Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)

2020-05-15 / 111. szám

www.ujszo.com I 2020. május 15. KULTÚRA I 9 Ikonná formált szerepekben Virtuális tárlat eleveníti fel két színészóriás, Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós munkásságát TALLÓSI BÉLA A PIM - Országos Színház­történeti Múzeum és Intézet virtuális kiállításai közül már ajánlottuk a Psota Irén (1929-2016) Kossuth-díjas színésznő pályafutását felidéző kiállítást. Az intéz­mény honlapján új virtuális kiállítás nyílt meg, amely kát színészlegenda, Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós munkásságát eleveníti fel. A magyar Országos Színháztörté­neti Múzeum és Intézet 2019-ben a Bajor Gizi Színészmúzeumban nagyszabású kiállítással ünnepelte a huszadik századi magyar színház­­történet két nagy formátumú művészegyéniségét, a 100 éve szü­letett Bessenyei Ferencet és Gábor Miklóst. „Most digitális formában szeretnénk visszaidézni a tárlatot, és egyúttal ízelítőt adunk Két út, egy pálya, 100 év címmel, ajubileum al­kalmából megjelent albumunkból”­­invitál kiállításának virtuális beba­rangolására az intézmény. A Két út, egy pálya, 100 év című kötet — miként az ajánlóban olvas­ható - Bessenyei Ferencnek és Gá­bor Miklósnak állít emléket. „Több mint fél évszázados pályájuk során mindketten hivatásnak és szenve­délynek tekintették a színjátszást. Mesterségbeli tudásuk birtokában szinte eggyé váltak szerepeikkel. Bessenyei Ferenc Bánk bán, Othello és Tevje alakításával, Gábor Miklós pedig Hamlet, Tanner John és Luci­fer figurájának életre keltésével hosszú időre hagyományt teremtett.” A hivatalos könyvismertető szerint az album megörökíti a két színészle­genda ikonikus szerepeit, és bemu­tatja páratlanul gazdag és sokszínű pályafutásukat. A fotókat Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós gondolatai kísérik, de kortársaik is szóhoz jut­nak. A sokszólamú elbeszélésből ki­rajzolódik a színházi műhelymunka gyötrelme, a szerepformálás öröme és nehézsége, a közönség ízlésének vál­tozása és a két művész magánélete. Bessenyei Ferenc hivatásnak és szenvedélynek tekintette a színjátszást (Oláh Csaba felvétele) Bessenyei Ferenc a képernyőről ; költözött be az életünkbe: tájainkon így jutott el hozzánk főleg filmes, te­­j levíziós szerepeivel. Az a kép maradt meg róla sokunk i emlékezetében, ahogy a rá jellemző konok, kicsattanó dúvadi erővel for­­: máit meg drámai hősöket. A dúvadi jelző nem véletlen: Fábri Zoltán 1959-es drámája a Dúvad főhőse, ! Ulveczki Sándor karaktere „alapoz­­; ta” meg nála ezt a sajátságos, erő­­; teljes vonást. Ulveczky, a „Dúvad” : az az ember, aki ha valamit akar, azt meg is szerzi, még a szerelemben is. Bessenyei Ferenc a Fábri-film után ■ sorra játszotta el viharos energiák­kal azokat az embereket, akik, ha va­lamit akartak, azt meg is szerezték. A klasszikus magyar irodalom leg­nagyobb férfialakjaiból gyúrt - a hozzájuk kapcsolódó ideáljainkkal egyező - hús-vér figurákat: hazafi­akat, a hazáért, nemes eszmékért küzdő, kikezdhetetlen és megingat­hatatlan hősöket. A már említett Bánk bán mellett Széchenyi szemé­lyiségéből is örök időkre érvényes ikont formált. Folytathatjuk a sort Kossuth Lajossal - Illyés Gyula Fáklyaláng című drámájában keltet­te életre. A történet az 1848/49-es szabadságharc bukása utáni válsá­got bemutatva Kossuthot és Görgeyt állítja szembe egymással. Zsurzs Éva legendás rendezései­nek elmaradhatatlan fő alakja volt Bessenyei: megformálta nála Zrínyi Miklóst, a háborúsdit játszó Pong­­rácz István grófot, aki a cirkusztól megvett Esteiiáért a várost is lerom­bolta volna a Beszterce ostroma című tévéfilmsorozatban. Ha már Besz­terce ostromra, mindenképpen ide kívánkozik, hogy a Bessenyei fő­szereplésével készült filmes Mik­­száth-átiratokból első helyen min­den bizonnyal A fekete város című, megunhatatlan tévéfilmsorozat áll, amelyben Görgey Pál alispánt ala­kította. Mindig autentikusságra törekvő, biztos karakterformálásának kö­szönhetően Bessenyeivel abszolút összeforrott legendás színpadi sze­repeinek egyikeként Tevje alakja a Hegedűs a háztetőn című musical­ből: évekig alig volt kívánságműsor, amelyben ne kérték volna előadásá­ban a Ha én gazdag lennék című dalt. Gábor Miklóssal kapcsolatban az intelligens, mélyre ásó, a részletekig pontossággal kidolgozott színját­szás rögzült az emlékezetünkben. Színpadi szerepei közül kiemelke­dik a Hamlet - egy angol kritikus azt írta róla, hogy Laurence Olivier után az övé a legjobb Európában. Első igazi sikere a Valahol Euró­pában egyik főszerepe, a csavargó kamaszok vezére volt. Legendás fil­mes alakítását