Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)
2020-04-22 / 93. szám
4 RÉGIÓ 2020. április 22. | www.ujszo.com Fogynak a méhészek, pusztulnak a méhek (Képarchívum) MAROSI BIANKA Apáról fiúra, pontosabban nagyapáról unokára szállt a családban a móhószkedés tudománya, így lett móhász a peredi Mészáros András. Magát olyan méhészként jellemzi, aki a munka nagy részét a méhekre és a természetre bízza. Néhány héttel ezelőtt a közösségi médiában Mészáros András megkérte az embereket, ha permeteznek, igyekezzenek kicsit tekintettel lenni a méhek szokásaira, és lehetőleg olyankor végezzék ezt a tevékenységet, amikor hűvösebb az idő, illetve este, amikor a méhek már visszarepülnek a kaptárokba, hogy elkerülhető legyen azok tömeges pusztulása. Ezzel kapcsolatban kérdeztem őt, valóban olyan nagy a probléma a méhekkel, mint azt gyakran a sajtóban látjuk-halljuk? Veszélyes permetezés „Az elmúlt néhány hétben volt egy nagyobb pusztulás a méhállományomban, ami lehetett a permetezés miatt is, de ilyen esetekben mindig felteszem magamnak a kérdést, mit csináltam rosszul, hogy ez bekövetkezett. Nem akarom a gazdákra hárítani a felelősséget, mert érthető, hogy ők is minél jobb termést szeretnének, de tudatosítaniuk kell, hogy a méhek milyen hasznosak számukra, hiszen nélkülük nem lenne termés. Úgy gondolom, azért ezt a legtöbb gazda tudja is. Emlékezetem szerint a szabály az, hogy ha egy négyzetméternyi területen két virágzó növénynél több van, akkor tilos a permetezés. Valószínűleg ezt nem tartja be mindenki. A pusztulás előtt láttam, hogy permetezik a gabonát, ami ugyan nem virágzik, de mivel napközben történt, a repülőbogarak érintkezhettek a vegyi anyagokkal, azok körében volt nagy pusztulás. Az elmúlt tíz év alatt ilyet egyszer Mészáros András munka közben sem tapasztaltam. Nekem szerencsém volt, mert még így sem volt hatalmas a pusztítás, de egy-egy permetezés során akár több millió méh is elpusztulhat” - magyarázta. „Ha bizonyos fajta betegségfelüti a fejét, likvidálni kell a méheket, nem szabad próbálkozni a gyógyítással, mert elterjed a betegség akár az egész országban." Mészáros András Egyre kevesebb a móhész Mészáros András nagyapjától, Nagy Lipóttól tanulta a mesterséget. Kisgyerek korától kezdve nagyon sok időt töltött a kaptárok körül, ahogy a nagyapa idősödött, egyre több feladatot látott el helyette, de természetesen a család többi tagja is besegített. „Nagyapám a helyi méhészszövetségnek a megbízottja volt. Elmondása alapján nagyjából ötven évvel ezelőtt 1200 méhcsalád volt Pereden. Most a szövetséghez tartozó peredi méhészeknek 50-60 méhcsaládja van összesen. Az 1990-es években a méhek száma a felére csökkent az előző évtizedhez képest” — mondta el Mészáros András, aki ugyancsak a méhészek helyi szervezetének a megbízottja, ahogy a nagyapja volt. „Nem az a legnagyobb baj, hogy a méhek sorra pusztulnak, hanem inkább az, hogy egyre kevesebb méhész van, így a méhek száma is folyamatosan csökken. Papa még olyanokról mesélt, hogy az udvarokban a többi háziállat mellett, ha nem is mindenkinek, de nagyon sok családnak volt méhkaptáija, akkoriban a falusi emberek valóban a manapság újra divatos önfenntartó gazdálkodást vezették” - mondta el. Összetartani a mihiszeket Megbízottként Mészáros Andrásnak az a dolga, hogy a szövetség tagjait értesítse az újdonságokról, az őket érintő információkról, pályázati lehetőségekről, vagy például segít gyógyszert rendelni. Hangsúlyozta, hogy semmiféle antibiotikumot nem használnak. „A méhészeknek nem éri meg antibiotikumot vagy más vegyszert használni, hiszen elsősorban saját használatra készül a méz. A Közegészségügyi Hivatal gyakran tart ellenőrzéseket a méhészetekben. A méhek egészségi állapotát és a méz minőségét ellenőrzik. Ha bizonyos fajta betegség felüti a fejét, likvidálni kell a méheket, nem szabad próbálkozni a gyógyítással, mert elterjed a betegség akár az egész országban. A betegségeket általában a hasításokon lehet észrevenni, a legnagyobb figyelmet követelő betegség a költésrothadás és a költésmeszesedés”magyarázta Mészáros András. Hobbimóhószkedós A fiatal méhész hozzátette, nem mindenki csinálja ezt a munkát egyforma intenzitással, mindenki maga tudja, mennyi időt, energiát, pénzt hajlandó rááldozni, és értelemszerűen ettől függ az is, mennyi lesz a megtermelt haszon. „Pozsonyban dolgozom, van három kicsi gyerekem, kettő óvodás, a legkisebb kétéves. Időhiány miatt nagyon sokszor hagyatkozom arra, hogy a természet megoldja az esetleg felmerülő problémákat. Ez a legtöbbször