Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)
2020-04-02 / 78. szám
6 I RÉGIÓ 2020. április 2.1 www.ujszo.com Bátran kérdezhessen a gyerek a járványról vataSCin Péter Az utóbbi 2-3 hétben óletiink részévé vált a koronavírus okozta járvány. Hogy mi történik a kisebb-nagyobb gyerekek lelkében, s hogyan viszonyulhat ehhez a szülő, a nagyszülő, a családtag? Sztanké Evelinnel, a komáromi Artis Centrum pszichológusával beszélgettünk a témáról. Mit mutat a friss tapasztalat és a gyakorlat: a koronavírus keltette kollektív félelem mennyire érzékelhető azokon a gyerekeken, akikkel foglalkozik, illetve akikkel akár praxison kívül találkozott? Vagy adott esetben mennyire nem? Ez nagyon változó. Ahány gyermek, annyiféle reakció. Van, akit ez nem foglalkoztat különösképpen. Tisztában van a helyzettel, és csak egyszerűen alkalmazkodik a körülményekhez. Néhány kisebb, az arra hajlamosabb gyereknél tapasztaltam nagyobb ijedtséget, szorongást ezzel kapcsolatban. Féltik a családtagjaikat, hogy mi lesz, ha megfertőződnek, mi lesz, ha a külföldön dolgozó szülő nem tér haza egészségesen és időben. Ha nem mindig mondják is ki, a szülő észreveszi, hogy megváltozott a gyerek viselkedése, feszültebb, aggódóbb. Ugyanez a helyzet a kamaszok körében is, annyi különbséggel, hogy ők könnyebben kifej ezik szóban is az érzelmeiket, illetve konkrét véleményük van a kialakult szituációról, akár annak gazdasági hatásairól. Valakit megnyugtat, ha megoszthatja a gondolatait, a frissen hallott információit másokkal. Akad olyan is, aki inkább hallani sem akar róla, hogy ne táplálja saját félelmét. Milyen módon érdemes a családban a gyerekkel a vírusról és a kialakult helyzetről beszélni? A szülő ismeri legjobban a gyermekét. Tudja, hogy korára és a helyzetre adott reakciójára való tekintettel mennyit és hogyan mond el neki. Mindenesetre azt gondolom, hogy beszélni kell a jelenlegi állapotról. Sok szülő ezt nem teszi meg azért, hogy ne foglalkozzon vele túlzottan a gyermek, hogy ne ijessze meg őket a helyzet. Ez önmagában nem akadályozza meg, hogy a téma a gyerek tudatába kerüljön, hiszen az iskolatársakkal is megbeszélik a dolgokat, és kiérzik az otthoni környezet feszültségét is. Nem utolsósorban a média is nagy szerepet játszik ebben. Előfordul, hogy magukban tartják gondolataikat, hogy ne nyugtalanítsákmégjobban a szüleiket. Ezzel csak fokozódik a stressz és a bizonytalanság érzése. Szerintem az a legjobb, ha időt szánunk a megbeszélésre, amikor a gyerkőc bátran felteheti a kérdéseit az adott szituációval kapcsolatosan. Mondja el, ha fél, és azt is, hogy amit gondol róla, hogy megértse, mi zajlik körülötte. Erezze, hogy bármikor fordulhat hozzánk, ha kérdése van. Beszéljünk a lehetőségékFŐI, a fertőzés megakadályozásának módjairól. Ez egy fontos feladat, ami által úgy érzi, ő is hozzájárulhat a család védelméhez. Az érzékenyebb, kisebb gyermekeknél nem javasolt együtt nézni az esti híradót, mivel az ott közölt számadatok a fertőzés terjedéséről újabb rémületet válthatnak ki. A szülők a munkahelyi és pénzügyi gondjaikat ne a gyermek jelenlétében beszéljék meg. Ha nagyobb gyermekről van szó, aki az internethasználatot részesíti előnyben a tájékozódásra, nagy mennyiségű információval találja szemben magát. Tanítsuk meg, hogyan tud eligazodni az álhírek sokaságában. A hónapokon át tartó távoktatás, valamint a barátokkal és osztálytársakkal való személyes érintkezés hiánya milyen kihívásokkal, illetve milyen jótékony hatásokkal, például új képességek elsajátításával járhat a gyerekek pszichéjére nézve? A mai gyermekek már elég digitalizált világba születnek, ahol nagyon fontos aj ártasság ezen a területen. Az online távoktatás jó felület e kompetencia fejlesztésére. További előnyének látom a gyors és időt spóroló információáramlást otthoni kényelemben. Nem kell számolni az utazási idővel, könyvcipeléssel, alkalmazkodni a tömegközlekedéshez, az osztályteremhez és az iskolatársakhoz. Mindez kevesebb konfliktust, stresszt és monotóniaérzést nyújt. Fejleszti a gyermek feladat- és felelősségtudatát, hiszen saját maga osztja be a tanulásra szánt idejét és tempóját. Mindezt nyugodt, csöndes környezetben, mely által kiegyensúlyozottabb lesz, sőt javul a koncentrációja is. Emellett úgy gondolom, hogy csökkenhet a gyermek valóságérzete, gyengülhetnek az érzelmi és kommunikációs képességei. Az adott körülmények között ugyanis nincs lehetőség a csoportos játékra tanulás után. Néhány gyermek motivációját a körülötte lévők eltökéltsége erősíti. Ezt az otthoni tanulás nem teszi