Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-11 / 107. szám
www.ujszo.com I 2020. május 11. RÉGIÓ I 3 Sikeres beiratkozás, akadozó távoktatás A diákokat a füleki II. Koháry István Alapiskolába is visszavárják (Képarchívum) HEGEDŰS NORBERT Gond nélkül zajlott a beiratkozás Füleken és Losoncon, a távoktatással kapcsolatban azonban megoszlanak a vélemények. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók egy része ugyanis nem tud, vagy nem is akar ilyen módon tanulni. Idén 59 elsős iratkozott be a II. Koháry István Alapiskolába Füleken, tudatta lapunkkal Bozó Roland igazgató. Három osztály a Koháryban Egyelőre két gyermek kért halasztást, ehhez jön hét nulladikos. Ez azt jelenti, hogy ha minden így marad, 64 elsőssel indítják az új tanévet. Ez három első osztályt jelent, de ha még három tanuló érkezne a tanévkezdésig - ami az igazgató szerint lehetséges -, akkor négy első osztályuk lesz szeptemberben. Tavaly 62 kicsit írattak be, közülük 3 évet halasztott, így 3 első osztályt és egy nulladikat indítottak. Bozó Roland lapunknak elmondta, hogy az online beiratkozás visszhangja meglepően pozitív volt, több mint negyvenen iratkoztak be elektronikus formában. „Személyesen 18-19 beiratkozó jött el. Értesítettük a szülőket, hogy a személyes adatok egyeztetésére a válsághelyzet után kijelölünk egy időpont, de páran azért bejöttek személyesen a beiratkozás napján”-mondta Bozó Roland. Akadozó távoktatás A távoktatással kapcsolatban a II. Koháry István Alapiskola igazgatója azt mondta, hogy a tapasztalatok nagyon individuálisak. A tantestület meg tudott birkózni a kihívással, de minden osztály és kolléga egyéni módon. Bozó szerint a legnagyobb negatívum az volt, hogy nem lehetett felkészülni a helyzetre, a hirtelen váltás a gyerekeket és a tanárokat is felkészületlenül érte. „Próbálunk egységesíteni, megszabni az időpontokat, határidőket, milyen mennyiségben és formában adjuk fel a feladatokat. Viszont többen alternatív formákat is használnak” - mondta az igazgató. A tanárok az Edupage rendszerben egységesen vezetik, hogy hol állnak a tantervvel, arról pedig, hogy hány tanuló kapcsolódott be az oktatásba és hány maradt távol azért, mert nem tudott, vagy nem akart tanulni, külön statisztikát vezetnek. A minisztérium döntésére várnak azzal kapcsolatban, hogy mi legyen azokkal a tanulókkal, akik egyáltalán nem kapcsolódtak be a távoktatásba. Bozó Roland szerint a gyerekek háromnegyede aktívan részt vesz az órákon. A távolmaradók hiányzásának több oka van, az igazgató szerint problémát jelenthet az internet-hozzáférés és az akarat is. „De nem akarom őket egy kalap alá venni” - mondta az igazgató. A távoktatást ellógók többnyire olyan diákok, akik akkor sem voltak túl együttműködőek, amikor még rendesen jártunk iskolába: „Van olyan diák is, akiről tudjuk, hogy van internet-hozzáférése, mégsem akar bekapcsolódni.” Pluszmunka a tanároknak Kotlár Ildikó, a füleki Mocsáry Lajos Alapiskola igazgatónője lapunknak elmondta, hogy 21 elsős iratkozott be iskolájukba. Ehhez jön még nyolc nulladik osztályos. A Mocsáry így két osztályt tud nyitni, de az igazgatónő szerint még további beiratkozok fognak érkezni a nyár folyamán. A jelenlegi beiratkozok száma valamivel alacsonyabb a tavalyihoz képest, amikor is 27 leendő elsősük volt. Kotlár Ildikó elmondása szerint az elektronikus beiratkozás lehetőségével öten éltek. A távoktatás margójára megjegyezte, hogy a kollégáknak rengeteg pluszmunkát jelent. „Csoportokban tanítanak, délelőtt az egyikkel, délután a másikkal.” Ráadásul ez a megoldás nem alkalmazható a szociálisan hátrányos helyzetű tanulóknál, akiknél nincs se áram, se internet, se számítógép, se telefon. A tanárok azonban ezt a lehetetlen helyzetet is megoldották. „A tanító nénik kimentek hozzájuk. Odaadták nekik a leckét, elmondták, hogy mit, hogyan kell csinálni. Sőt, az egyik kolléganő még azt is megtette, hogy összeszedte a gyerekeket, kiment velük a parkba - természetesen a gyerekek betartották a kellő távolságot leültek, és úgy magyarázta el nekik az anyagot, amikor jó idő volt.” Az ilyen lépések azért is szükségesek, mert a Mocsáry Lajos Alapiskola tanulóinak nagy része szociálisan hátrányos helyzetű családokból származik, akik közül néhányan mélyszegénységben élnek. Kotlár Ildikó szerint akár harmincszázalékos is lehet azon tanulók aránya, akik még akkor sem tudnának részt venni a távoktatásban, ha akarnának. Kilenc elsős Losoncon Csúsz Péter, a losonci Kármán József Alapiskola és Óvoda igazgatója elmondta, hogy idén kilenc elsősük van, ami pontosan ugyanannyi, mint a tavalyi szám. Az igazgató szerint az elektronikus beiratkozással nem volt gond. A távoktatással