Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-20 / 115. szám
12| TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2020. május 20. | www.ujszo.com RÖVIDEN Újra támadnak a telefonos csalók Ismét egzotikus országokból hívogatják a szlovákiai mobilszolgáltatók ügyfeleit, ezúttal Narauból (+674-essel kezdődő számok) és Algériából (+213) telefonálnak a csalók. Az 02 és a Telekom megerősítette, hogy ügyfeleiket ilyen számokról zaklatják, ám amint bejelentés érkezik, azonnal blokkolják ezeket a telefonszámokat. Az ügyfeleket pedig arra kérik, hogy ne vegyék fel a telefonokat (ha mégis megtennék, ezért nem fizetnek), de semmiképp se hívják vissza a számokat (mert ez már fizetős szolgáltatás, a legmagasabb tarifaosztályba tartozik). És ha lehet, jelentsék be a szolgáltatónak a csalási kísérleteket. Telekom: 2,41 millió ügyfél Az első negyedévben 2,409 millió ügyfele volt a Telekom mobilszolgáltatónak - tájékoztatta lapunkat Michal Korec. A Telekom szóvivője elmondta, hogy a bevételek az első három hónapban 186,1 millió eurót tettek ki (+0,7%), az adózás előtti nyereség pedig 79,3 millió euró volt, ez 2,9 milliós csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. 02: nőtt az ügyfelek száma Bár csökkent a bevétel, mégis sikerült növelni a nyereséget az 02-nek. A mobilszolgáltató lapunkhoz eljuttatott negyedéves eredményei szerint az első három hónapban 69 millió eurós bevétel mellett, amely 3 milliós csökkenést jelent, 30 millió eurós nyereségre tettek szert, ami 3 millió eurós növekedést jelent. Az ügyfelek száma 104 ezerrel nőtt, így 2020. március végéig már 2,152 millióan használják az 02 mobilszolgáltatásait. Csökken az adatok ára az EU-ban Az Európai Unió idén tovább csökkenti az adatforgalom nagykereskedelmi árát, ami azt is jelenti, hogy több adatkeretet használhatunk felár nélkül az uniós országokban. A szabályozás első évében még bruttó 9,24 euró volt 1 GB (legfeljebb ennyit számlázhattak a szolgáltatók egymás között), ez idén 4,20 euró, jövőre pedig 3,60 euróra csökken, 2022-ben pedig további 20 százalékkal, 3 euróra csökken az adatok nagykereskedelmi ára. Vagyis míg 2017-ben egy 20 eurós tarifacsomag tulajdonosa 4,33 GB-nyi adatot használhatott az EU-ban, addig jövőre ez a keret már 11,11 GB lesz, 2020-ben pedig 13,33 GB-ranő. Fontos azonban, hogy csak akkor élhetünk a felár nélküli adatroaming lehetőségével, ha négy hónapnyi időintervallum alatt legalább az eltelt idő 50 százalékát belföldön töltjük. (szí) Fémek lehetnek a jövő új antibiotikumainak alapanyagai A tanulmányban 30 olyan vegyületet mutatnak be, amelyek valamilyen fémet tartalmaznak, köztük: mangán, kobalt, cink, ruténium, ezüst, európium, irídium, platina (Shutterstock) CSIBRÁNYI ZOLTÁN Fémek - e szó hallatán elsőre jó esóllyel nem gyógyszerek ós a gyógyászat jut az emberek eszébe (noha már egy ideje használatban vannak póldául fémtartalmú kemoterápiás szerek). Akárhogy is, egy új kutatás alapján meglehet, hogy a jövő antibiotikumainak alapvető alkotóelemei lehetnek egyes fémek. Szerte az egész Földön elhatalmasodó, egyre nagyobb gondot jelent az antibiotikumokkal szemben ellenállóvá váló, multirezisztens baktériumok és gombák elleni védekezés. Ezen a téren jelenthetnének megoldást az olyan gyógyszerek, amelyekben bizonyos fémeket tartalmazó vegyületek játszhatják majd a kulcsszerepet - erre mutat rá az ausztráliai Queenslandi Egyetemhez (QE) tartozó Molekuláris Biológiai Tudományok Intézete kutatóinak vezetésével folytatott kutatás alapján született tanulmány, amely 2020 februárjában jelent meg a Chemical Sciene tudományos lap oldalain. Előzményként, a kutatási folyamat megértéséhez a következőket szükséges tudni. A QE Molekuláris Biológiai Tudományok Intézetén belül, Matt Cooper professzor laboratóriumában működtetnek egy olyan programot (CO-ADD) - szakértők, köztük gyógyszerkémikusok, gyógyszerfejlesztők bevonásával -, amely arra