Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)

2020-04-03 / 79. szám

www.ujszo.com I 2020. április 3. RÉGIÓ I 5 Fűtetlen lakásokban a karanténban A lakók szerint egész télen nem volt fűtés (A szerző felvételei) MAROSI BIANKA A tavalyi fűtési szezon óta nincs fűtés az alsóhatári községi bérlakásokban. A lakók nagy része már elköltözött, aki maradt, az fagyoskodik. A település vezetése szerint azért nem fűtik a lakásokat, mert a lakók nem fizetnek, a lakók azért nem fizetnek, mert nincs fűtés. □E53IEEÖ3 Elkeseredett alsóhatári lakosok azzal keresték meg az Új Szó szer­kesztőségét, hogy segítséget kérje­nek egy hosszú ideje húzódó prob­léma megoldásában. 90 fűtetlen lakás Tavaly tavasszal végeztek próbafűtést, majd ősszel javították a fűtőrendszert, ennek ellenére egész télen nem volt fűtés a községi bér­lakásokban. Két lakótömbről és két sorházról, összesen kilencven la­kásról van szó. A lakások egy része már üres, a lakók kiköltöztek. Volt, aki azért, mert nem tudta fizetni a lakbért, más azért, mert elege lett. Akik még maradtak, többször tettek bejelentést a községházán, eddig eredménytelenül. Úgy fogalmaztak, nem törődik velük senki, hiába for­dultak a községi hivatal alkalmazot­taihoz, vagy a képviselőkhöz. Van­nak köztük nyugdíjasok, vagy kis­gyermekes családok. Penészes falak Az ott lakók hosszasan sorolták panaszaikat. Többen elmondták, pe­nészesek a falak, egyrészt a hideg, másrészt a beázó tető miatt. Az egyik bejárati ajtó nem zárható, mert a ko­rábbi lakók tönkretették a zárat. Emi­att állandóan huzat van a földszinti lakásban, a szél befújja a szemetet a folyosóra. A lépcsőházban csak azért van világítás, mert az egyik lakó vá­sárolt égőt a lámpákba. A lakótömb és a sorházak közötti részen hatalmas sár van. A szennyvíztároló teteje életve­szélyes, a szülők állandóan a gyere­kek miatt aggódnak. Végrehajtás alatt Egyik közülük elmondta, a kétszo­bás lakásért 133 euró a lakbér, amit azonban nem a községnek, hanem a végrehajtónak üzemek havonta, mi­vel a község végrehajtás alatt áll. A lakások felépítését az Állami Lakás­fejlesztési Alaptól nyert pályázatból finanszírozták, a hitelt azonban nem törlesztette a falu. A fűtés díja 48 eu­ró. Ezt a községnek kell fizetni, ám a lakók egy része januárban, mások februárban fizették be utoljára, hi­szen mint mondták, miért fizessenek a fűtésért, ha nincs. 11-17 fokos szobák Az egyik nyugdíjas elmondta, olajradiátorokkal próbálja fölmele­gíteni a lakást, de 17 foknál több nem szokott lenni az otthonában. „Az ára­mért 60 euró előleget fizetek havon­ta, de az olajradiátorok miatt jó nagy többletfizetésre számítok az elszá­moláskor, hiszen ez az összeg már most több mint 260 euró” - panasz­kodott. Egy családanya elmondta, náluk 11 fok az átlaghőmérséklet, té­len reggelente jégcsapok lógnak az ablakon. „Még télen sem kell annyira felöltözni a kabát alá, mint amennyi réteget vagyok kénytelen felvenni bent. Általában kettő, de néha három paplannal takarózom. Sokszor any­nyira elgémberednek a végtagjaim, hogy muszáj kimenni járni egyet. Most azonban, a koronavírus miatt még ez sem tanácsos” - mondta el­keseredetten egy másik nyugdíjas. Hozzátette, így nagyon nehéz arra vi­gyázni, hogy ne fázzon meg, ráadásul több alapbetegsége, például cukor­­betegsége van. „Egész életemben tisztességesen dolgoztam, sokat tet­tem a köz érdekében. Jó lenne nyu­godtan élni, kicsit élvezni a nyugdí­jaskort” - fogalmazott. A meghibásodott kazán Korábban is gond volt Egyikük azt is elmondta, soha sem működtek