Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)

2020-05-13 / 109. szám

TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2020. május 13. | www.ujszo.com Hét tipp a biztonságos jelszóhoz ÚJ SZÓ-HÍR RÖVIDEN Orange: 9,1 millió giga adat 2020 első negyedévében 2 752 000 ügyfele volt az Orange-nak, ez 36 ezres csökke­nést jelent - derült ki az Orange jelentéséből. A mobilszolgáltató az év első három hónapjában 132,22 millió eurós forgalmat bonyolított le, ebből 105 millió euró volt a szolgáltatásokból be­folyó bevétel. Az ügyfelek az el­ső három hónapban 9,1 millió gigabájtnyi adatot fogyasztottak (+37%), ennek 84 százalékát 4G-hálózaton. A vezetékest in­­temetszolgáltatást 20 ezer új ügyfél használja (összesen 207 ezer), a legnagyobb növekedés a tévés előfizetésnél volt, ez 37 ezerrel 117 ezresre nőtt. Gyorsít a Telekom Ideiglenesen, június végéig gyorsít a DSL-intemet sebessé­gén a Telekom. A vezetékes in­ternetre előfizetőknél a gyorsabb sebesség automatikusan lesz el­érhető, ezt nem kell külön kérni. Például az VDSL M-es tarifa­­csomag 10 megabites gyorsasá­ga 40 megabitre nő, de a többi csomagnál is legalább duplájára emelkedik a letöltés gyorsasága. Miben lesz jobb az új iPhone 12? Számos újdonság lehet az ősszel érkező iPhone 12-es telefonban, a pontos tippjeiről ismert kiszi­várogtató, Max Weinbach sze­rint. Értesülései alapján az új iPhone jobb kijelzővel, kamerá­val és akkumulátorral érkezik, a hátlapi kamera még jobb fotókat fog készíteni sötét környezetben, gyorsabb lehet az autofókusz is, és egy óriási, 4400 mAh-es ak­kumulátor sem kizárt. Várhatóan októberben jelenik meg. (szí) Életünk jelentős részót az on­line tórben töltjük: itt levele­zünk, dolgozunk, tanulunk, bankolunk, vásárolunk, posztolunk a közösságimádia­­oldalainkra, ás mág sorolhat­nánk. Rengeteg platformon hozunk látra profilt vagy fiókot, amelyekhez hajla­mosak vagyunk egyszerű, könnyen megjegyezhető jelszavakat választani. A Virginia Tech és a Dashlane jel­szókezelő vállalat közös kutatása szerint ráadásul a legtöbben akár éve­kig is ugyanazt a jelszót használjuk. Pedig a személyes adataink védelme érdekében összetett kódokat kellene választanunk, és minden felületen másikat. Erre hívja fel a figyelmet a május 7-én megrendezett jelszó vi­lágnap, melynek alkalmából íme né­hány jótanács, amelyekkel biztonsá­gossá tehetjük a jelszavainkat és megelőzhetjük az adatlopásokat. 1 Kerüljük a kliséket. Ha­zánkban és úgy általában a ■ világon is a legfelkapot­tabb jelszavak között szerepel az „12345678”, az „11111111”, a Jel­szó”, a „heslo” és a „szerelem”, de népszerűek a saját nevünket, illetve partnerünk, gyermekünk vagy kisál­latunk nevét, valamint márkaneveket és filmcímeket tartalmazó jelszavak is. Ám ezeket egy hacker pillanatok alatt megfejti, ezért egy megbízható kód megalkotásához ennél kreatí­vabbnak kell lennünk. Soha ne osszuk meg másokkal a jelszavainkat, de ha mégis megtettük, most változtassuk meg azokat. 2 Szavak helyett monda­tok. Minél hosszabb egy ■ jelszó, annál nehezebb fel­törni. Érdemes nyolc karakternél hosszabbat választani, kerüljük az egy szótagból álló szavakat, és gon­doljunk inkább egy kifejezésre vagy egy sorra az egyik kedvenc dalunk­ból, könyvünkből vagy filmünkből. Mindig jó ötlet, ha kis- és nagybe­tűkkel, számokkal, szóközökkel és speciális karakterekkel tűzdeljük tele ajelszót. 3 Minden platformra más kód. Ha azonos jelszót al­­■ kalmazunk a különféle fi­ókokhoz és profilokhoz, az nemcsak a magánszemélyekre, hanem a cé­gekre is súlyos fenyegetést jelenthet, hiszen ilyen esetben az egyik plat­form feltörésével az összes többi is veszélybe kerül. Azért, hogy elkerül­hessük az ilyen helyzeteket, legyünk elővigyázatosak és használjunk elté­rőjelszavakat minden weboldalon és alkalmazásban. 4 Jelszókezelő. Erős és sok­féle jelszót kitalálni talán ■ még nem olyan macerás, megjegyezni őket azonban már sok­kal nehezebb feladat. Jó megoldás er­re egyjelszókezelő program, amellyel bonyolultabb jelszavakat is létrehoz­hatunk, illetve kezelhetünk. Ez tulaj­donképpen egy digitális széf, amely­ben biztonsággal elhelyezhetjük a különböző webhelyeken használt jelszavainkat, nekünk pedig mind­össze egy fő jelszót kell megjegyez­nünk. Kényelmes módszer lehet az is, ha az intemetböngészőben vagy a számítógépünkre mentjük el a jelsza­vakat, ám ez egyáltalán nem bizton­ságos. Ennél még az is hatékonyabb, ha egy füzetbe jegyezzük fel őket. 5 Többlépcsős azonosítás. A kétlépcsős azonosítással ■ egy extra biztonsági réteget hozunk létre. A jelszó megadása után SMS-ben vagy e-mailben kapunk egy ellenőrző kódot ahhoz, hogy belép­hessünk a kívánt felületre. így, ha nem mi kezdeményezzük a belépést, az üzenetből rögtön értesülhetünk róla és azonnal megváltoztathatjuk a jelsza­vunkat. Ez esetben tehát a támadónak a jelszót és a biztonsági kódot is is­mernie kell ahhoz, hogy a tudtunk nélkül feltörhesse a fiókunkat. 6 Háromhavonta csere. Ha nem kérünk értesítést az ■ adatlopási eseteket figyelő oldalaktól, és többlépcsős azonosí­tást sem használunk, általában nem is szerzünk tudomást róla, ha valaki megszerzi a jelszavunkat vagy adat­szivárgás miatt kikerül az internetre. Éppen ezért tanácsos rendszeresen, legalább háromhavonta megújítani az összes jelszavunkat, főleg akkor, ha egy adott eszközt más felhasználók­kal közösen használunk, legyen az partner vagy munkatárs. Akkor is fel­tétlenül változtassuk meg őket, ha rosszindulatú programot vagy vírust észlel az eszközünk. 7 Adathordozók. Amikor jel­szót cserélünk, gyakran ■ csak az online profiljainkra gondolunk, de célszerű végigvenni, milyen egyéb helyeken tárolunk még személyes adatokat. Ajánlott minden adathordozónkat, így az USB-kul­­csokat és az SSD-ket is titkosítottra cserélni. így, ha az eszközt esetleg el­veszítjük vagy ellopják, a rajta lévő személyes vagy vállalati informáci-. ókhoz akkor sem tud senki hozzáfér­ni, hiszen ezeket egy összetett jelszó­­: val titkosítja az eszköz. (szí) A jelszó olyan, mint a fehérnemű: ne mutogassuk másnak, cseréljük gyakran, és ne osszuk meg idegenekkel (Shutterstock) Egyre óvatosabbak a netezők a magánéletükkel kapcsolatban Egy kutatás szerint a fogyasztók világszerte többet akarnak tenni a magánéletükre vonatkozó információk védelme és a felettük való ellenőrzés megtartása érdekében (Shutterstock) ÚJ SZÓ-HÍR A Kaspersky új, 23 országra kiterjedő kutatása szerint a fogyasztók világszerte többet akarnak tenni a magánéletükre vonatkozó információk védelme és a felettük való ellenőrzés megtartása érdekében. Sőt, 82%-uk arról számolt be, hogy már megpróbálta eltávolítani a privát adatait a weboldalákról vagy a közösségi médiából. Egyharma­­duknak (37%-nak) azonban fogalma sincs arról, hogyan kellene eljárnia. Ezek a megállapítások rávilágítanak arra, hogy alapvetően fontos a sze­mélyes adataink és az online inter­akcióink bizalmasságának védelme annak érdekében, hogy a technoló­gia vívmányait a javunkra fordíthas­suk. A fogyasztók elárulták, hogy nem csak a saját privát adataik miatt ag­gódnak, hanem a szeretteik adataiért is. A jelentésből kiderül például, hogy a fogyasztók 24%-a mondta azt, hogy a saját személyes adatai vagy a családjára vonatkozó infor­mációk a hozzájárulása nélkül ke­rültek nyilvánosságra. Az ilyen jelenségek miatt a fo­gyasztók tudatosabb döntéseket hoznak a személyes adataik tárolá­sának módjáról és helyéről annak ér­dekében, hogy az arra jogosulatlan személyek ne tekinthessék meg vagy ne használhassák fel azokat. Az em­berek jelentős hányada további in­tézkedéseket tesz az internetes bön­gészéskor, hogy elrejtse az adatait a kiberbűnözők elől (43%), az általuk látogatott weboldalak elől (41%), és más olyan személyek elől, akik szin­tén hozzáférnek az adott készülék­hez (37%). Olyan fogyasztók is akadnak, akik óvakodnak attól, hogy a személyes adataikat a készülékei­ken tároíják. Egyötödük (21%-uk) például arról is beszámolt, hogy ag­gódik a mobilkészülékein használt alkalmazások által gyűjtött szemé­lyes adatok miatt. Ezek az emberek úgy érezhetik, hogy elveszítik az ellenőrzést az adataik tárolási helye felett, és tisz­tában varrnak a személyes adatok megosztásával kapcsolatos kocká­zatokkal. Ezért érthető módon nem akarják, hogy harmadik felek a tud­tuk nélkül használják az adataikat. „Minden, ami felkerül az internet­re, hosszú ideig emberek széles köre számára marad hozzáférhető, ha csak nem teszünk konkrét intézkedéseket a védelem érdekében. Ha tudjuk, hogy miként tarthatjuk a személyes adatainkat biztonságban az interne­ten, és miként kezelhetjük hatéko­nyan az adataink tárolási helyét, ak­kor máris tettünk egy lépést a pozitív online jelenlét biztosítása, a szemé­lyes hírnevünk javítása és a jövőbeli lehetőségek megnyitása felé” - mondta Marina Titova, a Kaspersky fogyasztói termékek marketingjéért felelős vezetője. A International Computer Sciens­­ce egy vizsgálata 1300 olyan alkal­mazást talált, amely a nélkül is ké­pes volt gyűjteni a felhasználók adatait, hogy arra az engedélyt adott volna. Egy másik felmérés pedig ar­ra világított rá, hogy az internetezők 54 százaléka nem tudja, hogyan de­rítheti ki, hogy a jelszava ilíetékte­­lenek kezébe került (erre egyébként a legjobb megoldás a HaveBeen- Pwned.com oldal, itt az e-mail-címet és/vagy a jelszót beírva kiderül, hogy az kering-e az internet sötét bugyraiban). (szí)

Next

/
Oldalképek
Tartalom