irányul, hogy olyan mikrobaellenes gyógyszereket találjanak, amelyek képesek elpusztítani különféle ún. szuperkórokozókat. A kutatás részeként egy honlapot is működtetnek (co-add.org), amelyen kapcsolatba léphetnek velük akadémiai kutatók a világ bármely országából, ha azt szeretnék, hogy bizonyos vegyületeket ingyenesen megvizsgáljanak számukra a tekintetben, hogy azok hatásosak-e bizonyos szuperkórokozókkal szemben. Az egyetem honlapján a tanulmányról szóló írásban az egyik szerző, Dr. Mark A. T. Blaskovich kifejtette, azért kezdtek bele ebbe a munkába, hogy a laboratóriumok polcain milliószámra porosodó, hagyományos gyógyszerekbe fel nem használható vegyületeket vizsgálhassanak át azt remélve, hogy vannak köztük olyanok, amelyek hatásosan pusztíthatják a veszélyes kórokozókat. „Eddig 300 000 vegyületet kaptunk és vizsgáltunk meg, köztük közel 1000 fémtartalmú vegyületet, amelyeket több mint 300 tudományos kutatócsoport küldött 47 országból.” Azt vették észre, hogy a vizsgált 906 fémvegyület közül 88 mutatott aktivitást legalább egy vizsgált törzs ellen, ideértve a gombákat is, ugyanakkor az emlőssejtvonalakat nem pusztítják. Volt, amelyik például a potenciálisan halálos meticillinrezisztens Staphylococcus aureus baktérium ellenében is hatásosnak mutatkozott. Egyik-másik vegyület még az olyan veszélyes, ún. Gramnegatív kórokozókkal szemben is hatásosnak bizonyult, mint az Escherichia coli és az Acinetobacter baumannii (ez utóbbi számos országban okozott már kórházi járványokat akár intenzív és koraszülöttosztályokon). A tanulmányban 30 olyan vegyületet mutatnak be, amelyek valamilyen fémet tartalmaznak, köztük: mangán, kobalt, cink, ruténium, ezüst, európium, irídium, platina. A harminc közül 23-ról most először bizonyították, hogy antimikrobiális tulajdonsággal bírnak. Mindehhez egy másik szerző, Dr. Angelo Frei hozzáfűzi, hogy a fémtartalmú vegyületeken alapuló teljesen új típusú antibiotikumok azért kecsegtetnek azzal a jó lehetőséggel, hogy kicselezik az ellenálló baktériumokat, „mert valószínűleg különféle olyan mechanizmusok szerint működnek, amelyekkel a baktériumok korábban még nem találkoztak”. A fentiek alapján nem elképzelhetetlen, hogy egyszer majd fémes vegyületek segíthetik kigyógyulni az embereket különféle súlyos megbetegedéseket okozó fertőzésekből. Felszín alatti vizét lövelli az űrbe a Jupiter holdja MTI-HÍR Felszín alatti vizét lövelli az űrbe a Jupiter holdja, az Eurépé - közölte új kutatása alapján a göttingeni Max Planck Naprendszerkutató Intézet (MPS). Az amerikai űrügynökség (NASA) Galileo nevű űrszondáj a 20 éve repült el az Európé mellett, mialatt a Jupiter kísérője vizet lövellt az űrbe. A szonda 1995-től kezdve nyolc éven át vizsgálta a Jupiter rendszerét. Ezt követően a kutatók számítógépek segítségével reprodukálták a Galileo részecskedetektorának adatállományát. Ezek szerint „szökőkutak” tevékenységét figyelhette meg a szonda. Fagyott vízből álló kérgével és föld alatti óceánjával az Európé olyan körül-Az űrbe lövellő szökőkutak lehetőséget biztosítanak a jövőbeli Jupitermissziók számára (Shutterstock) ményeket biztosít, melyek az egyszerű élet meglétét segitik elő az MPS szerint. Az űrbe lövellő szökőkutak lehetőséget biztosítanak a jövőbeli Jupiter-missziók számára, hogy közvetlenül megvizsgálhassák a bolygó negyedik legnagyobb holdjának vizét. Az Európé belső magja vasból áll, vékony atmoszférája oxigénben gazdag, így inkább hasonlit bolygóra, mint primitív holdra. További különlegessége, hogy föld alatti, folyékony óceánnal rendelkezik, mely egy mintegy 18 kilométer vastag, fagyott vízből álló réteg alatt rejlik. Az európai űrügynökség (ESA) és az MPS vezetésével végzett legújabb mérések alapján egyre több az arra utaló jel, hogy az Európé ezt a vizet időnként vízkitörések révén az űrbe lövelli. Ilyen jelenséget már megfigyeltek a Neptunusz Triton nevű és a Plútó Charon nevű holdjánál.
