Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)
2020-04-11 / 85. szám
www.ujszo.com | 2020. április 11. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 5 Zöld átrendeződés a kék égbolton A járvány után lényegesen környezetkímélőbb lesz a repülés SZABÓ LACI S ötét felhők gyülekeznek a légitársaságok felett, és szinte biztos, hogy sok nem éli túl a koronavírusjárványt. Ezzel együtt az is biztosra vehető, hogy megváltozik a légi közlekedés, teljesül azok álma, akik azt szerették volna, hogy kevesebb repülő legyen az égen, ezzel pedig csökkenjen a károsanyag-kibocsátás, így tisztább lesz a levegő. Azzal a legtöbb iparági szakértő egyetért(ett), hogy szükség van a környezetkímélő repülésekre, ám azt is biztosra vehetjük, hogy még a legnagyobb klímavédelmi aktivisták sem ilyen áron szerették volna elérni a légi közlekedés zöldülését... Ám számukra is van egy jó hírünk - a válság után, ha ismét fellendül a légi forgalom, a korábbinál sokkal környezetkímélőbb lesz. Ha most ránézünk a repülőgépek valós idejű követését mutató oldalra, láthatjuk, hogy szinte eltűntek a repülők Európa és a világ egéről - pontosabban a korábbi forgalom csupán 5-10 százaléka zajlik ma. Már alig van üzemelő légitársaság, a legtöbb a kifutópályákon parkoltatja gépeit, jobb időkre várva. Nem is olyan régen még az volt az egyik központi téma, hogy csökkenteni kell a rövid távú járatokat, hiszen így tehető zöldebbé a légi közlekedés. Ma már szinte nincs sem rövid, sem hosszú távú járat, így ez a cél, ha ideiglenesen is, „teljesült”. A válság egy újabb folyamatot is felgyorsított, a zöldülést. Nem arra gondolunk, hogy a kevesebb, szinte minimális járat kisebb károsanyagkibocsátással jár, hanem az új trendre. A légitársaságok ugyanis a tervezettnél sokkal korábban vonják ki a régi, környezetszennyezőbb gépeiket, így amikor újra a levegőbe emelkednek a gépek, már javarészt modernebb, zöldebb repülök fedélzetén ülhetnek az utasok. A KLM például március végén landolt utoljára a négy hajtóműves Boeing 747- essel, ismertebb nevén a Jumbóval, pedig a holland légitársaság azt tervezte, hogy 2021 januárjáig, azaz a géptípus flottába emelésének 50. évfordulójáig maradnak a gépparkban. Hasonló elhatározásra jutott több más fuvarozó is, így a tervezettnél korábban búcsúznak a régebbi, környezetszennyezőbb gépektől, hogy az újrainduláskor már a modernebb, kisebb károsanyagkibocsátású repülőkkel szállítsák az utasokat. Nemcsak a zöldülés, hanem a költségcsökkentés jegyében is. Hasonlóan kérdéses az Airbus A3 80-as sorsa is, ezeket az óriásgépeket szintén rendkívül költséges üzemeltetni, és még az előző korszak utazási hullámát meglovagolva készültek, azaz a gyártáskor nem volt szempont a költség és a környezetkímélő kialakítás. Biztosra vehetjük, hogy a járvány után az eddiginél lényegesen környezetkímélőbb lesz a repülés, az első fázisban a kisebb forgalom miatt, ám amikor újra eléri a válság előtti szintet az utazási kedv, akkor a modem, kisebb károsanyagkibocsátású gépek hozzák meg a zöld fordulatot. Abban viszont mindenki egyetért, hogy nem ilyen áron szerettük volna elérni az égbolt „kizöldülését”. Félmilliárddal nőhet a szegények száma a koronavírus miatt Világszerte félmilliárddal nőhet a szegények száma a koronavírus-járvány miatt, figyelmeztetett a nagybritanniai székhelyű Oxfam segélyszervezet. Az Oxfam felszólította a világ vezetőit, készítsenek gazdasági mentőcsomagot a fejlődő országok és közösségeik felszínen tartására. A kérés aktualitását a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és a G20 pénzügyminisztereinek jövő heti találkozója adja. A jelentés szerint 6-8 százalékkal emelkedhet a szegénységi ráta a 2018-as szinthez képest a járványt övező gazdasági intézkedések miatt. „Mindez 10 évvel visszavetheti a szegénység elleni harcot, sőt, Fekete-Afrika, a Közel-Kelet és Észak-Afrika egyes régióiban akár 30 évvel is” - áll a tanulmányban. Ha a járvány miatti gazdasági visszaesés következtében 20 százalékkal csökkennek a jövedelmek, azzal további 548 millió ember kerülhet a napi 5,5 dolláros bevételi küszöb alá. Az Oxfam azt javasolja, hogy pénzügyi segélyekkel, a kisvállalkozások támogatásával és szegény országok tartozásainak felfüggesztésével kezeljék a nehézségeket. A szervezet szerint emellett az IMF-nek egy ezermilliárd dolláros pénzügyi ösztönzővel kellene hozzájárulnia a problémák megoldásához. Az Oxfam felszólította a gazdag országokat, hogy azonnal növeljék a legszegényebb államok támogatását célzó segélyeket, és vezessenek be rendkívüli szolidaritási adókat. (MTI) Mit tesz a járvány a politikai kultúrával? SZOMBATHYPÁL K arantén és politikajárvány kontra gazdasági válságkezelés: Magyarországon az átmeneti nemzeti összefogás helyett fokozódnak a békebeli közéleti indulatok. Szlovákiában a katonaság roma telepeket zár le a koronavírus