bejön, néha viszont nem, olyankor el kell gondolkodni azon, min kellene változtatni. A legtöbb dolgot a nagyapámtól tanultam, jobbára úgy csinálok mindent, ahogy tőle hallottam, és van néhány nagyon régi könyvem. Az új, modem trendeket nem követem, nálam a kaptárok, a keretek fából készültek, a műanyagból készülteket nem is akarom kipróbálni. Egyelőre csak a mézre koncentrálok, virágport, pempőt ilyen idő- és energiaráfordítással nem lehet termelni, de jelenleg ez így nekem megfelel. Mindig van annyi mézünk itthon, hogy a családnak, rokonságnak bőven elég, és valamennyit el is adok. De volt már olyan év is, amikor egyáltalán nem tudtam mézet elraktározni, szerencsére az előző évből maradt annyi, hogy kitartott a következő szezonig. A mi vidékünkön háromszor, de akár négyszer is lehetne pergetni, én általában csak kétszer szoktam. Ez egy állandó tanulás, mindig azt kell megfigyelni, mit hogyan csináltunk, és odafigyelni, hogy legközelebb ne kövessük el ugyanazt a hibát” - véli Mészáros András. Már az utánpótlás is a kaptárok körül sertepertél (Képarchívum) Rövidesen elkészül a kerékpárközpont SOMOGYI KATALIN A közösségi ház és a kerékpárközpont egymás közvetlen közelében épül a falu központjában. Ha nem lenne világméretű járvány, pár napon belül mindkettőt át is adhatnák rendeltetésüknek. BACSFA A véletlen hozta úgy, hogy a két jelentős beruházás egyazon területen épült fel, illetve újult meg, mivel a régi parasztház és a hozzá tartozó telek is a község tulajdonában van. Az egyik beruházás - a kerékpárközpont kiépítése - az Interreg Határokon Átívelő Európai Regionális Fejlesztési Alap keretében, a másik pedig - a helyi közösségi ház kiépítése - a földművelésügyi minisztériumtól elnyert pályázatnak köszönhetően valósul meg. Sacra Velo Ez a projekt, a kerékpáros zarándokút a magyar-szlovák határ közeli Győr-Moson-Sopron, Pozsony és Nagyszombat megye szakrális emlékeit hivatott népszerűsíteni. A már meglévő Duna menti kerékpárúihoz kapcsolódik, és az érintett megyék látnivalóit fűzi össze túraútvonalakba a Rábától a Dunán át egészen a Morva folyóig. A tervek szerint összesen mintegy 700 kilométeres kerékpárúiról van szó, amely több mint 50 zarándokhelyet érintene és mintegy 150 vallási település vallásos értékeire hívná fel a figyelmet. A vallási és az aktív turizmus elemeit ötvöző elgondolás az idegenforgalmi szempontból árnyékban lévő magyarországi Rábaköz és a szlovákiai Csallóköz egy-egy településéről, Szilből és Bacsfáról indult, ahol a két kerékpárosbázis is létesült. Kerékpárközpont A kiépítése 2018 őszén kezdődött, mára teljesen készen áll a kerékpárosok fogadására. Működése és nyitvatartásik-szezonál is lesz és alkalmazkodni fog a kerékpározó turisták igényeihez. A kellemesen parkosított és pihenésre alkalmas környezeten kívül a látogatók számára frissítő italokkal és ételekkel teli hűtők, a pihenésre szolgáló helyiségek mellett mosdók és zuhanyzók is a kerékpárosok rendelkezésére állnak. A térbeli elrendezés lehetőséget nyújt a kerékpárok tárolására, ugyanakkor relaxációra a fedett teraszon, vagy éppen fitneszedzésekre is lesz lehetőség a külső fitneszgépekkel. Egy grillezésre alkalmas kinti kandalló pedig akár 10 ember kényelmes piknikezéséhez ad lehetőséget. A beruházás 245 ezer eurós költségét az Interreg Fejlesztési Alap fedezte, Bacsfa község 5 százalékos önrésszel szállt be a költségekbe. Közösségi ház „A múlt század húszas éveiben épült tomácos ház mindig is a falu ékessége volt, még akkor is, amikor a földműves-szövetkezet és a traktorállomás helyi lerakatává vált, miután az utolsó tulajdonosát kitelepítették. Többször pályáztak a felújításra. „Mindenképpen valamiféle közösségi teret szerettünk volna itt létrehozni. Szerencsére a földművelésügyi minisztérium közzétette a községi épületek közösségi központtá való átalakítására vonatkozó felhívását, amelyet mi is megpályáztunk. Elsőre nem sikerült, de másodszorra már sikerrel jártunk és elnyertünk a 150 ezer eurós támogatást az épület felújítására” - meséli a közösségi központ megszületésének történetét Vonyik Helena polgármester. A felújítás teljes költsége 154 ezer euró volt, a hiányzó 4000 eurót a község fedezte. Mint manapság mindent a világban, a koronavírus-járvány terjedése és a vonatkozó óvintézkedések a bacsfai terveket is felülírták. Bár már csak az utolsó simítások vannak hátra, a munkálatok jelenleg mindkét projekten szünetelnek. Amint lehet, a munkát befejezik. Ajárvány miatt leálltak az utolsó simítások elvégzésével (Somogyi Ti bor felvétele)
