Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)

2020-04-22 / 93. szám

4 RÉGIÓ 2020. április 22. | www.ujszo.com Fogynak a méhészek, pusztulnak a méhek (Képarchívum) MAROSI BIANKA Apáról fiúra, pontosabban nagyapáról unokára szállt a családban a móhószkedés tudománya, így lett móhász a peredi Mészáros András. Magát olyan méhészként jellemzi, aki a munka nagy részét a méhekre és a természetre bízza. Néhány héttel ezelőtt a közösségi médiában Mészáros András megkér­te az embereket, ha permeteznek, igyekezzenek kicsit tekintettel lenni a méhek szokásaira, és lehetőleg olyankor végezzék ezt a tevékenysé­get, amikor hűvösebb az idő, illetve este, amikor a méhek már visszare­pülnek a kaptárokba, hogy elkerül­hető legyen azok tömeges pusztulá­sa. Ezzel kapcsolatban kérdeztem őt, valóban olyan nagy a probléma a mé­hekkel, mint azt gyakran a sajtóban látjuk-halljuk? Veszélyes permetezés „Az elmúlt néhány hétben volt egy nagyobb pusztulás a méhállomá­­nyomban, ami lehetett a permetezés miatt is, de ilyen esetekben mindig felteszem magamnak a kérdést, mit csináltam rosszul, hogy ez bekövet­kezett. Nem akarom a gazdákra há­rítani a felelősséget, mert érthető, hogy ők is minél jobb termést sze­retnének, de tudatosítaniuk kell, hogy a méhek milyen hasznosak számuk­ra, hiszen nélkülük nem lenne ter­més. Úgy gondolom, azért ezt a leg­több gazda tudja is. Emlékezetem szerint a szabály az, hogy ha egy négyzetméternyi területen két virág­zó növénynél több van, akkor tilos a permetezés. Valószínűleg ezt nem tartja be mindenki. A pusztulás előtt láttam, hogy permetezik a gabonát, ami ugyan nem virágzik, de mivel napközben történt, a repülőbogarak érintkezhettek a vegyi anyagokkal, azok körében volt nagy pusztulás. Az elmúlt tíz év alatt ilyet egyszer Mészáros András munka közben sem tapasztaltam. Nekem szeren­csém volt, mert még így sem volt ha­talmas a pusztítás, de egy-egy per­metezés során akár több millió méh is elpusztulhat” - magyarázta. „Ha bizonyos fajta beteg­ségfelüti a fejét, likvidálni kell a méheket, nem szabad próbálkozni a gyógyítással, mert elterjed a betegség akár az egész országban." Mészáros András Egyre kevesebb a móhész Mészáros András nagyapjától, Nagy Lipóttól tanulta a mesterséget. Kisgyerek korától kezdve nagyon sok időt töltött a kaptárok körül, ahogy a nagyapa idősödött, egyre több fel­adatot látott el helyette, de természe­tesen a család többi tagja is besegí­tett. „Nagyapám a helyi méhészszö­vetségnek a megbízottja volt. El­mondása alapján nagyjából ötven évvel ezelőtt 1200 méhcsalád volt Pereden. Most a szövetséghez tarto­zó peredi méhészeknek 50-60 méh­családja van összesen. Az 1990-es években a méhek száma a felére csökkent az előző évtizedhez képest” — mondta el Mészáros András, aki ugyancsak a méhészek helyi szerve­zetének a megbízottja, ahogy a nagy­apja volt. „Nem az a legnagyobb baj, hogy a méhek sorra pusztulnak, ha­nem inkább az, hogy egyre kevesebb méhész van, így a méhek száma is fo­lyamatosan csökken. Papa még olya­nokról mesélt, hogy az udvarokban a többi háziállat mellett, ha nem is mindenkinek, de nagyon sok család­nak volt méhkaptáija, akkoriban a falusi emberek valóban a manapság újra divatos önfenntartó gazdálko­dást vezették” - mondta el. Összetartani a mihiszeket Megbízottként Mészáros András­nak az a dolga, hogy a szövetség tag­jait értesítse az újdonságokról, az őket érintő információkról, pályázati le­hetőségekről, vagy például segít gyógyszert rendelni. Hangsúlyozta, hogy semmiféle antibiotikumot nem használnak. „A méhészeknek nem éri meg antibiotikumot vagy más vegy­szert használni, hiszen elsősorban saját használatra készül a méz. A Közegészségügyi Hivatal gyakran tart ellenőrzéseket a méhészetekben. A méhek egészségi állapotát és a méz minőségét ellenőrzik. Ha bizonyos fajta betegség felüti a fejét, likvidálni kell a méheket, nem szabad próbál­kozni a gyógyítással, mert elterjed a betegség akár az egész országban. A betegségeket általában a hasításo­kon lehet észrevenni, a legnagyobb figyelmet követelő betegség a köl­tésrothadás és a költésmeszesedés”­­magyarázta Mészáros András. Hobbimóhószkedós A fiatal méhész hozzátette, nem mindenki csinálja ezt a munkát egy­forma intenzitással, mindenki maga tudja, mennyi időt, energiát, pénzt hajlandó rááldozni, és értelem­szerűen ettől függ az is, mennyi lesz a megtermelt haszon. „Pozsonyban dolgozom, van három kicsi gyere­kem, kettő óvodás, a legkisebb két­éves. Időhiány miatt nagyon sok­szor hagyatkozom arra, hogy a ter­mészet megoldja az esetleg felme­rülő problémákat. Ez a legtöbbször bejön, néha viszont