miatt, Magyarországon a kormány csak meghosszabbította határozatlan időre a kijárási korlátozást, nem szigorított rajta, amit az ellenzék kifogásol, viszont a húsvéti hosszú hétvégére a polgármesterek felhatalmazást kaptak keményebb rendelkezésekre - Orbán Viktor tudja, hogy a magyarok örök kurucok vagy inkább slampos az élet a „diktatúrában”? Mi van itt, kérdezheti fejét kapkodva az ember, ha nem akar beállni a primitív törzsi értelmező mezőbe, ahol a járvány ürügy a magyar miniszterelnök megbuktatásáról álmodni, vagy ahol a vírushelyzet megítélése egybeesik a kormányzati kommunikációval, legyen az bármi aznapra. Türelemre lenne most szükség. A járvány kezelésének egészségügyipolitikai-gazdasági sikerességét utólag dönti el az idő: az alapos elemzések és a világszerte alkalmazott stratégiák összevetése, már amennyiben összehasonlíthatóak ebben a tekintetben az országok. Kétlem, hogy igazán objektiven igen: tényleg egy új globális jelenség mutatkozott be, a tapasztalatok korlátozottak. Magyarországon járványügyben sem jött létre ideiglenes nemzeti megegyezésjóindulatú hozzáállás a hivatalos szervek erőfeszítéseihez, sokkal inkább a napi politikai viták és utálatok egyenes folytatása, kivetülése történik a koronavírus árnyékában. Jöjjön bármiféle lépés, hangozzék el bármilyen nyilatkozat, minden azonnal, szinte gépiesen a kormány-ellenzék koordináta-rendszerben értelmeződik. Ha Orbán elvonja ajogokat és szigorít, akkor diktátor, ha éppen odaadja a döntéseket a polgármestereknek és nem keményít be, akkor döntésképtelen cinikus felelősséghárító; ha ingyen parkoltat Budapesten, vírusrobbantó, ha végre maszkokat hozat, későn teszi - egyszerűen nem hozhat jó döntést az őt rühellők gondolkodása szerint, hiszen 01G eleve csak rossz dolgokat tesz: vita ebben nincs, döntsd el, hova állsz, a magyar diktatúra vagy az európai szabadság oldalára. Ennek a törzsi háborúnak élharcosai olyan úgynevezett csúcsértelmiségiek is, akiktől elvileg higgadtabb és árnyaltabb gondolkodást várnánk - persze, ha nem a történelmet tanulmányozzuk, amely ezer példával szolgál a politika bűvkörében csapdába esett értelmiségről. Járvány idején jönnek a politikai józanságot megtámadó fertőzések is: amikor például régi szoci csibészek javasolják elvenni újoligarcháktól a pénzt azzal a jelszóval, hogy a szegényeknek kell odaadni: a dolgot nevezhetjük némi gyanakvással Robin Houdini-ciklusnak. Komolyan gondolja valaki, hogy Mészáros Lőrinc „magánvagyonának” szétosztása kontra Dobrev Klára néhány kórházi ajándékmaszkja számolja fel a rendszerváltás harminc évének torzulásait? Ettől persze a válság kezelésébe igenis bele kell vonni a tehetősebb rétegeket a társadalmi szolidaritás jegyében. A vírus okozta piaci válság kapcsán elhangzik ismét a feltétel nélküli alapjövedelem terve is, de mitől lenne baloldali egy ilyen törekvés? Az én szememben a baloldaliság a munka tiszteletét jelenti, a baloldal a minél nagyobb foglalkoztatásért küzd, nem pedig a segélyekért, amelyek kiváltják a munkát, s az emberek egy részéről végképp lemondva vernek nekik némi pénzt, bódulatot és szórakozást, ahogyan a disztópiákban gyakran olvasható; ehhez képest a makacs baloldaliak azért küzdenének, hogy legyen munka, s vele társadalmi státus és önbecsülés. A valódi baloldaliaknak e küzdelemben egy ponton kötelező lenne szembeszállniuk az úgynevezett fejlődéssel, a technika primátusával, amely a haszon növelése érdekében a racionalizálás jelszavával gépekre cseréli az embereket. Lehet baloldali valaki úgy, hogy elkerülhetetlen jónak tartja a technika fejlődését, s vele elkerülhetetlennek a munka megszűnését tömegek számára? Kérdések, melyeket egy globális krízis hóz felszínre, dilemmák, melyeket nem ajárvány szorításában kellene politikai divattermékké erősíteni. FIGYELŐ Karanténban az egész parlament Botswanában Mokgweetsi Masisi elnök és az egész parlament két hétre karanténba került. Előtte a képviselők megszavazták a veszélyhelyzet kihirdetését, de nem időkorlát nélkül, hanem fél évre. Mindegyik képviselő átesik a koronavírusteszten, mert a vírus elleni védelmükről gondoskodó egyik egészségügyi dolgozóról kiderült, hogy fertőzött. Az egészségügyi miniszter tudatta a képviselőkkel, hogy a nővér, aki eddig azt mérte, van-e lázuk, megfertőződött. A képviselők választhatnak, hogy otthonukban lesznek-e karanténban, vagy valamelyik kormányépületben. (MTI) Kambodzsa a sajtó ellen harcol A kambodzsai parlament megszavazta ajárvány miatti szükségállapot bevezetését, az új törvény azt is lehetővé teszi, hogy Hun Sen miniszterelnök szigorú ellenőrzést gyakoroljon a média fölött, és a pánikkeltőnek vagy a nemzetbiztonságra veszélyesnek ítélt hírek tévesztését szankcionálja. Az igazságügyi minisztérium azt mondta, ez a közrend védelmét szolgálja, és más demokratikus országok is elfogadtak hasonló rendelkezést. (MTI)
