Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-20 / 115. szám
www.ujszo.com I 2020. május 20. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kétnapos esőre várva A művész a hangulat tetőfokán csokikat is dobál a közönségnek F ppen duruzsoltak a darazsak E a kapu egyik rozsdás oszlopában, amikor Bandika és Ervin meglátta, hogy ma sem fog esni. Nem bír esni, nem bír esni - mormolta Bandika, és a távolba nézett. Pedig jól jönne egy kétnapos, csendes, áztató eső, hogy behozza a lemaradását a természet, meg a kert - tekintett a borsóra Ervin. A borsóágyás infrastruktúrája idén nagy volumenű fejlesztést kapott, hiszen zsineget húztak az elvetett sorok fölé, hogy a borsó arra kapaszkodhasson, ne terüljön szét a földön ellenőrizhetetlenül. Ez még a galambokat is annyira meglepte, hogy idén nem is merték lecsipegetni. Sokat várok idén a borsótól, jegyezte meg Bandika, majd felemlegette egyik tavalyi halélményét, amikor a Balatonnál rántott harcsafiiét evett borsófözelékkel. Balatoni harcsa balatoni borsóval - mit kívánhat az ember többet augusztus első hetére? Ervin szúrós tekintettel kérdezett vissza. Engedtessék már meg a kérdést, hogy egy borsó az mitől balatoni? Bandika még szúrósabban felelt. Nem mindegy? Attól balatoni, hogy én azt mondtam! Megfelel a válasz, vagy kér mellé hatástanulmányt is?! Ervin megsértődött, bement a konyhába és Sekapcsolta a rádiót. Valaki a kívánságműsorban a Légy nagyon boldog! című dalt kérte Csokis Tibi előadásában. Ervin a fejét csóválta. Hihetetlen, hogy létezik egy ember, aki Csokis Tibi néven járja az országot, és mulatós dalokat énekel. Bandika bólintott, és elismerte, hogy néhány éve éppen Balatonbogláron járt az említett előadó koncertjén, ahol a művész a hangulat tetőfokán apró csokikat is dobált a közönségnek. Ervin a tenyerébe temette homlokát, és annyit mondott: szerencsére az idei járványügyi intézkedések miatt hasonló mutatványok eleve megvalósíthatatlanok. Bandika felemelte a mutatóujját: vigyázzon, mert ami magának szerencse, az másnak talán szerencsétlenség! Ervin széttárta a kezét: akkor ez olyan, mint a boltban a lejárt kefir. Miért, az milyen? - kérdezte Bandika. Hát olyan, hogy ha megveszem, számomra balszerencse, mert dobhatom ki, de a boltosnak szerencse, mert eladta a hulladékot. De miért nem viszi vissza? - kérdezte Bandika. Ervin kifejtette, ennek két oka van. Az egyik, hogy szeret másokon segíteni, akár ilyen apróságokkal is. A másik meg, hogy nem szeret konfliktust vállalni. Véget ért a dal, a rádióban majdnem elkezdődtek a félórás hírek. De csak majdnem, ugyanis Ervin lekapcsolta a rádiót. Bandika emelt szemöldökkel kérdezte, hogy miért. Ervin elmondta: a múlt héten már meghallgatta a híreket, újabban pedig úgy érzi, a heti egy találkozás a hírek világával neki éppen elég. Ráadásul minél ritkábban találkozom a hírekkel, annál gyakrabban támad olyan érzésem, hogy nem is nekem van szükségem a hírekre, hanem a híreknek rám. Persze attól még jól jönne egy kétnapos eső - szólt Bandika után, de az már nem hallotta. A szerző a Vasárnap munkatársa Járvány: vizsgálat indul a WHO szerepének tisztázására Határozatot fogadott el az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 194 tagállama, hogy független vizsgálat tisztázza az ENSZ-szervezet reagálását a koronavírus-járványra. A virtuális WHO-közgyűlésen az Európai Unió indítványozta a vizsgálatot, hogy javítani lehessen a világjárványok