százszázalékosan a dol­gok, a fűtéssel korábban is gondok voltak, de amíg a polgármester, Dora Ferenc a hivatalában volt, addig min­dig intézkedett, ha panasszal fordul­tak hozzá. Alsóhatár első embere és további három személy ellen március 10-én a Speciális Ügyészi Hivatal ügyésze indítványozott vádemelést a Specializált Büntetőbíróságon öt rendbeli gyilkosság elkövetése miatt. Tartozás ás kilakoltatás A községi hivatalt jelenleg Culinka László alpolgármester vezeti. Meg­keresésünkre elmondta, tavaly vásá­roltak új kazánt, amely azonban a nemrégiben történt nagy zivatarban meghibásodott. „Belecsapott a vil­lám, tönkrement a vezérlőegység. Az egyik alkatrészt Csehországból kel­lett megrendelni, időbe telt, amíg megjavíttattuk, ezért nem tudtunk fűteni, de ez nem volt hosszú távú ki­esés” — magyarázta az alpolgármes­ter. Határozottan visszautasította, hogy egész télen nem volt fűtés. El­mondta továbbá, hogy a bérlakások­ban pellettel fűtenek, amelyet a falu maga állít elő. Hozzátette, szerinte nagyon költséges a fűtőanyag gyár­tása, mivel a gépek nagyon sok vil­lanyáramot fogyasztanak, illetve az előállításhoz az alapanyagot is meg kell vásárolni. A pelletgyártó gép is elromlott nemrég, közel kétezer eurót kellett fizetni a javításért „A lehető­ségekhez mérten igyekszünk min­dent megtenni. A lakások nagy része azért áll üresen, mert ősszel kényte­lenek voltunk kilakoltami a nem fi­zető lakókat. A tavalyi évet 34 ezer euró mínusszal zártuk, ennyi volt a lakók tartozása, ezért újabb kilakol­tatásra lehet számítani” - fogalma­zott az alpolgármester. A lakók, akik mindnyájan a nevük elhallgatását kérték, mivel elmondá­suk szerint félnek a következmé­nyektől, arról értesítették a szerkesz­tőséget, hogy a múlt hét végén az esti órákban egy rövid ideig volt fűtés a lakásokban. Az egyik sorház számá­ra két-három napra elegendő tűzifát hoztak a község alkalmazottai. Nem egyszerű eljutni a bősi karanténközpontba és onnan haza HEGEDŰS NORBERT Szlovákia középső és keleti légióiból a munkalehetőség hiánya miatt rengetegen in­gáznak kát- vagy többhetente a szomszédos Ausztriába, ahol ápolóként dolgoznak. A koro­navírus, a határok lezárása és a kötelező karantén teljesen új helyzetet és bizonytalanságot teremtett számukra. Cikkünkben az egyik Rimaszom­bat melletti községben lakó Mária kálváriáját újuk meg. A határig sem könnyű Mária a német határ mellett ápolt egy idős házaspárt három hétig, mire azonban hazaindult volna, a határo­kat lezárták. Több mint egy hétig tar­tott, hogy megszervezze a hazautat, végül vonattal jutott el az egyik ha­tárátkelő közelébe. Az ügynökség autói - melyekkel kijutott - leálltak, a magánfuvarozók, akik az ápolók szállításával foglalkoznak, a helyzet­re való tekintettel hatalmasat emeltek az áraikon. Míg. korábban Rima­szombattól a német határig 70 euró­ért vitték ki az ápolókat, most csak az osztrák—szlovák határig 120 euróba került volna az út. A vonatközlekedés viszont megbízhatóan működik Ausztriában, és mivel kevés az utas is, a megfertőződés esélye is kisebb. Köpcsényből Horvátúj faluig csak gyalog lehet eljutni, az osztrák taxi­sok nem vállalnak oda utat. „Ez há­rom kilométeres út, de itt már többen gyülekeztek. Volt itt egy diáklány, de olyan is, aki Kanadából jött” - mond­ta Mária. Hiányos tájékoztatás A határon mindenki adatait felve­szik. Ha valaki a karanténközpontba akar menni, annak fel kell hívnia a 112-es számot, ahol közlik vele, hogy nemsokára érte küldenek egy buszt. A buszra a határátkelő melletti sátor­ban lehet várakozni, csakhogy azt senkivel nem közlik, hogy meddig. Máriának és a vele várakozóknak szerencséjük volt, mert „csak” két órát kellett várniuk napsütéses idő­ben, de Bősön megtudta, hogy volt, aki 5-6 órát álldogált a sátorban pok­róc, víz vagy bármilyen frissítő nél­kül. Ha a busz végre megérkezik, ak­kor a várakozókat feltereli rá egy vé­dőfelszerelést viselő alak, aki viszont semmilyen információt nem nyújt ar­ról, hogy a busz hova megy, hol fog megállni és meddig tart az út. Mivel a védőfelszerelést látva kicsit minden­ki megszeppen, az érkezők kérdezni se nagyon mernek. A karantén nem hotel A bősi karanténközpontba érkező­ket felszólítják, hogy alakítsanak csoportokat, ki kivel lakna. A sejt­­szerüen elrendezett lakóegységekben két szobára jut egy zuhanyzó: az egyikben két, a másikban három ágy van. Mária elmondása szerint ezzel még nem is lenne baj, csakhogy a hi­giéniai körülmények az érkezésük­kor katasztrofálisak voltak. Mivel ő és lakótársai előzőleg tájékozódtak a tapasztalatokról a közösségi hálón, ezért előrelátóan bevásároltak tisztí­tó- és fertőtlenítőszerekből, de ha va­laki csak úgy beesik a bősi karan­ténközpontba, akkor igen komoly meglepetések érhetik. Mária takarí­tással és fertőtlenítéssel töltötte az első napját, mivel a szoba egyáltalán nem volt rendbe rakva az előző la­kók után. Ráadásul a takarításhoz eszközeik sem voltak: a saját póló­ikkal kellett felmosniuk a padlót, le­törülni a polcokat, kitisztítani a für­dőszobát, ha tiszta helyiségekben akarták eltölteni a karantén idejét. Beköltözéskor mindenki csak egy törülközőt, egy guriga WC-papírt és egy szappant kap, ezzel kell kihúznia a karantén idejét. „Ha karanténba te­szik az embert, hogy ne fertőzzön, és olyanokkal rakják össze, akiket nem is ismer, akkor a higiéniára jobban ügy élhetnének” - véli Mária. Azért ki lehet bírni Ezeket leszámítva azonban a bősi központban ki lehet bírni azt a pár na­pot. A bentlakók szerint az étel nem rossz, és vizet is kapnak. 13 eurót kell naponta fizetni a három étkezésért, erről állítólag számlát is kapnak az ott tartózkodók. Az ételt a szobához hozzák és az ajtó előtt hagyják. A szobát nem szabad elhagyni, csak a balkonra mehetnek ki levegőzni. Mária elmondása szerint emiatt az emberek nem is panaszkodnak, min­denki tudja, hogy nem üdülni jött Bősre. Egyedül az érkezéskor ta­pasztalt kosz miatt háborog. „Leg­alább rongyokat, seprőt, fertőtlenítő­szereket tehettek volna a szobákba, mert az egyáltalán nem higiénikus, hogy az előző lakók után nincs kita­karítva, felmosva a szoba. Tiszta por volt minden, a fürdőszobáról nem is beszélve. Mi hoztunk tisztítószere­ket, de biztos van, aki nem gondolt er­re. Ha azt akarják, hogy ne beteged­jünk meg, akkor erre ügyelni kelle­ne.” Reggel hattól tízig vannak a központban az önkéntesek és a se­gítők, tíz után csak a rendőrök jár­­őröznek. Mindent telefonon intéz­nek, a recepcióra lehet hívni, ha va­lakinek valamilyen problémája akadna. Az érkezőket öt nap után tesztelik, mivel ekkor már majdnem biztosan ki lehet mutatni a vírust. Az eredményt nagyjából egy nap után kapják meg, és ha negatív lett, egy órán belül el kell hagyniuk a karan­ténközpontot. Ezzel azonban a kál­váriának még nincs vége, további 14 napos elzártság következik, de már otthon, házi karanténban. Ezt a hírt azonban mégis mindenki örömmel fogadja, mert azt jelenti, hogy nem kapták el a Covid-19-fertőzést, és hazatérhetnek. A szobákban az első nap takarítással telt (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom