Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)
2020-04-01 / 77. szám
2 I KOZELET 2020. április 1.1 www.ujszo.com „El kell dönteni, hogyan harcoljunk tovább” Hétfőn további 27-tel nőtt a hazai fertőzöttek száma, 661 embernek negatív lett a koronavírustesztje. Ezzel összesen 363 fertőzöttről tudunk, három beteg gyógyult ki a fertőzésből. A felvételen Igor Matovié kormányfő (balra) és Martin Smatana, az Egészségpolitikai Intézet igazgatója látható a járvány lehetséges terjedésének ismertetésekor. (TASR-feivétei) DEMECS PÉTER Pozsony. A járvány fokozatos leküzdése, vagy radikális országos karantén - Igor Matoviő (OLaNO) kormányfő szerint a következő napokban fog eldőlni, hogy melyik utat válassza az ország. A kormány szakmai vita és közvéleménykutatás alapján akarja meghozni a döntést. Az egészségügyi minisztérium elemzői az Egészségpolitikai Intézetből (IZP) az eddiginél sokkal aprólékosabb és pontosabb adatok alapján dolgozták ki elemzésüket. Csak feltételezés Fontos viszont megjegyezni, hogy a szakértők elismerték: senki sem tudja előre megjósolni, pontosan hogyan alakul a járvány, ráadásul ők minden egyes lehetőségnél a lehető legpesszimistább forgatókönyvet vették figyelembe. Tehát az, hogy a koronavírus még jövőre is az országban lesz, is a legpesszimistább feltételezés. Ennek természetesen egyáltalán nem kell így alakulnia, és az is lehet, hogy még idén legyőzzük a járványt. Az IZP szerint az elemzés elsődleges feladata viszont az, hogy az állam fel tudjon készülni a lehető legrosszabbra. A dokumentum szerint ha a jelenlegi szigorú intézkedések a további két-három hónapig is érvényben maradnak, akkor az egészségügy nagy valószínűséggel a járvány tetőzésekor is győzni fogja a betegek ellátását. Ehhez viszont az kell, hogy a kórházakban a jelenlegi mintegy 600 lélegeztetőgép helyett legalább ezer legyen. „Az, hogy a héten további üzleteket is kinyitottunk, nem fogja megemelni a fertőzések számát, hiszen mindemellett szigorú higiéniai normákat is életbe léptettünk” - mondta a kormányfő. Mi lesz tovább? Erre a kérdésre kell Matovic szerint mielőbb megtalálni a választ. A járvány lassú, ellenőrzött terjedésénél ugyanis idén nem fogunk megszabadulni a vírustól, ezért jelenleg több lehetséges megoldáson gondolkoznak. Az egyik, hogy karantént rendelnek el a 65 évesnél idősebb személyeknek. „Ennek a veszélye, hogy nyáron a nagy melegekben az időseket bezárjuk a felforrósodott lakásokba, s előfordulhat, hogy nem a vírus, hanem a nagy meleg miatt fognak meghalni” - mondta a kormányfő. A következő lehetőség, hogy a jelenlegi óvintézkedések hosszú hónapokig érvényben maradnak. „Ne éljünk abban a tévhitben, hogy júliusban levesszük a szájmaszkokat és minden visszatér a régi kerékvágásba. Nem kizárt, hogy jövőre, jövő májusban is még szájmaszkokban fogunk járni. Viszont ki kell mondani azt is, hogy akkor a gyerekeink fokozatosan lebutulnak, mert nem járnak majd iskolákba, s az emberek lelkiállapota sem lesz a legjobb az egy év otthoniét után” - fűzte hozzá a kormányfő. Ezért a harmadik, jelenleg már szóban forgó megoldás, hogy három vagy négy hétre teljesen „kikapcsoljuk” az államot, s teljes karantént rendelnek el. Ez csak abban az esetben működne, ha csupán 100 vagy 150 ezer ember maradna munkában, akik bebiztosítanák az állam alapvető működését, az élelmiszerellátást. Ehhez viszont a kormányfő szerint széles körű egyezség kell, így azt sem tartja kizártnak, hogy emiatt közvélemény-kutatást szervez. Jó eredmények Martin Smatana, az IZP igazgatója szerint evidens, hogy a jelenleg érvényben levő intézkedések működnek. „Egyelőre rendkívül sikeresek vagyunk a járvány elleni harcban” - mondta Smatana azzal, hogy Szlovákiának sikerült elkerülnie az Olaszországban, Spanyolországban vagy New Yorkban látható helyzetet. Ha így megy minden tovább, akkor szerinte azon öt ország közé kerülhetünk, amelyek a leghatékonyabban megbirkóztak a járvánnyal, ám minden az emberek magatartásán és fegyelmezettségén múlik. Az elemzés szerint a járvány tetőzésekor idén júliusban a lakosság valamivel több mint három százaléka lesz fertőzött, ezer ember szorul majd lélegeztetőgépre. A 2 legvalószínűbb forgatókönyv ► A fertőzés terjedése az emberek 3096-os mobilitásánál Ez a forgatókönyv a március közepén meghozott intézkedéseket követő, tehát az iskolák, éttermek, kávézók bezárása utáni, kismértékű, városon belüli vagy városok közti mozgással számol. Számításba veszi a kormány által javasolt házi karantént és az otthonról való dolgozást is. Az elemzők szerint ebben az esetben egy fertőzött két embernek adná tovább a vírust. A járvány a 101. napon tetőzne, és több mint negyedmillió embert érintene. ► A fertőzés leglassúbb terjedése Az elemzők szerint annak ellenére, hogy a március 24-én és 27- én meghozott intézkedések után több üzlet megnyitott, ebben az esetben kevesebben fertőződnek meg, mint az előző forgatókönyv