Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)
2020-04-23 / 94. szám
www.ujszo.com | 2020. április 23. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR A légyvédelem fontosságáról Egyre kevesebb az olyan kérdés, amelyre létezik egyszavas válasz A lma- és körtevirág illata hullámzott a levegőben, amikor Bandika és Ervin összetalálkozott a város szélén, éppen egy bezárt bazár mellett. Régi barátokként üdvözölték egymást, majd leültek a lépcsőre, cigarettára gyújtottak, és azt sem tudták, mivel kezdjék a beszélgetést. Bandika az állára húzta a maszkot, hogy dohányozni tudjon, Ervin viszont lyukas szájmaszkján keresztül tolta be a cigarettát a szájába. El is újságolta egyből, hogy már a kutyát sem meri levinni sétáltatni a parkba, mert azt olvasta, hogy a vírus állatokon keresztül is terjed. Az ő találkozásaikat pedig néha nagyon nehéz megakadályozni, mármint a kutyákét. Főleg ilyenkor, tavasszal. Bandika legyintett: tudom, hogy magának a kutya is ember, de én a múltkor elhatároztam, hogy a lakásban elgémberedett lábaimat megmozgatom egy picit a természetben, hát kiballagtam az erdőbe. Hazaérve vettem észre, hogy a lábamba beleharapta magát egy kullancs. Egyből rohantam is volna a szomszéd utcában lakó orvos ismerősömhöz, aztán eszembe jutott, hogy a hatóságok nem ajánlják a találkozást, az orvos meg ugye elég sok beteggel találkozik, ha akarja, ha nem. Gondoltam, hát ezzel magam kell megbirkózzak. Rákerestem az interneten, hogyan kell kiszedni a kullancsot. írták is, hogy bekenni Nivea krémmel... ebben két cikk is egyetértett. Aztán az egyik azt javasolta, az óramutató járásával megegyező irányba kell kicsavarni a kullancsot, a másik meg azt, hogy a mutatójárásával ellentétes irány a helyes. És hogy csinálta végül? - kérdezte elképedve Ervin. Bandika el is mondta, hogy mivel neki csak digitális órája van, nem tekerte semerre, de még be sem krémezte, csak kihúzta egy szemöldökcsipesszel. Persze azóta már a természetbe sem mer kijárni sétálni, mert nem tudja, mi a jobb, egy elgémberedett kullancsmentes láb, vagy egy el nem gémberedett kullancsos. Ervin bólintott: bizony, egyre kevesebb az olyan kérdés életünkben, amelyre egyszavas választ lehetne adni. Ott vannak például a méhek. Mi van a méhekkel? - dobta a csikket a bazár előtti szemeteskosárba Bandika. Ervin elmondta, hogy a szlovák kormány azt tervezi, védett fajjá nyilváníttatja a méheket. Egy bogarológus meg a múltkor azt mondta egy interjúban, hogy nem is a méhek a leghasznosabb beporzók, hanem a legyek. Na most akkor kérdezem én, nem egy légyvédelmi hivatal létrehozását kellene inkább sürgetni? Bandika bólintott: dehogynem, hisz már Hamlet is azt kérdezte a Shakespeare-drámában, hogy „legyek, vagy ne legyek?” Persze Arany János másképp fordította, de az ilyen fajta biodiverzitást a műfordításokból sem kell kiirtani. A szerző a Vasárnap munkatársa I 7 Öregem! FELEDY BOTOND M it gondolnak az öregek a fiatalokról koronavírus idején? És fordítva? Alighanem egy új társadalmi törésvonal megszilárdulásának vagyunk szemtanúi. Más kultúrákban a gerontokrácia és az ezzel kapcsolatos társadalmi feszültség ismert jelenség-Japántól az egyes törzsi közösségekig. Az európai társadalmak ehelyett etnikai, vallási és faji különbségekkel foglalták el magukat. Az US A-ban most jól látható módon a fiatalok és munkavállalók kezdték a tüntetéseket, hogy visszatérhessenek a munkahelyükre. A közösségi médiában számtalanszor elhangzik a kérdés:„Miért nem maradnak otthon az idősek, minket meg hagyjanak dolgozni?!’’Nos, a vírus elleni küzdelemben egyaránt fontos a tünetmentes és a tünetekkel járó fertőzés megakadályozása, hiszen minden egyes fertőzésben benne van a veszélyes mutálódás lehetősége, így itt hamis az érvelés. De ha visszatekintünk az elmúlt évek választásaira világszerte, szintén tapintható a generációs ellentét. A brexitpártiak táborában találhattunk több idős embert, a fiatalok inkább maradáspártiak voltak. Ugyanígy az Egyesült Államokban Hillary Clinton és később Bemie Sanders táborában voltak az urbánus fiatalok, míg az idősebbek a republikánusok felé húztak. A német pártéletben szintén kitapintható generációs rendeződések zajlanak a zöldek megerősödése körül. A magyar pártéletben megjelent egy új generációs párt, a Momentum; miközben az első generációs párt, a Fiatal Demokraták Szövetsége már erősen középkorúvá vált és elveszítette generációsjellegét a néppártosodás során. Sorra indulnak a generációs mozgalmak. Greta Thunbergtől a karizmatikus egyházi közösségekig, a cserkészet megújulásától kezdve az online térig. Az utóbbi különösen fontos: egy olyan mesterséges közeg jött létre, amely természetes lételemévé vált a felnövekvő generációknak, és amelyben alapvetően máshogy és kevésbé intenzíven vannak jelen az idősebb generációk. Korábban ez „csak” zenei stílus, olvasmányok vagy általában a szórakozás módja mentén vált el, mára különböző virtuális valóságban élnek a generációk. Még akkor is, ha mindannyian órákat töltenek a Facebookon. A koronavírus így a generációk közti szolidaritás próbája is. Mennyi korlátozást visel el a fiatal az idősotthonokban élők életének megmentéséért? Mennyit várhat el az idős? Mekkora gazdasági árat hajlandó vállalni egy fiatal - a következményeit esetleg évtizedekig állni? Bekövetkezik az, hogy az időseket az otthonokon kívül is szegregáljuk - mint most a vásárlási időzónában? Mivel járhat az a társadalom szövetét nézve, ha fizikai törésvonal épül a fiatalok és idősek közé? Ebben az esetben a demokrácia a gerontokrácia játszótere lesz, vagy a demográfia ezt hosszú távon mindenképpen a fiatalokra játssza át? Ahogy vitatkozunk azon, hogy hol legyen a választói jog alsó korhatára, úgy fogunk vitatkozni felső korhatáron? Pont akkor, amikor egyébként a fejlődésnek hála egyre többen egyre tovább élhetnek? Vagy éppen a hosszú élet lesz továbbra is a gazdagok valódi kiváltsága, az elszegényedés és a társadalmi leszakadás közepette...? Mindez eltolná a szavazói egyensúlyokat. Megannyi kérdés, amelyek mind azt mutatják, hogy az idő sajnos kiérlelt egy újabb társadalmi törésvonalat, amelyre oda kell figyelni, hogy ne eszkalálódjon. A többi törésvonal se hozott semmi jót, sőt. FIGYELŐ Beszédes hallgatás Kim Dzsong Unról Az észak-koreai állami sajtó hallgat arról, hol van és hogy van a Kedves Vezér, viszont megkezdődött az eperszüret. A lapok továbbra sem adtak hírt Kim Dzsong Un nyilvános szerepléséről. Az amerikai és dél-koreai sajtóban két napja jelent meg, hogy a vezető szív- és érrendszeri műtéten esett át, egyes értesülések szerint állapota súlyos. A kommunista hatalom szócsövének számító KCNA hírügynökségben és a Rodong Színműn pártlapban azóta Kim Dzsong Unról nem írt semmit. A KCNA hírügynökség például sportfelszerelésekről, eperfaszüretelésről és az önfenntarthatóság észak-koreai ideológiájáról írt, a Rodong Színműn pedig az önellátó gazdaságról, valamint és a koronavírus elleni intézkedésekről cikkezett, bár a párt hivatalos álláspontja szerint egyetlen fertőzött sincs az országban. (MTI) A járvány miatt nem lopják a termálvizet, újra megtelt a tó A turizmus leállása miatt újra megtelt termálvízzel a Nagyvárad melletti Püspökfürdő kiszáradt tava, írta a Krónika erdélyi napilap. A természetvédő szervezetek 2010 táján hívták fel a figyelmet, hogy a püspökfürdői termálvizes rezervátum korábban egyhektáros felületű tava tócsává zsugorodott és télen befagy. A termáltóban egyedi vízicsiga- és halfajok utolsó példányai éltek természetes környezetükben, valamint a hévízi tündérrózsa, amely Európában egyedülálló módon maradt fenn őshonos növényként. Legközelebbi rokona a Nílus deltájában található meg. A szakértők a védett élőhely pusztulását már tíz éve annak tulajdonították, hogy Püspökfiirdőn, Félixfürdőn és Nagyváradon is számos szálloda és panzió végzett sok esetben illegális fúrásokat, hogy medencéit és fűtési rendszerét termálvízzel működtesse, a fold alatti termálvízlelőhely kapacitása pedig véges. Venczel Márton biológus a Krónikának elmondta: a termáltó mostani duzzadása is bizonyítja, hogy a szakembereknek igazuk volt, nagyobb a termálvíz-kitermelés a környéken, mint amit a természet megenged. Ennek ellenére csekély esély van a rezervátum megmentésére. „Sokkal nagyobb a gazdasági érdek; mint a természetvédelem iránti elkötelezettség” - mondta a biológus. Szerinte csak addig marad meg a termáltó, amíg újra nem indul a turizmus. Hozzátette: az élőhely tíz évvel ezelőtti állapota már nem állítható vissza, hiszen az őshonos növény- és állatfajok már nincsenek ott. Bár megpróbálták laboratóriumi körülmények között megmenteni, a bordás homorcsa nevű csigafajt, nem sikerült szaporítani és végleg kipusztult. „A Racovita-kele halfaj néhány példányát most is tartják néhány akváriumban, de ez nem jelenti azt, hogy egyik napról a másikra visszatelepíthető lenne. Jelentős populáció kell ahhoz, hogy életképes legyen a természetben. Azáltal, hogy az egyedszám lecsökkent néhány tucatnyi példányra, végveszélyben van”-mutatott rá a biológus. A szakember szerint a legegyszerűbb a hévízi tündérrózsa visszatelepítése lenne, hiszen ez trópusi fajként a Nílus deltájában most is előfordul, és üvegházakban is tartják. Ha azonban nem tartható fenn az optimális vízszint, ez sem élne már meg egykori természetes élőhelyén. (MTI)-----------TUÖOb. MI VAN MOST AZ OLAJJAL? MINTHA FIZETNÉK NEKEÖ. HOGY MEGIOO AZ ÉN ^ SÖRÖMET, ÉS MÉG KÖNYÖRÖGNÉK IS ÉRTE!____.