lehetővé. A gyermekek képernyő előtt töltött ideje is megnövekedik, amiből eddig sem volt hiány a mostani generációnál. Néhány gyermek egyszerűen jobban működik szabályok szabta és ingergazdagabb környezetben. A nézeteim a távoktatásra elég ellentmondásosak. Úgy vélem, hogy nagyon gyermekfuggő dolog. Nem állt le a munka a krasznahorkai várban Több évtized után szétszedik és átszállítják a halottas diszhintót (A szerző felvétele) NÉMETI RÓBERT Március elsején elkezdődtek az előkészületi munkálatok a nyolc éve leégett krasznahorkai várfalain belül. Jelenleg a várban található műtárgyak, beleértve a több mint százéves halottas díszhinté elszállításán dolgoznak. Ha a múzeum vezetésének sikerül tartani az ütemtervet, a vár alsó részében októberben indulhat be a munka. Máté Tímea, a Betléri Andrássy Múzeum igazgatója lapunknak elmondta, a múzeum dolgozói 2012- ben még arra számítottak, hogy a halottas díszhintó és a várban található összes többi műtárgy a helyén maradhat, és biztonsági szempontból elegendő lesz, ha csak bedeszkázzák őket. „Ma már tudjuk, hogy a vár felújítása sokkal nagyobb és átfogóbb lesz, mint ahogy azt terveztük. A felújítás a vár szinte minden egyes részét érinti, ezért egyetlen műtárgy sem maradhat a falakon belül. Néhány nagyobb darab kivételével szinte az összesét át kell szállítani a Betlérben kialakított raktárhelyiségekbe. Jelen pillanatban a halottas díszhintó átszállítására kerítünk sort. A hintót egy restaurátor szedi darabokra, majd azt követően egy fuvarozó cég becsomagolja és átszállítja a közeli Betlérbe. A díszhintó a huszadik század elejétől van a várban, Andrássy Dénes akkor helyezte ide először. A hintó a Franciska-ereklyemúzeum része, és igazából a krasznahorkai vár egyik legérdekesebb tárgya, hiszen nem sok múzeum büszkélkedhet ilyen vagy ehhez hasonló halottas díszhintóval” - magyarázta az igazgató. Nem fért ki az ajtón A Münchenben készült szecessziós stílusú hintóbán Andrássy Franciska földi maradványait vitték a rozsnyói vasútállomásról a krasznahorkaváraljai mauzóleumba 1904. október 26-án. Andrássy Dénes a hintót 1910-ben unokatestvérének, Andrássy Gézának adta kölcsön, amikor Károly fia nagyon fiatalon, mindössze 27 éves korában meghalt. A hintót utoljára 1913-ban használták, amikor Andrássy Dénes temetése volt a krasznahorkaváraljai mauzóleumban. Statikai gondok A múzeum igazgatójának elmondása szerint a hetvenes években restaurált hintó a vár északnyugati bástyájának helyiségébe került vissza, de olyan ajtók mögé zárták, amelyen egy darabban már nem fért ki. „ Azért kell most darabokra szedni, hogy átszállíthassuk Betlérbe. A kocsi minden részét konzerváljuk, becsomagoljuk és a betléri raktárban helyezzük el egészen a vár felújításának a végéig. A szóban forgó munkálatokhoz egyébként csak azért tudtuk most hozzálátni, mert idővel rájöttünk, hogy a középső vár szuterénjének a mennyezete kritikus állapotban van. A mennyezet statikai stabilizálása március elejétől zajlik, így most már a munkások, beleértve a szállítócég szakemberei is biztonságosan közlekedhetnek a vár úgynevezett dufartjában” - tette hozzá Máté Tímea. Akadozó folyamat Mint kiderült, az elkövetkező hetek alatt szinte az összes várban található műtárgyat, köztük a nagyobb fegyvereket és az ágyúkat is áthelyezik a raktárakba. A márciusban beindult folyamat az igazgató szerint nem egy új felújítási fázis, hanem az úgynevezett előkészítő munkálatok egy része. Ide sorolandó a várfalak víztelenítése, egyes részek kitisztítása és a falak stabilizálása is, melyekre azért van szükség, hogy amint megkapják a felújításhoz szükséges engedélyeket, azonnal elkezdhessék a tervezett munkálatokat. „A koronavírus miatt azonban bizonytalanok vagyunk, senki sem tudja, mi lesz két hét vagy két hónap múlva. Ahhoz, hogy a vár alatti részben beindulhasson a munka és felépülhessen az infocentrum, amely egyébként a komplex felújítás első fázisa, meg kell kapnunk az építkezési engedélyt. Az eredeti tervek szerint ezt idén ősszel kellene megkapnunk. Most lett volna az első tárgyalás az ügyben, de a koronavíms teijedése miatt áttették a találkozót. Senki nem tudja megmondani, hogy mire számíthatunk, de a kisebb beavatkozásokat szerencsére folytami tudjuk” - nyilatkozta lapunknak Máté Tímea. Végezetül azt mondta: „Amíg nem vezetik be a kötelező kijárási tilalmat, a szükséges óvintézkedések betartása mellett és a lehetőségek keretein belül nálunk biztosan folytatódik a munka” - zárta Máté Tímea, a Betléri Andrássy Múzeum igazgatója. Sztankó Evelin (Képarchívum) j