alapján. Egy ember átlagosan 1,65 másikat fertőzne meg a kettő helyett. Köszönhető mindez a kötelező szájmaszknak, vagy a külföldről érkezett minden egyes állampolgár kötelező karanténjának. Ebben az esetben a fertőzés július közepén csúcsosodna ki. „Még ha a fertőzöttek aránya 3,2% is lesz, ami több mint 170 ezer embert jelent, mindez csak a szimuláció kezdetétől számított 110. napon következik be, és ez jóval kisebb terhet jelent az egészségügyre." Alkalmazottak százezrei maradtak otthon HÁNY ALKALMAZOTTAT ÉRINTENEK A KORMÁNY ÁLTÁL BEJELENTETT KORLÁTOZÁSOK A KIEMELT ÁGAZATOKBAN? Foglalkoztatottak száma 20 777 I ■ 50 780 Forrás: munkaügyi tárca, Trexima A térképen azt tüntettük fel, hogy a koronavírus-járvány miatt bejelentett korlátozások által közvetlenül érintett ágazatokban (oktatásügy, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás) tavaly hányán dolgoztak Szlovákia egyes megyéiben. MOLNÁR IVÁN A koronavírus-járvány súlyos érvágást jelent a szlovák munkapiacnak. A Statisztikai Hivatal ezzel kapcsolatos adataira egyelőre várnunk kell, a Trexima piackutató és tanácsadó társaság azonban már felmérte, hogy a kiemelt ágazatokat milyen mértékben sújthatták az eddigi kormányzati megszorítások. Pozsony. „A jó statisztikai elemzés normál esetben is rendkívül fontos az állam működése és irányítása szempontjából, de olyan veszélyhelyzetben, mint amilyen a jelenlegi is, a jó döntéshozatal alapvető információforrásául szolgál” - állítják a Trexima szakemberei, akik ezért a legújabb felmérésükben annak néztek utána, hány embert is érintenek a koronavírus-járvány miatt foganatosított megszorító intézkedések a leginkább korlátozott ágazatokban. Regionális különbségek A Trexima elemzői az első körben az oktatásügyre, a szálláshelyszolgáltatásra és vendéglátóiparra fókuszáltak, a távoktatás bevezetése, a szállodák és éttermek bezárása miatt ugyanis ezekben az ágazatokban maradt otthon a legtöbb alkalmazott. A foglalkoztatottak száma a Trexima szerint csak ezekben az ágazatokban 250 ezer körül mozog. Regionális szempontból látványos különbségek vannak, hiszen a legtöbben, több mint 50 ezren Pozsony megyében dolgoznak, amelyet Eperjes és Kassa megye követ, nagyjából 35 és 33 ezer alkalmazottal, míg a sor végén Nyitra (24 ezer), Nagyszombat (23 ezer) és Trencsén(21 ezer) megye található. Bajban a kereskedők A második körben felmérték azon alkalmazottak számát is, akik az üzletbezárások miatt voltak kénytelenek otthon maradni. A Trexima szakemberei szerint ez nagyjából 60 ezer alkalmazottat érint. E tekintetben is jelentős eltérések vannak az egyes régiók között. A rendelkezésre álló adatok szerint a kiskereskedelemben is Pozsony megyében maradt otthon a legtöbb alkalmazott, a számuk csaknem elérte a 27 ezret, míg például Nyitra megyében a 4 ezret sem érte el. Látványos különbségek vannak azonban a bérezésük között is. Míg például Pozsony megyében ebben az ágazatban 1142 euró a havi bruttó átlagbér, Nyitra és Nagyszombat megyében csak 850 euró körül mozog. A fentieket figyelembe véve, elmondhatjuk, hogy a kiválasztott ágazatokban (oktatásügy, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, kiskereskedelem) több mint 300 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak, ami azt jelenti, hogy Szlovákiában a kiemelt ágazatokban nagyjából minden nyolcadik alkalmazott volt kénytelen otthon maradni a koronavírus-járvány miatt bevezetett megszorító intézkedések következtében. Lesz mit ennünk Az elmúlt hetek egyik legtöbbet vitatott kérdése volt az ország élelmiszer-biztonsága, vagyis hogy a termelők és a kereskedők képesek-e biztosítani elegendő élelmiszert a hazai fogyasztók ellátására. A Trexima elemzői szerint az élelmiszeriparban több mint 40 ezren dolgoznak, és úgy gondolják, hogy az iparág kihasználhatja a jelenlegi helyzetet a termelés növelésére, a hazai piacon történő teijeszkedésre, ami hozzájárulhat a foglalkoztatottság növeléséhez is. A jó hír, hogy már létezik egy megállapodás a Szlovák Élelmiszeripari Kamara valamint a Szlovákiai Szállodák és Éttermek Szövetsége között a szálláshelyszolgáltatásban dolgozók foglalkoztatásáról és az élelmiszeripari vállalatokba történő áthelyezésükről. „Az élelmiszeripari vállalkozások működnek, és az üzleteket továbbra is ellátják élelmiszerrel. Továbbra is lesz mit ennünk” - állítja Emil Macho, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke. A kiskereskedelemben érintett alkalmazottak száma és fizetése Pozsony 26 667 6,57 1142 Nagyszombat 4190 5,21 851 Trencsén 4165 6,33 992 Nyitra 3924 5,28 850 Zsolna 6899 5,98 1043 Besztercebánya 5036 5,05 871 Eperjes 3046 4,89 831 Kassa 4130 5,20 886 A táblázatban a kormány által bevezetett korlátozások által a kiskereskedelemben közvetlenül érintett foglalkoztatottak számát és az átlagos bruttó havi bérüket tüntettük fel. Az adatok 2019-re vonatkoznak. * Forrás: munkaügyi tárca, Trexima
