Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)

2020-04-01 / 77. szám

www.ujszo.com I 2020. április 1. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Határidő a járványnak? Csekkek és halottak az amerikai elnökválasztási kampányban FELEDY BOTOND A vezetésben gyakorlatlan emberek - esetleg poli­tikusok - addig tudnak tündökölni pozíciójuk­ban, míg egy válsághelyzet valódi döntést nem kíván tőlük. Könnyű akár évekig ellenni egy székben, ha az embert egy nagy, régóta működő szervezet veszi körül és nincsenek meglepetések. Úgy is lehetne mond­­hi, annak ellenére eldöcög a cég - az ország -, hogy a vezető esetleg hibá­kat követ el, téved, rossz helyen vé­gez leépítést. Arról sok vita volt már (e lap ha­sábjain is), hogy mit is (ne) gondol­junk Donald Trumpról. Ez legyen mindenkinek a saját ízlésére bízva. Az azonban biztos, hogy az amerikai járványügyi hivatal, a CDC az Obama-éra végére gyakorlatilag az a globális szereplő lett, amelynek ko­rábban az Egészségügyi Világszer­vezetet (WHO) szánták. Csakhogy Trump nem nagyon hitt abban, hogy erre érdemes pénzt pazarolni, ezért a CDC forrásait, illetve ajárványügy nemzetbiztonsági tanácsbeli fontos­ságát is leépítette. Először csak szaklapokban olvastunk arról, hogy például a kongói ebola elleni küzde­lemben komoly szerepet vállaló CDC kénytelen hátrább lépni, és so­rolhatnánk a korábbi kisebb, figyel­meztetőjeleket, bár még így is a világ egyik legfejlettebb hivatala maradt. Most viszont a napnál világosabb, hogy az amerikai koronavírus­­járvány, a tömeges megbetegedés kezelése nagyon nagy kihívás lesz számára. A fertőzöttek száma több millió is lehet, a halottaké pedig akár a 200 ezret is elérheti az Egyesült Államokban, figyelmeztetett Ant­hony Fauci, a járvány elleni küzde­lem kormányzati munkacsoportjának egyik tagja. A járvány most ér az ex­ponenciális növekedés szakaszába. New York egy hónap alatt meg akar­ja háromszorozni (!) kórházi kapaci­tását. Trump mégis arról beszél, hogy húsvét után már visszatér az élet. Dátumot is mondott: április 12-től mindenki újra mehet munkába! Ha­táridőt tűzött a járványnak. Szakértői nem győzik puhítani a bejelentését, de Trump korábban is belesétált a koronavírus csapdájába. Sokan em­lékeznek januári, februári kijelenté­seire, hogy „mindent teljes kontroll alatt tartunk”. Most ezekből szépen kihátrálhat a Fehér Ház, nem lesz szép mutatvány a novemberi válasz­tás előtt. Azonban megmagyarázza azt is, hogy Trump miért nem akar (a pénzen kívül) döntést hozni járvány­ügyi dolgokban. Folyamatosan az egyes államok kormányzóira tereli a felelősséget, döntsenek ők. Csak­hogy ez nehéz játszma, és más az, ha néhány állam hoz szigorú intézkedé­seket, de szövetségi, országos szinten nincsenek meg ezek a lépések - mindez teljesen alááshatja a járvány elleni védekezés hatékonyságát. Trumpot viszont annál inkább ér­dekelte az, hogy a 2 billió - tehát kétezer milliárd - dolláros gazdasági segélycsomag hogyan lesz szétoszt­va. Óriási vita zajlott a kongresszus­ban (amiben egyetértés volt, az az, hogy ennél is nagyobb csomagra le­het szükség). Mindenesetre 500 mil­liárd dollárt adnak közvetlenül a pénzügyi kormányzati fennhatóság irányításával (tehát nagyjából kor­mányzati döntéssel) a nagyvállala­toknak - Trump klasszikus támoga­tóinak, hiszen nagyon is hálás sok tőzsdei cég az elmúlt évek adóintéz­kedéseiért, tőzsdei szárnyalásáért. Emellett minden egyes amerikai család is komoly - akár dollár ezreket hozó - kincstári csekkhez jut. Meg­látjuk, hogy ez mire lesz elég Trumpnak akkor, amikor ugyanezek a családok majd esetleg szembesül­nek azzal, hogy hozzátartozóikat ve­szítették el hibás döntések miatt. Ne­héz politikai menet következik az el­nökválasztás hajrájába fordulva, ahol határidők, csekkek, halottak és hibás Covid-tesztek történetei vetekednek majd egymással. Már ősszel olasz földön volt a vírus? Olasz kutatók vizsgálják, hogy az új koronavfrus az eddig váltnál korábban elter­jedhetett-e Kínából, mivel 2019 utolsó negyedóvóben Lombardiában az átlagosnál több volt a súlyos tüdőgyul­ladásos ás influenzás eset. Adriano Decarli, a Milánói Egye­tem járványtani és orvostudományi statisztikai professzora közölte, je­lentős növekedést tapasztaltak a tü­dőgyulladással és influenzával kór­házban kezelt emberek számában Milánó és Lodi térségében október és december között. Elmondta, nem tud pontos számokkal szolgálni, de az átlagosnál több százzal többen ke­rültek kórházba tüdőgyulladással Lombardia ezen két városában, amelyet most a legsúlyosabban sújt az új koronavírus-járvány. Decarli vizsgálja részletesen a kórházi fel­jegyzéseket és más klinikai adatokat ezekről az esetekről, hogy megálla­pítsa, az új koronavírus már akkor megérkezett-e Olaszországba. „Meg akarjuk tudni, hogy a vírus itt volt-e 2019 végén, s ha igen, mi­ért maradt észrevétlen viszonylag hosszú ideig. Tisztább képet aka­runk, ha a járvány esetleges második hullámával kell szembenéznünk” - tette hozzá. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az új koronavírus és a Covid-19 légzőszervi betegség is­meretlen volt Európában és másutt is azelőtt, hogy decemberben jelentet­ték felbukkanását a közép-kínai Vu­­hanban. (MTI) Mire elég DUDÁSTAMÁS K isvállalkozók, alkalmazottak és a nagyvállalatok menedzserei is nagyon várták a szlovák kormány gazdasági mentőcso­magját. Sok vállalkozás bevételei tűntek el teljesen egyik hétről a másikra, és a vészesen közeledő április első napja komoly elbocsátásokkal fenyegetett. Eltartott néhány napig, míg az új kormány rendezte sorait, de vasárnap megérkezett a várva várt segélycso­mag. Ahogy azt Igor Matovic megfogalmazta, a kormány hétpontos első­segélycsomagot dolgozott ki, melynek célja, hogy pénzügyi segítséget nyújtson azoknak, akiknek a vírus miatt összeomlott a vállalkozása. Az elsősegélycsomagot elsősorban úgy állították össze, hogy csökkentse a bezárások és leállások által érintett vállalkozók terheit. Áz állam átvállalja a válság miatt bezárt munkahelyeken dolgozó alkalmazottak munkabéré­nek 80 százalékát, és az első naptól átveszi az otthon levők táppénzének és ápolási segélyének fizetését is. A bevételkieséssel küszködő vállalkozók a kiesés aránya alapján állami segélyért folyamodhatnak, és akiknek a be­vétele legalább 40 százalékkal visszaesett, elhalaszthatják a munkavállaló után fizetendő járulékok és a jövedelemadó-előleg befizetését. Ezen felül a kormány egy 500 milliós állami garanciacsomaggal is készül, hogy a ke­reskedelmi bankok elegendő vállalkozói hitelt kínáljanak. A kis- és középvállalkozások általánosságban elégedettek a segélycso­maggal, de egyúttal figyelmeztetnek, kulcsfontosságú, hogy a pénzügyi segély a lehető leghamarabb eljusson a szomlt helyzetben levő vállalkozókhoz, akik utolsó tartalékaikat élik fel, ezért fontos, hogy min­den részlet mihamarabb tisztázva legyen, a kérvényezés és a folyósítás pedig a lehető leggyorsabban menjen végbe. A legtöbb érintett vállalko­zónak ugyanis segély nélkül csak néhány hete van hátra a teljes csődig. Ezzel szemben a nagyvállalatok rendkívül kritikusan értékelik a se­gélycsomagot. Ez érthető is, ugyanis az egy vállalatra eső pénzügyi segély felső határa 200 ezer euró, ami számukra semmilyen