Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)

2020-05-04 / 102. szám

Hogyan dolgozzunk otthonról? 11. oldal 2020. május 4., hétfő, 26. évfolyam, 16. szám Attól tartanak, hogy ha kórházba kerül­nek, ott biztosan elkapják a fertő­zést. Az sem érdek­li őket, hogy közben az életüket kockáztatják. Ha valaki például agyvérzést vagy szélütést kap, nem hívják azonnal a mentőt. A neurológusok figyelmeztetnek, hogy a betegek későn kerülnek kórházba, ráadásul kevesebben, mint a járvány előtt. Pedig köz­ben a sikeres kezelés esélye min­den elmulasztott perccel romlik. Az agyi érkatasztrófa esetében az idő meghatározó tényező. Akkor lehet sikerre számítani, ha négy és fél órán belül a beteg megkap­ja a szükséges kezelést. A vérrög sikeres mechanikus eltávolításá­nak optimális ideje legfeljebb 6 óra, néhány esetben a tünetek megjelenésétől számított 24 óra. Minél korábban kap a beteg or­vosi segítséget, annál nagyobb az esélye annak, hogy teljes értékű életet élhet. Kétszer több a halott Későn hívják a mentőt, mert félnek a koronavírustól Az agyi érkatasztrófa súlyos be­tegség. Ilyenkor általában káro­sodik az agyszövet, vagy azért, mert elzáródik egy ér, és megszű­nik bizonyos rész vérellátása (szélütés), vagy azért, mert elpat­tan egy ér, és vér önti el az agy egy részét (agyvérzés). Kevesen tudják, hogy kétszer többen hal­nak meg ebben a betegségben, mint például szívinfarktusban. Évente több mint 11 ezren kap­nak szélütést Szlovákiában. En­nek a betegség­nek a követkéz- ! - tében sokan éle­tük végéig rokkanttá válnak. A betegek egyhar­­mada ágyhoz kötött, ál­landó gondozásra szorul. Közülük sokaknak újra kell tanulniuk járni, beszélni. Javulás után romlott a helyzet ,A múltban az volt a baj, hogy a betegek nem ismer­ték fel a szélütés tüneteit, és csak későn kértek segítséget. A helyzet látványosan javult azután, hogy Csehország mintájára nálunk is elindítot­tuk a Cas je mozog nevű kam­pányt. Szlovákia a gyógyult be­tegek számát illetően az elmúlt három évben nagyot lépett elő­re. Sajnos, úgy tűnik, olyan erős a koronavírustól való félelem, hogy bár életveszélyes betegség­ről van szó, a páciensek gondol­kodnak, hívják-e a mentőt. így aztán későn kerülnek a neuroló­giai osztályra, s az orvosok már nem tudnak nekik eredményes Úgy tűnik, mintha az utóbbi hetekben Szlová­kiában semmilyen más betegség nem létezne, mint a Covid-19. Márpedig csoda nem történt, a többi beteg közben nem gyógyult meg, csak vár, hogy mikor kerül rá sor. A szakemberek figyel­meztetnek: az emberek annyira félnek a korona­vírustól, hogy még akkor sem hívják a mentőt, ha például agyi érkatasztrófára uta­ló tüneteik vannak. kezelést nyújtani” - mondta Dr. Zuzana Gdovinová, a Szlovák '' Neurológiai Társaság elnöke, v •' Pedig a tünetek alapján köny­­' nyen fel lehet a betegséget is­merni. Ha hirtelen nagyfokú gyengeség, a test egyik felének végtagzsibbadása, végtagbénulás, a száj elferdülése, beszédzavar jelent­kezik, egy másodpercet sem szabad késlekedni, azonnal hívni kell az or­vosi segítséget. Ebben az esetben az idő életmentő tényező. Minden elmulasztott perccel csökken a kezelés sikerének az esélye. Minden percért kár A doktornő szavait Dr. Vladi­mír Nosáf neurológus is alátámasz­totta: „Tudatosítani kell, hogy a ha­lál kockázata, amit most főleg a ko­ronavírussal hoznak összefüggésbe, sokkal nagyobb azoknál, akiket szélütés ér, és túl későn kerülnek or­voshoz. Annak is nagyobb a veszé-Az agyi érkatasztrófa esetében az idő megha­tározó tényező. Akkor lehet sikerre számíta­ni, ha négy és fél órán belül a beteg megkapja a szükséges kezelést. lye, hogy a szélütéses beteg orvosi segítség nélkül maradandó károso­dást szenved. Az orvosnak korláto­zott az ideje arra, hogy gyorsan köz­be tudjon lépni és a leghatásosabl módszert tudja alkalmazni. Ép] ezért felszívjuk a betegek és család­tagjaik figyelmét, hogy ha valakinél fennáll a szélütés gyanúja, ne várja­nak, azonnal hívják a mentőt.” A múltban lezajlott ebolaválság a példa arra, mi történhet, ha az egészségügyi dolgozók figyelmü­ket csak a válsághelyzet megoldá­sára fordítják, s nem figyelnek kel­lően az alapvető betegellátásra. Akkor többen haltak meg azért, mert nem kapták meg a megfelelő ellátást, mint az ebola vírus okozta betegségben. A neurológiai osztályoknak a je­lenlegi válsághelyzetben is elég kapacitásuk van az agyi érkataszt­rófát szenvedett betegek kezelésé­re. Senkinek nem kell félnie, mert az egészségügyi személyzet min­den olyan szigorú higiéniai intéz­kedés betart, amit a koronavírus­­járvány kapcsán az illetékes szer­vek életbe léptettek. (kovács) „^FeCejtsüßeláfofgaCmat, a fészegséget, azjsfoszaßgt és minden mást, ami veszélyes! oAzjéteféftető és egyßen ßafaCos is. cA tengefad, és a tengefeßuesz, aßogy a nagyapám szoßta mondani. Ugyanezfotmatß^qß^zjteffe is. oAgétefad, ésazjfeleßueszf’ ffoacim[und

Next

/
Oldalképek
Tartalom