Szabó István Apa című rendezésének címszerepében nyújtotta. Folytatódhat a Mátrix 4 forgatása Los Angeles. Akár már július elején folytatódhat a Mátrix 4 forgatása - tudta meg a Vari­­ety.com a Warner Bros. Filmstú­diótól. Lana Wachowski sci­­fijének produkciója a koro­­navírus-járvány miatt állt le, de a hollywoodi lap forrásai szerint a stúdió most további nyolc hétre meghosszabbította a szerződése­ket, hogy a színészeket legalább július 6-ig megtartsa. A Mátrix 4 forgatása február­ban kezdődött San Franciscóban, majd a stáb március közepén Berlinbe költözött. Az európai helyszínen azonban már nem in­dulhattak el a felvételek, mert ad­digra kirobbant a világjárvány. A Mátrix-filmek sztárjai, Ke­anu Reeves, Carrie-Anne Moss az új folytatásban ismét játsza­nak, de a szereplők között van Yahya Abdul-Mateen II, Neil Patrick Harris, Brian J. Smith, Toby Onwumere és Jonathan Groff is. A jelen állás szerint 2021-ben mutathatják be a fil­met a mozik, de a stúdió még nem közölt pontos dátumot. Keanu Reeves az új folytatásban ismétjátszik (TASR-archlvum) A negyedik rész forgatóköny­vét Aleksandar Hemon és David Mitchell írta Wachowskival. A Warner Bros. tavaly augusz­tusban jelentette be, hogy bele­vágnak a Mátrix-történet folyta­tásába. A Mátrix-trilógia együtt több mint 1,6 milliárd dolláros bevételt hozott világszerte a jegyeladásokból. A három filmet Lana és nővére, Lilly Wachows­ki együtt írta és rendezte. (MTI) Megvannak az idei Libri díjas kötetek, két regényíró örülhet A járványhelyzet miatt idén online átadó keretében osztották ki a Libri Irodalmi Díjait szerda este. A Libri Irodalmi Díj nyertese 2020- ban Láng Zsolt Bolyai című regénye lett, a közönségdíjat pedig Grecsé Krisztián Vera című regénye kapta. A tíz döntős a tavalyi év kiemel­kedő alkotásai közül került ki, a ma­gyar kulturális élet 180 képviselő­jének javaslatai alapján. Ezekre le­hetett szavazni, és ezek kerültek a zsűri elé is. Idén rekordszámú, több mint 34 ezer szavazat érkezett. Ez azért is je­lentős eredmény, mert a korona­­vírus-járvány miatt elmaradt az áp­rilisi Budapesti Nemzetközi Könyv­­fesztivál, ahol a Libri évről évre ko­moly reklámtevékenységgel buz­dítja szavazásra az olvasókat. Az ötfős zsűri nem csak irodal­márokból áll. Fullajtár Andrea szí­nész, Szilágyi Zsófia irodalomtör­ténész, Bálint András színész, ren­dező, Beck Zoltán rockzenész és Károlyi Csaba irodalomkritikus voltak a tagjai. Utóbbi így nyilat­kozott Láng Zsolt művéről: „Van benne élet és halál, élet és szerelem, élet és tudomány, élet és irodalom. Van egy író és van egy tudós, mind­ketten a világról akarnak megtudni valami alapvetően fontosat. Világ­tanon dolgoznak ugyanis a maguk módján mindketten. Szóval tudós­regény is ez, aparegény, művész­regény, útirajz, történelmi regény, és még krimi is van benne. Izgalmas, nagyon olvasmányos, rejtélyes, sőt humoros és erotikus. Bravúros dia­lógusokat is kapunk. Burkolt ön­életrajz s egy regény arról, hogyan születik a regény. Mindez egyetlen szóban összefoglalva: Bolyai.” A zsűri másik tagja, Beck Zoltán így fogalmazott Grecsó regényéről: „Éz a könyv beavatástörténet, az el­ső szerelemé, az önmagával bajlódó tinédzseré, és körülötte a homály­ban hagyott, mégis pontosan érzé­kelhető valóságé. Azé a valóságé, amelyről tudjuk: kiábrándító, kor­rupt és boldogtalan minden időben, hogy szorongó és bizonytalan em­berek a felnőttek, azok, akik mi va­gyunk, vagy akikről azt gondoltuk egykor, gyerekként, hogy mi is le-LÁ NG ZSOLT BOLYAI szünk majd - ha felnövünk egyszer. Felnőttként meg kénytelenek va­gyunk belátni: gyerekként sem vol­tunk, gyerekként sem lehetünk tisz­ták és ártatlanok.” A nyertes könyvek szerzői 2 mil­lió forint pénzjutalom és 30 millió forint médiatámogatás fölött ren­delkezhetnek. A döntőbe idén hat regény került (Barnás Ferenc: Éle­tünk végéig, Darvasi László: Ma­gyar sellő, Grecsó Krisztián: Vera, Láng Zsolt: Bolyai, Péterfy Ger­gely: A golyó, amely megölte Pus­kint, Závada Pál: Hajó a ködben), továbbá három novelláskötetet (Babarczy Eszter: A mérgezett nő, Bodor Ádám: Sehol, Tóth Kriszti­na: Fehér farkas) és egy verskötet (Nádasdy Ádám: Jól láthatóan ló­gok itt). Tavaly Szvoren Edina Verseim című novelláskötete nyerte a Libri Irodalmi Díjat, a közönségdíjas pe­dig Krusovszky Dénes lett Akik már nem leszünk sosem című regényé­vel. A tavalyi döntőben három vers­kötet és egy drámagyűjtemény is szerepelt. A 2016-ban alapított Libri Irodal­mi Díj célja, hogy felhívja a közön­ség figyelmét a kortárs magyar iro­dalom fontos műveire. (juk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom