Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)
2020-04-18 / 90. szám
www.ujszo.com | 2020. április 18. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Lazítani Legalább a konfliktusok kiélezésének elkerülését kellene megtanulni MÁRIUS KOPCSAY A járvány miatt szó szerint az utolsó pillanatra tolódott ki a Matovickormány programnyilatkozatának ismertetése. Ez részben érthető is, hiszen a kormánypártokat és a minisztériumokat a járvány elleni harc köti le, ennek a kormánynak nem adott a történelem száz nap türelmi időt, sőt már működése első hónapjában előjöttek a súrlódások. Az is megmutatkozott például a korlátozások enyhítése körüli vita kapcsán, hogy mik lehetnek ennek a kormánykoalíciónak a gyengéi. Húsvét után Igor Matovic bejelentette, április 20-án nyilvánosságra hozzák, milyen menetrend szerint jöhetnek az enyhítő intézkedések. Aztán a szociális hálón közzétette, nagyon nehéz szívvel szánná el magát a korlátozások lazítására. „Őszintén - nagyon unom már azokat a szövegeket, hogy Matovic most végzi ki a szlovák gazdaságot, mert nem akarja azonnal kinyitni a bezáratott üzleteket” - osztotta meg érzéseit. Jegyezzük meg itt, hogy ha valaki a normális élethez való fokozatos visszatérést javasolja, azt nem kell feltétlenül és azonnal azzal megvádolni, hogy azért mondja ezt, mert a haverjának golfjpályája van, vagy mert kávéházi okoskodó (most nincs is nyitva kávéház), emberi jogi aktivista, aki még egyszer sem volt kint a terepen, hogy segítsen valakinek. Matovic azzal az érvvel állt elő, hogy ha helytállóak a számítások és a gazdaság eddig a GDP 30 százalékával esett vissza, akkor az üzletek megnyitása csupán 2 százaléknyi növekedést tenne ki, ez pedig elhanyagolható. Csakhogy emögött a 2 százalék mögött több ezer ember van, akiknek a megélhetése van veszélyben - kisvállalkozók és az alkalmazottaik. Az ilyen kisvállalkozások nagyságrendekkel többet jelentenek az önfoglalkoztatás és a foglalkoztatottság szempontjából is az országnak, mint a GDP-hez adott 2 százalékos részesedésük. És olyan rétegről, emberek ezreiről van szó, akiknek éppen most fogynak el a megtakarításai - ha egyáltalán voltak, vagy pedig nem kapják meg a fizetésüket, elveszítik állásukat, így pedig az állami szociális rendszer támogatásaira fognak szorulni. Nem beszélve arról, hogy az csak az egyik dolog, ha kinyithat a kávézó vagy valamilyen bolt, a kérdés, hogy mikor lesz ismét a korábbihoz fogható forgalma. Nagyon sokáig elhúzódhat a visszakapaszkodás. Épp ezért érthető, hogy az emberek várják a menetrendet, a fokozatos lazításokat. Egy-két kirívó esettől eltekintve, mint például a bazini idősotthon vagy néhány roma telep, a járványt egyelőre ellenőrzés alatt tartjuk. És a mágikussá vált mutató, az RO is kedvező - egy fertőzött átlagosan csak még egy embert fertőz meg. Olyan országokban is megkezdődött a társadalmi vita a gazdaság fokozatos újraindításáról, amelyeket sokkal nagyobb mértékben sújt a járvány. Például senki sem bélyegzi cinikus, felelőtlen, emberéletekkel mit sem törődő politikusnak Sebastian Kurz osztrák kancellárt, amikor kijelenti: „Gazdasági szempontból minél gyorsabban le akarjuk gyűrni ezt a válságot és harcolni minden egyes munkahelyért”. Egyébként ez a két dolog ugyanaz: amikor az egészség védelméről és a munkahelyek megmentéséről beszélünk, ugyanúgy az emberekről van szó. A kormányzás első száz napjában legalább azt kellene megtanulnia a kormányfőnek és a koalíciós partnereknek, hogy kerüljék, ne pedig élezzék a felesleges konfliktusokat. A szerző a TASR munkatársa Ugyanaz, ami már soha nem lesz ugyanolyan SZOMBATHY PÁL A globalizáció végéről, de legalábbis átalakuló gazdaságról folyik a diskurzus a járvány árnyékában: drámai szavak, természetes túlzásokkal vagy józan jövendölések? Attól függ, mit értünk a dolgok jelentős megváltozásán. Nagy veszélyek és krízisek idején szeretünk nagy szavakat használni. Az ember ilyen: saját életét és korát hajlamos a legjelentősebbnek látni. A jelen tetteit, következményeit sokkal vészterhesebbnek érzi, de miért ne lenne így: mi ezeket a pillanatokat kaptuk, s közben keveseknek van hajlama a történelem türelmes tanulmányozására. Ráadásul a világjárvány globális gazdaságra gyakorolt visszavonhatatlan következményeinek, mint központi témának, megágyazott az elmúlt évek legfontosabb diskurzusa a klímaváltozásról, márpedig annak tónusa igen sötét, amit a téma politikai ereje és az alarmizmus marketingje fokoz. Paradox helyzet, de a járvány csapása a világgazdaságra nagy, a környezetnek ugyanakkor áldás: az ember átmeneti visszahúzódása csökkenti a környezet terhelését. Jó a fűnek, rossz a fodrásznak, pedig a haj is nő. Mit gondoljunk a borúlátó, nagy átrendeződéseket kilátásba helyező jövőképekről? Nyilván érdemes az érvek végiggondolása mellett lehámozni az ilyenkor eluralkodó érzelmeket és szorongásokat, s azt is vegyük figyelembe, hogy nehéz időkben mindenki még érdekesebbeket szeretne mondani, erre pedig ott a dramatizálás. Senki sem tudja kivonni magát a megváltozott hétköznapok hatása alól, a helyzetértékeléshez viszont elengedhetetlen lenne némi időbeli távolság: egyelőre tehát hangosan gondolkodnak a társadalmak, tudósok, közgazdászok, az értelmiség. És ott vannak a politikusok, akiknek munkaköri kötelessége a plasztikus, egyszerű fogalmazás, valamint a nehézségek kidomborítása mellett a remény megjelenítése is - amit a politikai versenyben nyilvánvalóan mindenki magához szeretne kötni. Aki jól kezeli a válságot, választást is nyerhet vele. „Fontos tudnunk, hogy nem lesz olyan az élet a következő hónapokban, és valószínűleg a járvány után már sohasem, mint a járvány előtt volt. A gazdaságok nem úgy néznek majd ki néhány hónap múlva, mint ahogy a járvány előtt kinéztek” (Orbán Viktor a közrádióban) Sok idő kell még ahhoz, hogy el lehessen dönteni, mely országok kezelték a leghatékonyabban a koronavírust, s ennek megítélése azért sem lesz könnyű, mert nincsenek pontos mérőszámaink, ez nem sportverseny, ahol stopperrel nézzük az eredményeket. Nyilvánvalóan torzítják az összevetést az eltérő nemzeti stratégiák (szigorítani, de hogyan?, drasztikus vagy fokozatos karanténok?), a tesztelések mennyisége és alkalmazási módja, a halálesetek száma, a lakosság fertőzöttségi mértéke, az országok urbanizáltsága, gazdaságföldrajza-nem folytatom, pedig lehetne. Európa egyes országaiban már a járványszigor fokozatos feloldásán dolgoznak, míg máshol - így Magyarországon is - további szigorítások várhatóak a tetőzéshez közeledve. Eközben pedig egyre több szó esik a hogyan továbbról: miként regenerálódnak a gazdaságok, mi változik majd? „Az EU-ban idén a magyarországi bruttó hazai termék csökken Málta után a legkevésbé a járványvédelmi korlátozások miatt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2020-2021 -es világgazdasági prognózisának előzetese alapján. Az IMF a tavalyi 4,9 százalékos növekedés után idén a magyar GDP 3,1 százalékos csökkenésére számít, 2021 -ben viszont ismét növekedésre, 4,2 százalékosra.” (MTI-hír) íme egy zavarba ejtő hír azok számára, akik korábban a mindenkori kritikus igazmondó orákulumnak tekintették a Nemzetközi Valutaalapot, nemkülönben azoknak, akik a szervezetet a magyar jobboldali kormányok ellenségének. És közben születtek a magyar gazdaságot negatívan árazó előrejelzések is: akkor mindenki higgyen a politikai vonzalmainak megfelelő előjellel? Tartsuk magunkat inkább ahhoz az elvhez, hogy felfordulások idején óvatosan ítélkezzünk, merthogy a vírus elmehet, de mi ugyanazok maradunk: szokásaink rabjai. Ezért sem hiszem, hogy vége lenne a fogyasztás- és növekedésvezérelt világnak. FIGYELŐ Most fog eldőlni minden Európában A következő néhány hét meghatározó lesz Európa számára az új koronavírusjárvány elleni küzdelemben - jelentette ki Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) regionális igazgatója. Miközben Európában lassan megközelíti az egymilliót a hivatalosan kimutatott koronavírus-fertőzöttek száma, már pozitív jelek mutatkoznak a legsúlyosabban érintett országokban, köztük Spanyolországban, Olaszországban, Németországban és Svájcban. Kluge azonban hozzátette: nem szabad gyors győzelemre számítani, „továbbra is egy vihar közepén vagyunk”. Míg egyes helyeken már csökken az új fertőzések száma, más régiók a válság tetőzése előtt állnak - jegyezte meg a koppenhágai székhelyű szervezet vezetője. Kluge hangsúlyozta, hogy az egyes országok kormányainak, egészségügyi hatóságainak, illetve a WHO európai részlegének választ kell találniuk arra, hogy milyen mértékben és milyen feltételek mellett lehet biztonságosan és fokozatosan lazítani a járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedéseken. Leszögezte: nem lesz mód arra, hogy gyorsan visszatérünk a normál kerékvágásba. Az új koronavírus okozta szövődmények Európában már több mint 90 ezer ember halálát okozták, ami azt jelenti, hogy a globális halálesetek több mint 65 százaléka az öreg kontinensen történt - derült ki az AFP francia hírügynökség összesítéséből. Jelenleg Európát érinti a legsúlyosabban a betegség: a csütörtöki összesítés alapján 90 180 fertőzött halt meg a hivatalos adatok szerint. Világszerte 137 499 halálesetet tartottak nyilván. Világszerte már kétmillió fölött jár a hivatalos koronavírusos esetek száma, ami valójában csak töredéke a valós fertőzéseknek. (MTI) Veszélyesebb a vírusnál a rendőrség Több embert ölt meg a rendőrség Nigériában a járvány miatt elrendelt korlátozások állítólagos megszegése miatt, mint maga a ragály. Az afrikai országban 12-en haltak meg a járvány miatt, a rendőrség viszont március vége óta 18 emberrel végzett, összesen legalább 105 kirívó rendőri túlkapás történt mondvacsinált okból. A szabályszegést ürügyként felhozó rendőrök több esetben nyilvánvalóan hazudnak - írta az AFP hírügynökség. Egy teherautó sofőrjét például azért ölték az intézkedés során, mert nem volt hajlandó vesztegetési pénzt adni. (MTI) Hóágyúval a koronavírus ellen Hóágyút is bevetnek a járvány ellen Ausztriában. Tirolban átalakítottak egy hóágyút, és a remények szerint további öt kisebb géppel hatékonyan tudja szétteríteni a fertőtlenítőszert olyan helyszíneken, ahol nagy a koronavírusfertőzés veszélye, például idősotthonokban, vasútállomásokon vagy gyógyszertárakban. A cég azonnal rengeteg felkérést kapott különböző üzletektől is. Az osztrák kormány rendelete szerint minden üzlethelyiséget, amelyben vevőket, ügyfeleket fogadnak, rendszeresen fertőtleníteni kell. (MTI) Egy munkahetet csúszik a kormány programnyilatkozatának ismertetése (Cartoonizer)