megelőzését és a reagálást. A határozat szerint a koronavírus elleni minden új oltást és kezelést globális prioritásként olcsón elérhetővé kell tenni a világ számára, méltányos hozzáféréssel és igazságos elosztással. A tagállamok felszólították a gyógyszeripart és a kutatásban részt vevő cégeket, hogy a szabadalmaikat osszák meg és helyezzék közös alapba. Az Egyesült Államok a WHO szerepének tisztázására vonatkozó rendelkezést támogatta, de elhatárolódott a határozat szellemi tulajdonra vonatkozó kitételeitől, „mert egy ilyen megfogalmazás rossz üzenet az újítóknak”. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a virtuális ülésen hangsúlyozta a nemzetközi együttműködés fontosságát, megjegyzését nyilvánvalóan az Egyesült Államoknak címezve, amely kilépéssel fenyegetőzik. Az Egyesült Államok, ahonnan a legtöbb koronavírusos fertőzöttet (több mint 1,5 millió) és halálesetet (több mint 90 ezer) jelentették, a WHO-t vádolja „számos ember haláláért”, amiért a Kína által szolgáltatott információkban megbízva szerinte nem megfelelően kezelte a járványt. Kína azzal vágott vissza, hogy Trump így akaija kivonni magát a WHO-val szembeni kötelezettségei alól. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatójaüdvözölte, hogy vizsgálat fogja tisztázni a WHO szerepét a koronavírus-járvány elleni küzdelemben. (MTI) Hol nyaralunk idén? DUDÁSTAMÁS N em vitás, hogy az idegenforgalom volt a globális koronavírusjárvány első áldozata: egyik napról a másikra kiürültek a szállodák, elárvultak az idegenforgalmi látványosságok. Sok országban az emberek a lakásukat is alig hagyhatták el, ezért a belföldi idegenforgalom sem jöhetett szóba. Ahogy azonban lassan kezd az élet visszatérni Európában a járvány előtti kerékvágásba, előkerülnek a nyaralási szezonnal kapcsolatos kérdőjelek és a fö kérdés - hol nyaralunk idén? A rövid válasz többségünk számára az, hogy otthon vagy közel az otthonunkhoz. A karanténok emléke még mindannyiunk számára nagyon friss, és az egészségügyi szakemberek döntő többsége a járvány további hullámaival számol. Abban mindenki egyetért, hogy éppen az utazás, a nemzetközi forgalom lehet az új fertőzési hullám elindítója, néhány fertőzött is képes újra felizzítani a járványt. Nem véletlen, hogy a határok különféle kivételektől eltekintve még mindig le vannak zárva, és a szomszédos országok is nagyon óvatosak a nyitással. Ez nem sok jót ígér a nemzetközi idegenforgalom számára, hiszen ehhez még hozzájön a nemzetközi személyforgalom teljes leállása és sok országban a kötelező karantén. Hogy miért beszélünk mégis egyre többet a nyári idegenforgalmi szezonról, annak természetesen gazdasági okai vannak. Európában az idegenforgalom a GDP körülbelül tíz százalékát termeli éves szinten, és a mostani összeomlás munkahelyek millióit veszélyezteti. Az idegenforgalom különösen fontos szerepet játszik az EU már amúgy is sokat próbált déli tagállamaiban. Görögországban a GDP 20 százaléka függ az idegenforgalomtól, de a portugál 16, a spanyol 14 vagy az olasz 13 százalék is jelentős függőséget jelez. Emellett az EU-tagországok közül megemlíthetjük itt akár Franciaországot, Ausztriát, Németországot vagy Horvátországot is. Érthető hát, hogy az érintett kormányok mindent követ próbálnak megmozgatni, hogy a nyári szezont legalább valamilyen korlátozott formában megmentsék. Görögországban már strandok százai nyíltak meg a hétvégén, és komoly higiéniai lépésekkel