nem, olyankor el kell gondolkodni azon, min kel­lene változtatni. A legtöbb dolgot a nagyapámtól tanultam, jobbára úgy csinálok mindent, ahogy tőle hal­lottam, és van néhány nagyon régi könyvem. Az új, modem trendeket nem követem, nálam a kaptárok, a keretek fából készültek, a mű­anyagból készülteket nem is aka­rom kipróbálni. Egyelőre csak a mézre koncentrálok, virágport, pempőt ilyen idő- és energiaráfor­dítással nem lehet termelni, de je­lenleg ez így nekem megfelel. Min­dig van annyi mézünk itthon, hogy a családnak, rokonságnak bőven elég, és valamennyit el is adok. De volt már olyan év is, amikor egyál­talán nem tudtam mézet elraktároz­ni, szerencsére az előző évből ma­radt annyi, hogy kitartott a követ­kező szezonig. A mi vidékünkön háromszor, de akár négyszer is le­hetne pergetni, én általában csak kétszer szoktam. Ez egy állandó ta­nulás, mindig azt kell megfigyelni, mit hogyan csináltunk, és odafi­gyelni, hogy legközelebb ne köves­sük el ugyanazt a hibát” - véli Mé­száros András. Már az utánpótlás is a kaptárok körül sertepertél (Képarchívum) Rövidesen elkészül a kerékpárközpont SOMOGYI KATALIN A közösségi ház és a kerékpárközpont egymás közvetlen közelében épül a falu központjában. Ha nem lenne világméretű járvány, pár napon belül mindkettőt át is adhatnák rendeltetésüknek. BACSFA A véletlen hozta úgy, hogy a két jelentős beruházás egyazon terüle­ten épült fel, illetve újult meg, mivel a régi parasztház és a hozzá tartozó telek is a község tulajdonában van. Az egyik beruházás - a kerékpár­­központ kiépítése - az Interreg Ha­tárokon Átívelő Európai Regionális Fejlesztési Alap keretében, a másik pedig - a helyi közösségi ház kiépí­tése - a földművelésügyi miniszté­riumtól elnyert pályázatnak köszön­hetően valósul meg. Sacra Velo Ez a projekt, a kerékpáros zarán­dokút a magyar-szlovák határ közeli Győr-Moson-Sopron, Pozsony és Nagyszombat megye szakrális em­lékeit hivatott népszerűsíteni. A már meglévő Duna menti kerékpárúihoz kapcsolódik, és az érintett megyék látnivalóit fűzi össze túraútvonalak­ba a Rábától a Dunán át egészen a Morva folyóig. A tervek szerint összesen mintegy 700 kilométeres kerékpárúiról van szó, amely több mint 50 zarándokhelyet érintene és mintegy 150 vallási település vallá­sos értékeire hívná fel a figyelmet. A vallási és az aktív turizmus elemeit ötvöző elgondolás az idegenforgal­mi szempontból árnyékban lévő ma­gyarországi Rábaköz és a szlovákiai Csallóköz egy-egy településéről, Szilből és Bacsfáról indult, ahol a két kerékpárosbázis is létesült. Kerékpárközpont A kiépítése 2018 őszén kezdődött, mára teljesen készen áll a kerékpá­rosok fogadására. Működése és nyitvatartásik-szezonál is lesz és al­kalmazkodni fog a kerékpározó tu­risták igényeihez. A kellemesen parkosított és pihenésre alkalmas környezeten kívül a látogatók szá­mára frissítő italokkal és ételekkel teli hűtők, a pihenésre szolgáló he­lyiségek mellett mosdók és zuhany­zók is a kerékpárosok rendelkezé­sére állnak. A térbeli elrendezés le­hetőséget nyújt a kerékpárok táro­lására, ugyanakkor relaxációra a fe­dett teraszon, vagy éppen fitnesz­­edzésekre is lesz lehetőség a külső fitneszgépekkel. Egy grillezésre al­kalmas kinti kandalló pedig akár 10 ember kényelmes piknikezéséhez ad lehetőséget. A beruházás 245 ezer eurós költségét az Interreg Fejlesz­tési Alap fedezte, Bacsfa község 5 százalékos önrésszel szállt be a költségekbe. Közösségi ház „A múlt század húszas éveiben épült tomácos ház mindig is a falu ékessége volt, még akkor is, amikor a földműves-szövetkezet és a traktor­állomás helyi lerakatává vált, miután az utolsó tulajdonosát kitelepítették. Többször pályáztak a felújításra. „Mindenképpen valamiféle közössé­gi teret szerettünk volna itt létrehoz­ni. Szerencsére a földművelésügyi minisztérium közzétette a községi épületek közösségi központtá való átalakítására vonatkozó felhívását, amelyet mi is megpályáztunk. Elsőre nem sikerült, de másodszorra már si­kerrel jártunk és elnyertünk a 150 ezer eurós támogatást az épület felújítá­sára” - meséli a közösségi központ megszületésének történetét Vonyik Helena polgármester. A felújítás tel­jes költsége 154 ezer euró volt, a hi­ányzó 4000 eurót a község fedezte. Mint manapság mindent a világ­ban, a koronavírus-járvány terjedése és a vonatkozó óvintézkedések a bacsfai terveket is felülírták. Bár már csak az utolsó simítások vannak hát­ra, a munkálatok jelenleg mindkét projekten szünetelnek. Amint lehet, a munkát befejezik. Ajárvány miatt leálltak az utolsó simítások elvégzésével (Somogyi Ti bor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom