Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)
2020-04-03 / 79. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Igazságtalan és hálátlan A tundi-bündi ember büdös zoknija LAMPL ZSUZSANNA Felhívott egy ismerősöm, hogy úgy örül ennek a Matovicnak, mert ez olyan „helyre ember”! Csöndben gondolkodtam, hogy ez mit jelent, amit ő - helyesen - úgy értelmezett, hogy nem osztom az örömét, és megkérdezte, mi a bajom ezzel a tündi-bündi emberrel. Mi az, hogy tündi-bündi, kérdeztem. Hát olyan „aranyos, vicces”, válaszolta. „Például lefotózta, hogy valami hivatalos ülésen levetette a cipőjét, és még viccesen meg is kommentálta, hogy milyen jó, hogy mindenkinek volt maszkja, tudod, hogy senki sem érezte a lábszagot, ha-ha-ha, olyan eredeti, no, ez a tündi-bündi!” Hm. Tudom, kicsit túlzott a párhuzam, válaszoltam, de nekem erről Néró császár jut az eszembe, aki a római tűzvész idején (amit egyes források szerint ő maga okozott) a lángokat nézve verset szavalt és lantjátékkal kísérte önmagát. Ez is elég eredeti meg tündibündi, nem? De hát az bolond volt, mondta erre ismerősöm kicsit megbántva, majd más témába kezdett. „A magyarok leszerepeltek, de ki bánja! Az új kormányban demokrata szlovákok vannak, azok meg fogják adni, ami kell a magyaroknak”, mondja ő, aki mellesleg szintén magyar. „Mert hát mit értek el az évek során a Bugár, Csáky, Berényi, Duray, Bárdos meg a többiek?! Az égvilágon semmit! Nélkülük is ugyanott lennénk!” Miután nem értettem egyet, és az árnyaltabb látásmód kedvéért felhívtam a figyelmét némi történelmi visszatekintésre és szakirodalomra, már nem politizált(unk) többet. Ennek két órája, de még mindig azon gondolkodom, hogy milyen igazságtalanok egyesek. Én úgy látom, ha a rendszerváltás pillanatától mostanáig nem lettek volna magyar politikusok, akkor teljesen máshol lennénk. De szerencsére voltak. És mindig nehéz dolguk volt, mert a szlovák demokraták is csak kemény harcok árán és akkor is csak gyűszűvel mérték azokat a szerintük „engedményeket”, amiket a magyar politikusok jogoknak neveztek. Nem akarom senki kedélyeit borzolni, ezért inkább a múltból említek egy példát. Az első Dzurinda-kormány idején a kisebbséginy elv-használati törvény elfogadása volt az uniós csatlakozási tárgyalások egyik feltétele. A parlament elé került kormánytervezet süket maradt a koalíciós partner MKP javaslatai iránt, ezért az MKP saját tervezetet terjesztett elő. Végül a kormány törvényjavaslata lett elfogadva, amit az MKP elutasított (nem semmi, hogy az EU-nak is tökéletesen megfelelt az a törvény, ami ellen épp azok tiltakoztak, akikről szólt). Az MKP ebben tehát alulmaradt a szlovák demokratákkal szemben. Ugyanakkor azt el tudta érni, hogy a meciari időszak kisebbségellenes oktatási és kulturális restrikcióit visszavonják. Például az alternatív oktatás tervezetét. Ennek értelmében bizonyos tantárgyakat a magyar iskolákban is szlovákul kellett volna tanítani. Ki tudja, ez hogyan alak tilt volna nélkülük. De ki emlékszik... Ilyen az utókor. Igazságtalan és hálátlan. Jobban érdekli a büdös zokni. (Lubomír Kotrha karikatúrája) I 7 Blackout? HEGEDŰS NORBERT Nem kellett sokáig vámunk az első, jellegzetesen matovici ötletre a kormányfői székből. Igor Matovic az utóbbi napokban egyre gyakrabban emlegeti az ország teljes leállását, a blackout lehetőségét, mellyel szerinte lehetséges lenne „restartolni” Szlovákiát, és utána minden visszatérhetne a normális kerékvágásba. A blackout alatt a hadsereg ügyelne a rendre az utcákon, az emberek mozgása a minimálisra lenne szorítva. Részletekkel még maga Matovic sem tudott szolgálni, de annyit elmondott, hogy az egészről az elkövetkező egykét hétben dönteni kell, mert még a nyár előtt lekapcsolná az országot, ha lehet. Az ötlet hallatán - Kollárékon kivül - az egész nyilvánosság a fejét csóválta, és először nyugodtabban (látva a kormányfő elszántságát), majd egyre hangosabban kezdte sorolni mindenki az ellenvetéseket. Matovic ötletével szemben két igen komoly érv van. Az első, hogy a gazdaság - mely az elmúlt napokban lassan kezd újra beindulni - valószínűleg megkapná a kegyelemdöfést a teljes leállással. A második, ennél sokkal fontosabb: egyszerűen semmi nem bizonyítja, hogy egy ilyen brutális intézkedésnek lenne bármi értelme. Szlovákia ugyanis az egyik legnyitottabb gazdaság a világon, és abban a pillanatban, hogy újra megnyitja a határait, nem tudjuk elkerülni, hogy a vírus újra bekerüljön az országba. Soha többet nem engedünk be senkit? Ha valaki átszalad tankolni Magyarországra, akkor mostantól fogva mindig két hétig karanténban lesz? Nem túl életszerű. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy egy ilyen durva intézkedés elfogadására a kormánynak az égvilágon semmilyen jogalapja nincs. Szlovákia eddig is viszonylag szigorú intézkedéseket hozott a koronavírus miatt, és ennek köszönhetően - szerencsére - viszonylag alacsony a fertőzöttek száma. Matoviő Kínára mutogat, mikor a blackout sikeressége mellett érvel, de ott sokkal több volt a halott és súlyosabb a járvány. És ott sem az egész országot, „csak” a gócpontokat zárták le radikálisan. Abba pedig ne is menjünk bele, hogy az utóbbi napokban egymás után derülnek ki az információk arról, hogyan manipulálta a kínai kormányzat a fertőzöttek számáról szóló adatokat, hűeket, úgyhogy a kínai modell követése - bármilyen szempontból - nagyon ingatag lábakon áll. Ráadásul ami egy diktatúrában megszokott, az egy demokráciában nem magától értetődő. Ezt Matovic is érzi, ezért próbálja legitimálni az ötletet felmérésekkel és közvélemény-kutatásokkal (és persze azért, hogy szabaduljon a felelősségtől, ha a helyzet katasztrofálissá válik). De képzeljük el, hogy Fico jelentette volna be: „Néhány hétre bezárlak titeket és mindent leállítok, ki lesztek szolgáltatva a hadseregnek és az államnak. Ja, és a telefonjaitokat is figyeljük majd.” Kicsit másképp állnánk a dolgokhoz. Pedig Matovic most pont ezt mondja, csak őt valahogy még nem vesszük komolyan. Persze lehet, hogy ez az egész csak Matovic egy újabb trükkje, amivel uralni akaija a közbeszédet, és az egész blackout csak egy lesz a sok meg nem valósított agymenés közül. Ebben az esetben fellélegezhetünk, de ez sem jó hű. Azt mutatja ugyanis, hogy az egyszerű emberek vezetője kormányfőként sem idegenkedik az olcsó kommunikációs trükköktől és a meggondolatlan kijelentésektől. Ezzel nemcsak a saját szavahihetőségét rombolja, hanem a kormányzatba vetett bizalmat is - holott a választók nagy része épp ennek visszaállítását váija tőle. Ehhez még műidig nincs késő, de aki azt hitte, hogy a kormányzati felelősség gyorsan megváltoztatja Matovicot, az már tudja, hogy tévedett. FIGYELŐ kedéseket. Szerinte Orbán Viktor „túl messzire ment”, az intézkedéseknek arányosnak kell lenniük, és nem tarthatnak határozatlan ideig. Az uniós biztosok megvizsgálták a magyarországi helyzetet, és a bizottság további, rendszeres vizsgálatoknak veti alá a tagállami intézkedéseket. (MTI) Von der Leyen fellép Orbán törvényei ellen „Különösen aggasztják” a koronavírus-járvány okán hozott magyar intézkedések az Európai Bizottság elnökét, ezért Ursula von der Leyen bejelentette, a testület megteszi a szükséges intéz-Orbán a koronavírus ürügyén felszámolja a szabad sajtót A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi szervezet szerint Orbán Viktor „orwelli törvényének" célja a maradék független média felszámolása, a sajtószabadság teljes elnyomása és információ-rendőrség működtetése. A szervezet szerint Orbán Viktor a járvány ürügyén elfogadott rendeleti kormányzással, a parlament kiiktatásával teljesen átveszi a hatalmat a média felett is, ezért az RSF felszólította az Európai Uniót, hogy azonnal lépjen fel a magyar sajtószabadság, szólásszabadság és ezzel együtt a demokrácia megvédése érdekében. Az Orbán-kormány már a korábban álhírterjesztéssel vádolta a független magyar médiát a járvány kapcsán, most pedig öt év börtönnel is büntetheti az álhírterjesztést - úja a szervezet. Fennáll a veszély, hogy a kormány önkényesen dönti el, mit nevez álhímek, mely sajtóterméket fogja megvádolni, és ezzel az ürüggyel átveszi a szerkesztőségek irányítását, ellenőrzését, ha azok nem a kormány hivatalos retorikája szerinti cikkeket közölnek. Ez a legkeményebb cenzúra bevezetését jelenti a járvány elleni harcra hivatkozva, végső soron pedig a független sajtó maradékainak felszámolását. Az RSF rámutat, éppen a magyar kormány és a kiterjedt kormánypárti média volt az, amely eleinte alábecsülte a járványt, majd a menekülteket vádolta annak teijesztésével Magyarországon. A független sajtó felelősen tájékoztatott a járvánnyal kapcsolatos kérdésekről, rámutatott a kormányzat hibáira és a hiányosságokra, ám ekkor álhírteijesztéssel vádolták meg és gyűlöletkampány indult ellene. A magyar közszolgálati média és a kormány egyéb médiatermékei rémhírteijesztéssel vádolták például az lndex.hu honlapot, további ellenzéki lapokat pedig azzal, hogy nem a „magyar nemzet oldalán” állnak, letartóztatásokra vonatkozó felhívások is megjelentek. „Ez az orwelli törvény egy információ-rendőrséget és rendőrállamot teremt Európa szívében, ezért minden uniós intézménynek a lehető legsürgősebben lépnie kell, hogy megmentse Magyarországon azt, ami még a szabad sajtóból maradt” - írta a Riporterek Határok Nélkül. Az RSF szerint Orbán Viktor törvénye sérti az uniós alapeszméket, az Európai Unió működéséről szóló szerződést, és egyúttal az Európai Tanácsot is felszólítja, akadályozza meg az antidemokratikus rezsim kiépítésének befejezését Magyarországon. A szervezet emlékeztet, hogy Magyarország már 2019-ben is csupán a 87. volt a sajtószabadság-index szerint a világon, és 2018-hoz képest 14 helyet esett vissza. A magyar parlament a törvény elfogadásával félelmetes precedenst teremtett más államok számára is, és felbecsülhetetlen károkat szenvednek az alapvető jogok és a demokrácia az EU-ban. (tasr, rsf)
