Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)

2020-04-07 / 82. szám

ÍIX SZINFOLK ■ 2020. ÁPRILIS 7. www.ujszo.com Népviselet ihlette ruhaköltemények Budapesten, a Hagyomá­nyok Házában rendeztek Furik Rita és Szűcs Edit jelmezeiből különleges kiállítást. Az alkotók tizetöt éve dolgoznak a Magyar Állami Népi Együttessel, Mihályi Gábor rendező-koreográfussal, ezt az alkotói folyamatot rep­rezentálja a tárlat a két jelmez- és kosztümtervező munkáival. Furik Rita és Szűcs Edit különböző koncepcióval, két vizuális nyelvvel tervezett és létrehozott kosztümökkel ala­kítják az együttes előadásainak látványvilágát. Munkáikkal életben tartják a hagyományo­kat, de újraértelmezik őket, és ötvözik a kortárs kultúrával. A hagyományos díszítési technikákat, formakincset veszik alapul, elevenítik fel a népi ornamentikával, az egykori anyagokkal. A Magyar Állami Népi Együttes jelmez­­tervezői számára azonban a legfontosabb szempont, hogy a jelmezek kiemeljék a tánc szépségét, segítsék a dramatur­giai fonalat, hozzájáruljanak a vizuális színpadi varázslathoz. Az örökségül kapott, hagyott díszítő elemek, az anyaghasz­nálat, egy-egy régi, ősi tech­nika felelevenítése mind eszköz a két jelmeztervező kezében. A viseletbe öltöztetett 32 kirakati babán, illetve az előadásokon készült felvéte­leken is láthatja a közönség a kosztümöket. Egy-egy felvé­telen az eredeti, az alkotókat megihlető népviseleteket is bemutatnak, mellette pedig a Mihályi Géza koreográfi­áihoz készült „átalkotott” kosztümöket. Néhány ruhán teljes mértékben megjelennek a régi motí­vumok, néhányon pedig csak egy-két, az egyszerű föl­di halandó számára a viseletén külön alig-alig felfedezhető, viszont az újraalkotott kosz­tümökön uralkodó motívum éled újra. A látogatók azonban nemcsak a babákon levő és a fotókon megjelenő kosztümöket tekinthetik meg, hanem bepil­lantást nyerhetnek a jelmez­­tervezők munkájába, alkotói folyamatába, abba, hogy a népviselet ihlette motívum mily módon teszi teljessé a koreográfus színpadon meg­jelenő munkáját, a táncosok előadását. Installáció és videós bemutatók idézik meg az együttes előadásainak szinte misztikus színpadi hangulatát. Dömölky Dániel fényképész képein pedig a tánc és a kosztüm viszonyának egy-egy kimerevített pillanatát láthat­juk. A fiktív öltözéktanulmá­nyok a tervezői folyamatnak azokat az állomásait mutatja be, hogyan alakul, fejlődik az alkotó fejében tovább egy-egy jelmez készítéskor megszüle­tett gondolat, (rend) (Somogyi Tibor felvételei) Szűcs Edit iparművész Budapesten született, Kozma Lajos Kézműves Iparmű­vészeti Ösztöndíjas ruha- és jelmeztervező iparművész. Ruhakölteményei viselőiket lényekké varázsolják. Anyagválasztásában szerepet játszik a transzparen­­cia és az irizáló felületi hatások elérése. Öltözékein gyakran rétegzi egymásra az anyagokat vagy tekeredő nyúlványszerű formákat alkalmaz. 1982-1986 között a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában ötvös szakon tanult. 1986 és 1991 között a Magyar Iparmű­vészeti Főiskolán tanult ruhatervező-kéziszövő szakon. 1991 és 1993 között a Magyar Iparművészeti Főiskola Mesterképző Intézetét végezte el. 1996-1997 között az Akademie Schloss Solitude Művészeti ösztöndíját nyerte el. 2002-2005 MOME doktori iskoláján tanult. 1992-1997 között a kaposvári Iparművészeti Szakkö­zépiskolában, 1994-1996 között a Magyar Iparművésze­ti Főiskola Alapképző Intézetében, 1998-1999 között a Magyar Iparművészeti Főiskola Vizuális Kommunikáció Tanszékén oktatott, 2007-től a MOME textil tanszékének adjunktusa, és a KREA művészeti Iskola oktatója. 1992- től a Matéria csoport tagja. Jelmeztervezőként számos színházi előadásban, filmben működött közre, az Ifjú Szivek Táncszínház Allegro Molto Barbara című előadá­sának kosztümjeit is ő tervezte. Kozma Lajos Kézműves Iparművészeti Ösztöndíjat 1997-1999 között kapott. Az év legjobb jelmeztervezői díját többször is elnyerte. Vágó Nelly-emlékdíjas. Furik Rita viselet-szaktanácsadó .1 Koreográfus-rendezőként, viselet- és jelmeztervezőként vesz • részt a Kárpát-medence szellemi, kulturális életében, legje­lentősebb amatőr műhelyeiben és hivatásos együttesek­ben. A gyűjtések, a népiélek világának, érzelmi tudatának feltérképezése és annak aktualizálása határozták meg alkotói útját. Szándéka a gyűjtések, népiélek világának, érzelmi tudatának feltérképezése és annak aktualizálása a hagyományok megtartó erejével és ezeknek az aktuális tartalmaknak az átmentése a következő nemzedéknek. 1986 óta készít koreográfiákat a magyar és külföldi együtteseknek, melyekkel az Országos Gyermek- és Felnőtt Néptánc-antológián találkozhat a közönség. A Molnár István Országos Koreográfiái Fórumon több alkalommal nyert nívódíjat. Az Örökség Országos Gyermek Népművészeti Egyesület Alkotói Nívódíját 2001-ben kapta meg. Legjobb zenei összeállítás dija, az Erdélyi Hivatásos Együttesek Találkozóján, 2010- ben. A „Legjobb női koreográfus" Foltin Jolán-külön­­díjával ismerték el munkáját 2009-ben a Szolnoki Or­szágos Néptáncfesztiválon. Tanít, rendez, koreografál és jelmeztervezőként szaktanácsadást is végez. Szerkeszti: Grendel Ágota. E-mail: agota.grendel@ujszo.com . Levélcím: DUEL - PRESS s.r.o., Új Szó - Színfolk, P.O.BOX 222, 830 00 Bratislava 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom