Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)
2020-04-29 / 99. szám
101 KULTÚRA 2020. április 29.1 www.ujszo.com Lélekben már mindenre felkészült Dino Benjamin ezekben a hetekben a szakdolgozatát írja, de még egyáltalán nem gondol a diplomaosztóra „A legnagyobb kívánságom mostanra az lett, hogy mielőbb álljon vissza az élet rendje" (Szkárossy Zsuzsa felvétele) SZABÓ G. LÁSZLÓ Sem az államvizsgájáról, sem a diplomaosztójáról nincs információja Dino Benjáminnak. A koronavírus különös helyzet eló állította. A színművészeti egyetem vógzős hailgatójakónt a szakdolgozatát írja, az új óvadot valószínűleg mégis diploma nélkül kezdi majd el Budapesten. Eredetileg június végén vette volna át a diplomáját, most úgy gondolja, minden őszre tolódik. Márciusig minden rendben ment. Joe Orton feketekomédiájával, a Szajréval rendezőként mutatkozott be az egyetem Padlás Kamaratermében. Pár héttel később már a Vígszínházban volt bemutatója: Puzsért, a betörőt játszotta Molnár Ferenc vígjátékában, A doktor úrban, Zsótér Sándor színpadra állításában. Dino Benjamin Királyhelmecről került Budapestre, másodévesként jutott kameraközeibe, így lett az Oscar-díjas Nemes Jeles László Napszállta című filmjének egyik kulcsszereplője. A világjárvány az ő életét is felforgatta. „Nem sokáig bírtam egyedül az albérletben, Budapesten. Egy hét után kezdtem rosszul érezni magam. Szükségem van az emberi kapcsolatokra. Most csúcsot döntöttem. Ennyi ideig még nem voltam egyedül soha. Irtó nehéz volt. Lakótársam és egyetemi osztálytársam, Reider Péter, akivel több darabban is játszunk a Vígszínházban, feljött értem kocsival, és levitt magukhoz vidékre, a Balaton déli partjára, Lengyeltótiba. Most itt vagyok náluk, családi környezetben. Kellemes érzés. Hálás is vagyok érte nagyon. Hirtelen pótszüleim is lettek.” A színházak bezárását még az egyedüllétnél is rosszabbul élte meg, mondja. Nem sokkal azután, hogy túl volt A doktor úr bemutatóján, szembesülnie kellett azzal, hogy egyelőre nincs folytatás. „Az első gondolatom az volt, hogy jó, de akkor most miért keljek fel reggel? Miért érdemes élni a napjaimat? Iszonyatosan imádom a színházi létet, és most megvonták tőlem azt, amit a legjobban szeretek. De értem, és elfogadom a helyzetet. Nem hiszem, hogy semmi szükség nem volt a színházak bezárásra. Teljesen nyilvánvaló, hogy járvány idején nem lehet embereket összecsődíteni még egy előadás kedvéért sem. Csak fájdalmas tudomásul venni ezt. Egyfolytában az jár a fejemben, hogy mikor lehet majd újra játszani. Lélekben mindenre fel vagyok készülve. Arra is, hogy csak ősszel. De ha majd ez is hivatalossá válik, még fájdalmasabb lesz.” Hogy melyik feladat állította nagyobb próbatétel elé? Joe Orton darabja rendezőként vagy Molnár Ferencé főszereplőként? „Életemben nem izgultam annyira, mint a Szajré bemutatója előtt. Olyan dolgot tapasztaltam meg, amit még soha. Iszonyatosan furcsa érzés volt, hogy abba, ami a szemem előtt zajlik a színpadon, már nem tudok beleavatkozni. Beszélgethetünk még róla, felújító próbánk is lesz majd, de az előadás már a maga életét éli - nélkülem. Felnőtt a gyerek, el kell engednem. Puzsérral kapcsolatban is hasonló érzéseket éltem meg. Tudtam, miről szeretnék szólni a szerepben, hol kell beosztanom az erőmet, hol tudok szusszanni egy kicsit, és hol kell újra nagy energiára kapcsolnom. Mindezt be tudtam lőni. Egyvalamire azonban nem tudtam felkészülni: a közönségre. Hogy beül majd ezerszáz néző, és hirtelen mindennek más hangulata lesz. Az első harminc percben nem is vagyok színen. Ott állok a takarásban, hallgatom és figyelem, hol tartanak a kollégák, és készülök a belépésre. Jó értelemben véve rettegek. Aztán végszóra be! De már első alkalommal, amikor közönségnek játszottunk, éreztem, hogy jó útonjárok.” Szakdolgozatát Mindig ugyanaz címmel Joe Ortonról és azokról írja, akikkel az angol drámaíró rövid és tragikus élete során találkozott. A közös pontokat keresi kettőjük között. „Ha Budapesten tartózkodnék, már biztosan elkészültem volna a munkával, de itt, vidéken nem könnyű rávenni magam az írásra. Van, amikor egyáltalán nincs kedvem hozzá. Jobb kijönni a szabadba, napozni, vagy valami hasznos dolgot csinálni. Udvart rendezgetni, tűzifát pakolni, betonozni. Jólesik a fizikai munka, hiszen ritkán van alkalmam ilyesmire. Magyar szakirodalom ráadásul nincs is a dolgozatomhoz. Öt angol nyelvű könyvet olvastam el, azokból merítettem anyagot. Jó téma. Én írok elsőként erről. Az angoltudásomat is fejleszthettem. A nehezén már túl vagyok, most a magam gondolatait kell megírnom, összefoglalnom.” Jó barátja, egyetemi társa, Reider Péter, akivel a Liliomban, a Mágnás Miskában és a Kinek az ég alatt már senkije sincsen című, Arany Jánosról szóló darabban játszik, nagy vitorlás hírében áll. Amíg náluk van, Lengyeltótiban, a hajójukat is újjá varázsolják. Jutalmul azt tűzték ki maguknak, hogy ha elkészülnek a szakdolgozattal, azonnal vízre szállnak, és vitorláznak egy nagyot. Királyhelmecen élő édesanyjával telefonon tartja a kapcsolatot az ifjú színész. „Nem hisztizek. Beletörődtem már a helyzetbe. Öt viseli meg jobban, hogy nem találkozhatunk. Várok. Betartom a szabályokat, a kéréseket, és ha vége lesz ennek az egésznek, azonnal hazamegyek, meglátogatom őt. Hiányzóm neki nagyon, azt mindig elmondja. Terveim nincsenek a nyárra. Elszállt, szertefoszlott minden, ami volt. Pedig sok minden lett volna. A legnagyobb kívánságom mostanra az lett, hogy mielőbb álljon vissza az élet rendje. Ennél semmi sem fontosabb...” A szerző a Vasárnap munkatársa 20 ezer ingyenes kötet a MEK-ben (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) RÖVIDEN Nem lesz fesztivál Karlovy Varyban Karlovy Vary. Elmarad a több évtizedes múltú nemzetközi filmfesztivál Karlovy Varyban -jelentette be tegnap Andrea Pfeffer Ferklová, a nyugat-csehországi fürdőváros polgármestere. A fesztivál szervezői korábban azt tervezték, hogy a korona vírusjárvány miatt a rendezvényt júliusról augusztusra halasztják, de a város önkormányzata hétfői ülésén ezt nem fogadta el. A polgármester közölte: a fesztivál szervezői várhatón még a héten részletes tájékoztatást adnak arról, milyen új formában tartják meg idén a szemlét. Értesülései szerint az idei, 55. nemzetközi fesztivált az egész országra kiterjedő filmbemutató-sorozat formájában rendezik meg. Tavaly a bolgár Krisztina Grozeva-Petar Valcsanov rendezőpáros Apa című filmje kapta a fődíjat, a Kristályglóbuszt. Közép-Európa egyetlen A kategóriás filmszemléjének födíjáért, amellyel 25 ezer dolláros pénzjutalom is jár, tavaly 12 film versengett. (MTI) Filmfesztivál a YouTube-on A világ legnagyobb filmes seregszemléi, köztük a cannes-i, a torontói, a velencei és a berlini filmfesztiválok közreműködésével valósul meg a We Are One: A Global Film Festival elnevezésű ingyenes, virtuális rendezvény a YouTube-on. A ma kezdődő szemlét a New York-i Tribeca Enterprises szervezi és a youtube.com/weareone oldalon lesz elérhető. A világ 20 legjelentősebb filmfesztiválja, köztük a Tribeca, a Sundance és a Berlinale programjából szemezgető virtuális filmmustra keretében a felhasználók reklámok nélkül élvezhetik a játékfilmeket, rövidfilmeket, dokumentumfilmeket és kerekasztal-beszélgetéseket. A szervezők a következő napokban fogják közzétenni a részletes programot. A június 7-ig tartó virtuális filmszemlejótékonysági kezdeményezés is: a nézők adományokkal segíthetik az Egészségügyi Világszervezet és a különböző regionális szervezetek koronavírusjárvány elleni harcát. (MTI) A napokban került fel a húszezredik kötet az ingyenesen elérhető Magyar Elektronikus Könyvtárba. Fűzfa Balázs monográfiája, a „...Sem azé, aki fut...” : Ottlik Géza Iskola a határon című regénye a hagyomány, a prózapoétika, a hipertextualitás és a recepció tükrében címet viselő monográfiája lett a kerek sorszámú mű. Ahogy közleményükben írják: „A középiskolai tananyagként is ismert Ottlik-mű számára már ahhoz évtizedeknek kellett eltelnie, hogy az irodalomtudomány a 20. század egyik legjelentősebb magyar regényeként tekintsen rá, majd az irodalmárok ezt követően egymást erősítve, egyszersmind egymással vitázva formálták meg azt a körvonalazódó képet, ahogy ma látjuk a művet. Erről is szól Fűzfa Balázs monográfiája, amelyet szeretettel ajánlunk az érettségizőknek, illetve minden tanulónak és szépirodalmat kedvelő olvasónak!” Az ismert irodalompedagógus a járvány kezdetekor ajánlotta fel a Magyar Elektronikus Könyvtárnak (MEK) a 2008 és 2011 között írt korszerű szemléletű gimnáziumi tankönyveit. Az Országos Széchényi Könyvtár által fenntartott, 1994-ben létrejött elektronikus könyvtárba folyamatosan érkeznek digitalizált könyvek határon túli könyvtárakból, civil szervezetektől és magánszemélyektől. A MEK az évek során kiegészült a digitális újságokat gyűjtő Elektronikus Periodika Adatbázissal (EPA). Itt jelenleg 1175 periodikacímet találnak az érdeklődők, összesen 117 400 számot és közel 650 000 cikk teljes szövegét. A harmadik pillér a Digitális Képarchívum (DKA), ahol a festők, grafikusok képeit és digitális kiadványok illusztrációit gyűjtik. A gyűjtemények szabadon elérhetők, regisztráció sem szükséges használatukhoz. Elég beírni a https://mek.oszk.hu/címet. (juk)
