Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-13 / 109. szám
Aktuális 1 f úgy fest, a \ \ <\ jövő és a I \l I ✓'I múlt ösz- X V JLv^L szeutkozik. A Covid-19 a világ nagy részét a digitális gazdaság felé lökte, és sokan nem akarnak majd visszatérni a járvány előtti világba, mintha az, amit most megélünk, nem kilengés lenne. A vírus nem a globalizáció végét jelzi, hanem valószínűleg baljós jele a globalizáció egy változatának. Például a politikai és gazdasági vezetők továbbra is szeretnének találkozni a davosi Világgazdasági Fórum túlzsúfolt termeiben kollégáikkal? Vagy a halálos vírus veszélyének következtében a társas távolságtartás új formáit követve próbálnak kapcsolatot létesíteni? A világjárvány legfőképp megecősíti Ázsia (nem csak Kína) felemelkedését, és a Nyugat, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok, hanyatlását. A világ legerősebb katonai hatalma, az Egyesült Államok teljesen tehetetlen volt az új vírussal szemben. Az ország egészségügyi rendszere nem tudott megbirkózni a járvánnyal (ez nem csak az USA-ra érvényes), a hoszszú sorokban az ételükre várakozó türelmes emberek képe a New Deal, az új gazdasági politika (1932) előtti világgazdasági válságra emlékeztetett. Az amerikai politikai vezetők, a brutalitás és az opportunizmus karikatúrái, csak súlyosbítottak a helyzeten, és tovább rontottak az ország nemzetközi megítélésén. Az Egyesült Államok viszszaszerezhet valamit az elveszített méltóságából és emberiességéből, ha a novemberi elnökválasztáson félreállítja Donald Trumpot. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a demokraták egységesen kiálljanak a jelöltjük, Joe Biden mellett, úgy, ahogy azt nemrég Barack Obama hangsúlyozta. Bidennek nagy esélye van a győzelemre. Az amerikai választópolgárok megbüntethetik a republikánusokat, amiért rosszul reagáltak a járványra és az okozott gazdasági károkért. Dél-Koreában a választók parlamenti többséggel jutalmazták Mun gén még béna kacsának nevezték, ma pedig a legmegbízhatóbb európai vezetőnek tartják. A kancellár bizonyította, hogy egy politikus követheti az „etikai ösztöneit", amint 2015-ben tette, amikor megnyitotta a határokat a menekültek előtt, és öt évvel később a félelem és a bizonytalanság ellen mégis a legnagyobb védelmet nyújtja. Még ha a vírus fel is gyorsítja a történelmet, akkor is érdemes a tanulságot a múltban keresni. Ebben a vonatkozásban az 1920-as év döntő lehet. Egy évszázada, röviddel az első világháború befejezése és a pusztító spanyolnáthajárvány után a politikai vezetők nem voltak képesek helyes válaszokat adni a kor kihívásaira. Ezért a világ előbb gazdasági válságtól szenvedett, majd a második világháborútól. A mai vezetőknek más jellegű, de hasonlóan ijesztő kihívásokkal kell megbirkózniuk. Különösen fontos, hogy egyensúlyban tudják tartani az emberáldozatokat és a gazdaság újraindítását, valamint a szabadságot és a biztonságot. Ha a kormányok túl nagy fontosságot tulajdonítanak a gazdaságnak a közegészség rovására, akkor azt kockáztatják, hogy a vírus második hulláma éri el az országot, aminek súlyos következménye lenne mind a gazdaságra, mind az egészségre. Hasonlóképpen veszélyes, ha mindenek elé helyezik a szabadságot, és mellőzik a nyomkövető technológia alkalmazását, amelynek használata segített Ázsiában, mert azt kockáztatják, hogy egy napon a kevésbé mérsékelt politikai erők egyáltalán nem lesznek tekintettel a közjólétre. A múlt század 20-as és 30-as éveiben a szörnyű háború nyomán született pacifizmus is hozzájárult a fasizmus győzelméhez és még fenyegetőbb globális konfliktushoz. Ma nem engedhetjük meg a gazdasági kapzsiságnak és a libértarianizmusnak, hogy hasonló katasztrófához vezessenek. Dominique Moisi francia politológus © Project Syndicate ADÉJÁVUVÍRUS? A koronavírus-járvány három alapvető geopolitikai trendet gyorsít fel: Ázsia felemelkedése, az Egyesült Államok hanyatlása és Németország megerősödése Európában. E három változás együttese megmutatja, milyen lehet a világ 2030-ban. De még előbb a politikai vezetőknek le kell győzniük a jelenlegi válságot, és közben nem szabad megismételniük a száz évvel korábbi hibákat. Dzsein elnök pártját, azért, mert hatékonyan harcolt a koronavírus ellen. Ha vereséget szenved is Trump, akkor sem tér vissza az Egyesült Államok abba a központi globális pozícióba, amit 75 évig betöltött. Az Egyesült Államok hanyatlása nem azt jelenti, hogy Kína lesz a globális fáklyavivő. A vírus ugyanis könyörtelenül megmutatta Kína hibáit, például a transzparencia hiányát. A járvány kitörése jelentős gazdasági visszaesést hozott 2020 első negyedévében, és az országot sebezhetővé teszi egy második hullám veszélye. Mindez azt sugallja, hogy a világ nem kétpólusú lesz, hanem pólusok nélküli. Ráadásul sem Oroszország, sem az Európai Unió nem képes úgy tenni, hogy ők foglalnák el a vezető pozíciót. Iránhoz és Törökországhoz hasonlóan Oroszország is megroppantan lábalhat ki a válságból. Valójában Putyin jobban retteghet a vírustól, mint a gyenge ellenzéki pártoktól. És mi a helyzet Európával? A járványra érkező - finoman fogalmazva - nagyon bizonytalan, kezdeti válasz után úgy tűnik, az EU mégiscsak magához ragadja a kezdeményezést; ez pedig három nőnek köszönhető: Angela Merkel német kancellárnak, Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének és Christine Lagarde-nak, az Európai Központi Bank elnökének. Eddig a válságban inkább a német erőt láthattuk, nem az európai ellenállás képességét. Annak ellenére, hogy Németország Európa legnépesebb országa, a koronavírus okozta elhalálozások száma csaknem a negyede más, nagy európai országokénak. Merkelt nemré-IA Élet a járvány idején 2020. május 13.