azonban Losoncon is vannak negatív tapasztalatok. „A diákok hatvan százaléka, akik eddig is rendszeresen tanultak rendesen, részt vesznek a távoktatásban. Húsz százalék hol bekapcsolódik, hol nem, nekik a nappali tanításhoz is ugyanilyen volt a hozzáállásuk. A diákok további húsz százaléka pedig a füle botját sem mozdítja. Igaz, nekik nincs internethozzáférésük, de ha lenne, akkor sem tanulnának.” Csúsz Péter szerint ez egy általános trend, így mutatja az éves átlag. Dörgött az ágyú a Garam partján, győzelemre Fontos emlékhelye Nagysalló obeliszkje a tavaszi hadjáratnak (A szerző felvétele) SZÁSZI ZOLTÁN Április végén, a Garam mentén élő magyarok, évtizedek éta rendszeresen megemlékeznek az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc dicsőséges tavaszi hadjáratának egyik jelentős, győztes ütközetéről, amely Nagysallónál zajlott, 1849. április 19-én. Idén a nagy nyilvánosság számára elmaradt ez a tisztelgés, részbeni kárpótlás ez az írás. Nagysalló története A Bars megye történetét taglaló Borovszky-féle vármegye monográfiában azt olvashatjuk, hogy Nagysalló „ősrégi magyar község”. Amely egykor a Zoboraljai apátság tulajdonában volt, majd Könyves Kálmán királyi birtokká tette, később pedig az esztergomi érsekség birtokába került. Vámszedő hely volt, a Garamon lévő rév jogát bírta. Egy időben mezővárosi ranggal rendelkezett, fejlődését a törökdúlás akasztotta meg, lakosságát szinte teljesen kiirtották az oszmán martalócok. 1561-ben porig égették, majd lassan újratelepedett ugyan a helység, de csak a török kiűzése után rendeződött itt az élet. A 18. században újabb fellendülését élte Nagysalló, amikor Aranyosmarót mellett, Bars megye második legfejlettebb településeként jegyezték. A település vásártartási joga mellett az esztergomi érsekségnek egészen 1848-ig úgynevezett vérhatalmi joga volt Nagy sálion, ami olyan hatalmat jelentett, melynél fogva bizonyos felsőségi személynek - adott esetben az érsekség - joga volt valakinek élete és halála fölött ítélni. A magyar történelembe az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjárat idején április 19-én lezajlott csata révén került be a település neve. Ez a csata nyitotta meg az utat a honvédseregek előtt Komárom felé, és a győzelem híre megerősített a honvédsereg harci kedvét. A csatáról A nagysallói csatában részt vett Karsa Ferenc néhai honvédhadnagynak, parancsőrtisztnek tulajdonítják azt a mondatot, amellyel a honvédtüzéreket és puskásokat biztatta. Karsa a legendák szerint ezt mondta: „Fiúk! Ma van a fiatal osztrák császár nevenapja, jól lőjetek ám a tiszteletére!” A József napján lezajlott vesztes csatáról szóló jelentés minden bizonnyal nem volt kellemes hír a fiatal Ferenc József császárnak! A hadviselő felekről fennmaradtak írásos emlékek, osztrák részről egészen pontos adatok állnak rendelkezésre. A császári hadak létszámáról tudni lehet, hogy az osztrákok 16 ezer gyalogost, 2200 lovast és 57 üteget mozgósítottak a csatához. A megáradt Garam folyón lévő hídfők és átkelők védelme volt a kiemelt feladatba kelet felől támadó magyar hadak Érsekújvár és Komárom felé való támadásának megakadályozása érdekében. Az osztrák sereget Ludwig von Wohlgemuth, egy régi vágású, még a napóleoni háborúkban tisztté kinevezett altábornagy irányította, segédei Felix Jablonowski és Anton Csorich voltak. A magyar sereget parancsnokai, Damjanich János, Klapka György, Gáspár András vezérőrnagy vezette, Görgei Artúr Léván állt tartalékban, a csatában nem vett részt. A Nagysallót április 18-án megszálló osztrák csapatokat a másnap reggel velük szembe felvonuló magyar elővédek azonnal megtámadták, majd véres harcok, súlyos áldozatok árán azokat délutánra szétszórták, mintegy 900 Tájoló Nagysalló községbe a Losonc-Érsekújvár közti 75- ös főúton juthatunk el, a honvédemlékmű a 48.094/18.543 GPS- koordinátáknál található. osztrák katona esett el a csatatéren. Az osztrák hadak nagy része fejvesztve menekült, egyedül a Jablonowski vezette hadosztály állta egy ideig a magyarok rohamát. A korabeli híradások szerint az osztrákok 2000 főt vesztettek a csatában, de ezt az adatot a hadtörténet túlzónak tartja. A magyarok veszteségei is elég nagyok voltak, mintegy 700 honvéd áldozta életét a szabadságért Nagysallónál. Tömegsújuk a nagysallói református temetőnek a hátsó részében található, egy obeliszk áll a hősök pora felett. A település központjában, talán éppen azon a helyen, ahol a legádázabb harcok folytak 1876- ban, egy 9,5 méteres díszes emlékoszlopot állíttatott Bars megye lakossága. Emléket állítva az elesetteknek. Biztosan került koszorú idén is a temetőbe, a sírokra és az obeliszk tövébe! Ha csendes emlékezéssel is!
