sidó)
