Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-20 / 115. szám
www.ujszo.com I 2020. május 20. KOZEUET 3 Strasbourg: igazságtalan földelkobzásnál a Ben es-dekrétumokra hivatkozni CZÍMER GÁBOR Az állami erdővállalat a Beneá-dekrétumokra hivatkozva akar elkobozni egy magánszemély tulajdonában lévő földterületet. A vagyonelkobzás jogi alapja, hogy az ingatlan egykori tulajdonosai magyarok. Most a strasbourgi emberjogi bíróság úgy döntött, igazságtalan volt az eljárás. A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága tegnap délelőtt egy rendkívül bizarr ügyben marasztalta el Szlovákiát. Az Állami Erdőgazdaság (Lesy Slovenskej republiky) a Beneá-dekrétumokra hivatkozva akarja elkobozni a B. M. magánszemély tulajdonában lévő 35 hektárnyi erdőt, amelyet apjától örökölt. A közvetlenül a második világháború után született egyik dekrétum ugyanis arról szól, hogy a magyarok és németek földjét az újjáalakuló Csehszlovákia pusztán ezen személyek nemzetisége okán konfiskálhatja. Ez az ügyben érintett magánszemély, B. M. nagyszüleire is vonatkozott, ám egy akkori eljárási hiba miatt 1946-ban nem ment végbe a vagyonelkobzás, így a kilencvenes évek telekrendezése után 2000-ben B. M. apja tulajdonába vehette a több parcellából álló ingatlanát. Az Állami Erdőgazdaság 2009- ben azonban valamiért úgy döntött, hogy a második világháború lezárását követő vagyonelkobzásról szóló Benes-dekrétumokra hivatkozva el akaija venni az azóta már B. M. tulajdonába került földet. Csakhogy az ügyet a tulajdonos bíróságra vitte. A Bártfai Járásbíróság és az Eperjesi Kerületi Bíróság is elutasította az erdőgazdaság, vagyis az állam keresetét, a panaszosnak, B. M.-nek adott igazat, aki megtarthatta az ingatlant. Az ügy 2013-ban jogerősen véget ért. Afelvételen a szudétanémetek, BeneS-dekrétumok alapján történő, Csehszlovákiából való kitelepítése látható. Adekrétumok viszont nem csak a kitelepítésről szóltak. Az egyik például azt határozta meg, hogy a magyarok és németek földjét az újjáalakuló Csehszlovákia pusztán ezen személyek nemzetisége okán konfiskálhatja. (atasr archív felvétele) A főügyész beavatkozik Illetve véget ért volna, ugyanis 2014-ben az ügybe váratlanul beavatkozott a szlovák Főügyészség, amely a már jogerős döntés ellen beadott egy ún. rendkívüli felülvizsgálati kérelmet és az esetet a Legfelsőbb Bírósághoz utalta. Az erről szóló indítványt az a René Vanek főügyészhelyettes írta alá, akinek később az Alena Zsuzsovával, a Kuciak-gyilkosság egyik gyanúsítottjával való kommunikációja miatt kellett távoznia a tisztségéből. A Legfelsőbb Bíróság aztán a szlovák állam javára döntött. 2015- ben ugyanis kimondta, hogy mivel a földtulajdonos és a többi alperes felmenői minden kétséget kizáróan magyar nemzetiségűek, ezért a Benes-dekrétumokra épülő 104/1945 szárny rendelet miatt, amely a magyarok, a németek és a szlovák nemzet árulói és ellenségei által birtokolt földek elkobzásáról szól, a kérdéses ingatlant már 1946-ban konfiskálni kellett volna. A törvényszék döntésében az áll, ha nem bizonyítható, hogy az elkobzás megtörtént, akkor „az állam szükséges tekintélyének megőrzése érdekében” feltételezni kell, hogy eljárási hibáktól mentesen konfiskálták a vagyont. A testület lényegében jóváhagyta, hogy a tulajdonos felmenőinek magyar nemzetisége miatt kobozzák el a földjét. A Legfelsőbb Bíróság egyben visszautalta az ügyet az elsőfokú törvényszékre, hogy ez alapján ismételjék meg az eljárást, és fosszák meg a panaszost a vagyonától. A Legfelsőbb Bíróság eme döntését az Alkotmánybíróság 2017-ben megerősítette. Strasbourgig ment az ügy A földterület tulajdonosa azonban ekkor sem adta fel, és a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordult. Ez a testület tegnap pedig úgy döntött, hogy a bírósági folyamat során sérült a föld tulajdonosának, B. M.-nek az igazságos eljáráshoz való joga, emiatt elmarasztalta a szlovák államot. A strasbourgi bíróság szerint a Főügyészség beavatkozása sértette meg a panaszos ezen jogát. A Főügyészség által alkalmazott ún. rendkívüli felülvizsgálati kérelem, amely a szlovákjogrendre jellemző sajátos és sokat kritizált intézmény, egy különleges eszközt ad a főügyész kezébe, amellyel akár politikailag is manipulálhat egy ügyet. A strasbourgi testület döntéséből jogilag az következik, hogy Szlovákiának jelentősen szűkítenie kellene, vagy el kellene törölnie ezt a jogintézményt. Még nem árt véget „A döntés mérföldkő a szlovák jogrend történetében, mivel először mondták ki nemzetközi szinten, hogy a Benes-dekrétumok alapján ma is kerül sor vagyonelkobzásokra Szlovákiában” - fogalmaz közleményében a panaszos és ügyvédje, Keszegh Tünde. A strasbourgi bíróság azonban nem foglalhatott állást magának a vagyonelkobzásnak a kérdésében, hiszen az erről szóló per még mindig folyamatban van Szlovákiában. A Legfelsőbb Bíróság 2015-ös döntése azonban nem ad más lehetőséget az elsőfokú bíróságnak, minthogy megfossza a panaszost vagyonától. „Mindezt mindössze az édesapja magyar nemzetisége alapján, a 21. században, az Európai Unióban, egy olyan döntés következményeként, amelyről a strasbourgi bíróság már kimondta, hogy sérti az igazságos eljáráshoz való jogot” - hívja fel a szlovák jogrend visszásságaira a figyelmet a panaszos és ügyvédje. Az Állami Erdőgazdaságnál is érdeklődtünk az ügyben, válaszukban azt írták, hogy tiszteletben tartják a bíróságok döntését. Részletesebb álláspontjukat a törvényszék döntésének áttanulmányozása után tudják közreadni. Politikai reakciók Az ügyre politikai szervezetek is reagáltak. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szerint a földelkobzások ügye folyamatosan felbukkan és mérgezi a szlovák-magyar kapcsolatokat. A Magyar Közösségi Összefogás levélben keresi meg a szlovák igazságügyi és a mezőgazdasági minisztert, hogy lépjenek fel az ügyben. A magyarországi pártok közül az LMP reagált az ügyre elsőként. Közleményükben azt írják, elfogadhatatlannak tartják, hogy a kollektív bűnösség elvét megalapozó jogfosztásokkal óriási hátrányok érik a szlovákiai magyarokat. Szlovákia csak második körben egyeztet Magyarországgal Ivan Korőok külügyminiszter szerint Szlovákiának Magyarországgal, Ausztriával és Csehországgal kellene egyeztetnie a határnyitásról, eddig viszont csak osztrák és cseh kollégáival egyeztetett (TASR-feivétei) DEMECS PÉTER Szlovákia egyelőre csak Csehországgal és Ausztriával kezdte meg a részletes tárgyalásokat a határellenőrzések enyhítéséről. Magyarországot csak második körben fogják megszólítani, amit Keszegh Béla, Komárom polgármestere elfogadhatatlannak tart. Pozsony. Ivan Korcok külügyminiszter, akit az SaS jelölt a posztra, tegnap kihangsúlyozta, az, hogy Szlovákia engedélyezi állampolgárainak, hogy 24 órára megszorítás nélkül külföldre utazzanak, még nem jelenti azt, hogy beengedik őket az adott országba. Több államban ugyanis még érvényesek a beutazási korlátozások. „Szlovákia állampolgárainak elég kitölteniük egy nyomtatványt arról, mikor lépik át a határt, amit a határátkelőn a rendőrök pecséttel igazolnak, s ha 24 órán belül visszatérnek, nem kell karanténba vonulniuk, s negatív koronavírustesztet sem kell felmutatniuk. Azonban mindenkinek azt ajánlom, hogy még kiutazás előtt ellenőrizze, milyen szabályok érvényesek az adott országban, s hogy beengedik-e őket az ország területére” - nyilatkozta tegnap Korcok azután, hogy cseh és osztrák kollégájával egyeztetett. „Arra jutottunk, hogy Magyarországot is bevonjuk a tárgyalásokba, hogy koordinálni tudjuk a határnyitást” - fűzte hozzá a külügyminiszter. Komárom polgármestere, Keszegh Béla, aki már néhány napja harcol a szlovák-magyar határszakaszon érvényes korlátozások ellen, hibának tartja, hogy Magyarországot csak a második hullámban szólítják meg. „Hogy Csehországgal kezdi a tárgyalást az új szlovák külügyminiszter, az érthető, de hogy miért részesíti előnyben Ausztriát Magyarországgal szemben, azt már nem értem” - mondta lapunknak Keszegh. Hozzátette: bízik benne, a helyzet mielőbb rendeződik, s belátható időn belül ismét lehetőséget kapnak az emberek arra, hogy meglátogassák Magyarországon élő szeretteiket. Csehország és Ausztria egyébként jelezte, hogy határaikat végérvényesen június 15-én fogják megnyitni. „Szlovákiának eddig az időpontig kell eldöntenie, hogy mihez kezd saját határaival. Fel kell mérni a kockázatot, ugyanis miután Ausztria kinyitja a határait Svájccal és Németországgal, ezen országok állampolgárai is korlátlanul utazhatnának Szlovákiába, ha mi is megnyitnánk a határt” - tette hozzá Korcok, aki szerint a határnyitás előtt a bécsi Schwechat repülőtéren uralkodó helyzet is kulcsfontosságú lesz. „Osztrák kollégám biztosított arról, hogy jelentős tesztelési kapacitások lesznek a nemzetközi reptéren, hogy megakadályozzák a vírus ismételt elterjedését” - állítja a szlovák külügyminiszter. A határnyitásról e hét végén, vagy a jövő hét elején folytatják a tárgyalásokat. Felhívás! Mivel a járvánnyal kapcsolatos intézkedések gyakran percről percre változnak, arra kérjük olvasóinkat, hogy napközben több alkalommal is figyeljék lapunk honlapját, a www.ujszo.com oldalt, ahol minden aktuális információt megkapnak.