próbálják meggyőzni a turistákat arról, hogy a hellén tengerparton nem fenyegeti őket a koronavírus. Horvátország is kétségbeesetten próbálja meggyőzni a legfontosabb partnereit, hogy létesítsenek nemzetközi turistafolyosót, amelyen a közép-európai és a német nyaralók eljutnának az Adriára. Még a korona vírus-járványtól legtöbbet szenvedő Olaszország is megnyitja június elején a határait és vátja a turistákat. Ennek ellenére több dolog is szól az ellen, hogy a turisták nyáron tömegesen útnak indulnak. Elsősorban túl nagy még a félelem, még frissek az elmúlt hónapok traumái, és minden óvintézkedés ellenére sokan tartanak a fertőzéstől. Ehhez hozzájön a szakemberek óvatos hozzáállása és a kormányok félelme, hogy a külföldön üdülők újra behurcolják a vírust saját országukba. Gyakoriak ezért az olyan felhívások, amelyek arra kérik a lakosságot, hogy ebben az évben hagyják ki a tengerpartot és nyaraljanak inkább otthon. Ennek persze gazdasági megfontolásai is vannak, hiszen az otthon nyaralók segíthetnek fellendíteni a gondokkal küszködő hazai idegenforgalmat. Emellett a gazdasági válság számos munkahelyet sodort veszélybe, így sokan dönthetnek úgy, hogy az idei nyaralást kihagyják, inkább félretesznek az elkövetkező bizonytalan hónapokra. A nyári szezon ezért sokak számára elmarad Európában, vagy a belföldi turizmusra korlátozódik. Az idegenforgalomból élők csak a túlélésben bízhatnak, és abban, hogy a járvány esetleges további hullámai nem mossák el a következő szezonokat is. FIGYELŐ Csak az Antarktisz vírusmentes A koronavírus nem bukkant fel, de így is mindenki karanténban van. Az Antarktisz maradt az egyetlen kontinens, amely mentes az új koronavírustól, de ehhez is szigorú biztonsági intézkedésekre és szerencsére volt szükség. A kontinens elszigeteltségét maximálisra emelték, amikor az Egészségügyi Világszervezet március 11-én világjárvánnyá nyilvánította a koronavírust, a kontinens látogatottságát a létfontosságú utánpótlásszállításra korlátozták - mondta el Alejandro Valenzuela, Chile antarktiszi területeinek tengeri kormányzója. Chile minimálisra csökkentette antarktiszi személyzetét, a haditengerészet állományának csupán 10 tagja maradhatott a Déli-Shetland-szigeteken. A közelben van az öt orosz katonai bázis egyike, valamint az uruguayi, a koreai és kínai missziók. A zord időjárás mindig is szoros együttműködést követelt a nemzetközi csoportoktól, az óvintézkedéseket gyakran közösen hozzák meg. Korábban közös sportversenyeket szerveztek és meghívták egymást a nemzeti ünnepekre, születésnapokra, de a koronavírus felbukkanása óta semmilyen kapcsolat nincs a bázisok között. Az Antarktisznak szerencséje is volt, mert a járvány kezdete egybeesett a turistaszezon végével. Évente mintegy 50 ezer látogató érkezeik tengerjárókon, hogy pingvineket, fókákat csodáljon az érintetlen jégvadonban. Az utolsó turistahajó március 3-án érkezett, éppen akkor, amikor az első koronavírus-fertőzést azonosították Chilében. Sikerült megúszni a vírus megjelenését akkor is, amikor a kontinensre tartó Greg Mortimer ausztrál tengerjárót visszafordították, és felfedezték a hajón az első Covid-19-betegséget, amely járvánnyá fajult, szinte az összes, 217 utasra és a személyzetre átterjedt. Az utánpótlást fertőtlenítik az előtt, hogy kiraknák a hajókról, a legénység a fedélzeten marad. Uruguay 9 főre csökkentette a bázisa személyzetét, a váltás pedig csak decemberen érkezik. (MTI)