megoldást nem je­lent. A Szlovák Autóipari Szövetség és a hazai tulajdonban lévő nagyvál­lalatokat tömörítő Klub 500 egyaránt figyelmeztet, hogy az ő helyzetük is folyamatosan romlik, és ha a nagyvállalatok tömeges elbocsátásba kezde­nek, akkor ez kis- és középvállalatok ezreit fogja negatívan érinteni. A nagyvállalatok a német kurzarbeit, azaz rövidített munkaidő modelljének bevezetését szorgalmazzák. Ennek lényege, hogy gazdasági visszaesés idején a cégek hazaküldhetik a munkavállalóikat vagy jelentősen csök­kenthetik munkaidejüket, miközben az állam átvállalja bérük nagy részé­nek fizetését. A szlovák kormány ma még nem akarja magát egy ilyen költséges megoldás mellett elkötelezni, de valószínűleg a jelenlegi hely­zetből nem lesz más kiút. A nagyvállalatok adják a szlovák gazdaság ge­rincét, és ha ez a gerinc megroppan, annak nagyon komoly hosszú távú gazdasági hatásai lennének. Hogy mire lesz elég a gazdasági elsősegély, azt most nehéz megmonda­ni. A már bejelentett lépések havi(!) költsége nagyjából egymilliárd euró, és ez még nem tartalmazza a nagyvállalatoknak nyújtott esetleges pénz­ügyi segítséget. Másképpen fogalmazva: az eddigi intézkedések körülbe­lül a szlovák éves GDP 4,5 százalékát teszik ki. Ez első hallásra soknak tűnik, de nemzetközi összehasonlításban inkább a szerényebb segélycso­magok közé tartozik. Ezek a költségek tehát még messze nem véglegesek, és a szlovák gazdaság életben tartásához sokkal nagyobb összegre lesz szükség. Ez rekordnagyságú költségvetési hiányhoz fog vezetni, de ma nincs helye a takarékoskodásnak, a gazdasági túlélés a cél. az elsősegély? FIGYELŐ Lukasenka: Jobb állva meghalni... Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök büszke rá, hogy Európában már csak náluk zajlik a labdarúgó­bajnokság, a nézők pedig szabadon látogathatják a meccseket. A ha­talmát 25 éve diktatórikus eszkö­zökkel őrző Lukasenka nem haj­landó semmilyen korlátozást be­vezetni a koronavírus miatt. A múlt héten azt mondta, minden­ki menjen dolgozni a földekre, „az emberek üljenek traktorra, mert a traktor mindent meggyógyít”. Mint kiderült, Fehéroroszország­ban nemcsak a munka gyógyítja a koronavírust, hanem a sport is. A 65 éves Lukasenka játékosként lépett arénába egy minszki hoki­meccsen, majd azt hangoztatta, a legjobb szer a vírus ellen a sport, azon belül is a hoki. Fehérorosz­országban nincs is halálos áldozata a koronavírus-j árványnak - a hi­vatalos tájékoztatás szerint. „Jobb állva meghalni, mint térden csúszva élni” - mondta az AP ügynökségnek a volt kolhozelnök arról, hogy elutasítja a korlátozá­sok bevezetését. A gondolat egyébként nem tőle származik, Emiliano Zapata mexikói forra­dalmár mondta ezt a múlt század elején, Lukasenka nyilván a kom­munista esti egyetemen jegyezte meg az idézetet. Mivel világszerte alig rendeznek sporteseményeket, a tippelők is ráfanyalodtak a fehérorosz ligára, emellett tíz ország kezdte el köz­vetíteni a fehérorosz mérkőzése­ket, például Oroszország, Ukrajna, Izrael és India. Lukasenka emellett afeletti örömét is kifejezte, hogy a britek is a fehérorosz meccsekre tippelnek. Nagy-Britanniában ezen kívül már csak a nicaraguai fociliga, a tadzsik kosárlabdaliga és az orosz pingpongbajnokság eredményeire lehet fogadni. A Dinamo Minszk focicsapatának szóvivője azt mondta, reményei szerint az egyre jelentősebb nem­zetközi figyelem motiválja a játé­kosokat, a futballisták pedig azt remélik, a jelenlegi érdeklődés a járványt követően megnyitja a ka­pukat számukra Európa komo­lyabb bajnokságai felé. (tasr, mti, úsz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom